A stressztől a vitaminhiányig: sokféle oka lehet a hajhullásnak
Fürtök, tincsek, loboncok
Hajunk megjelenésünk fontos része, nem véletlen, hogy az ápolt, gondozott frizurát hajkoronaként emlegetjük, ami persze nemcsak viselőjének szépségét fokozza, önbizalmát növeli, hanem az egészségéről is árulkodik. Hajunk állapotának ugyanis jóval több köze van testi-lelki egészségünkhöz, mint gondolnánk.
A haj a régi kultúrákban különleges jelentést hordozott: az életerőt, társadalmi státust, viselője hatalmát, rangját is megtestesíthette, sőt, olykor mágikus erővel bírt, elég csak az Ószövetségben szereplő Sámsonra gondolni, akinek Delila árulása miatt a haját levágták, így hatalmas erejétől is megfosztatott. A haj, a frizura ma is fontos jelentéssel bír, hiszen önkifejezési eszköz, amelynek állapota nagyban befolyásolja az életminőséget. Mindez persze fordítva is igaz: a haj állapota tükre testi-lelki jóllétünknek. Őri Katalin trichológus, azaz a haj- és fejbőrproblémák szakértője szerint az egészséges hajra is fontos odafigyelni, az alapvető hajápolási hibákkal károsíthatjuk, sőt akár meg is rövidíthetjük hajunk életét. Ha pedig hajkoronánk hullani kezd, elveszti fényét, csenevésszé válik, először érdemes felülvizsgálni és átgondolni aktuális élethelyzetünket, ugyanis a lélektani okok, napjaink stresszes életmódja az egyik leggyakoribb a hajat károsító tényezők között.
Hajkorona, hajzuhatag
Őri Katalin szerint az egészséges szervezet számára is fontos a változatos, vitamindús táplálkozás, a rendszeres mozgás, valamint hogy mindennap tartózkodjunk a friss levegőn – akár csak rövid időre is.
– Hajunk 97 százalékban a keratin nevű fehérjét tartalmazza, éppen ezért nagyon fontos a napi szintű fehérjebevitel: jó döntés lehet fehér húsokat, halféleségeket, tojást fogyasztani, míg a vegetáriánusoknak hüvelyeseket, magas fehérjetartalmú gabona- és zöldségféléket érdemes választaniuk. Fontos a kellő ásványianyag-bevitel, valamint hogy a nyomelemek, mint a vas, a cink, és persze vitaminok, a B, a C és az E, valamint az omega-3 zsírsav kellő mennyiségben szerepeljenek az étrendünkben. A változatos táplálkozás biztosítja a szervezetnek a létfontosságú anyagokat, ám ha szükséges, időszakosan vitaminkészítményekkel is kiegészíthetjük az étrendünket. Hajunk számára kifejezetten fontos összetevő lehet az articsóka-, a kenderkefű-kivonat, valamint a biotin – magyarázza a szakember, hozzáfűzve: nem csak a bevitt vitaminfélék, hanem a friss levegő és a mozgás is kulcsfontosságú. Sportolás közben megélénkül a vérkeringésünk, ami azért is fontos, mert a tápanyagok ennek segítségével jutnak el a hajhagymákhoz. A napi egy-két villamosmegállónyi séta és hétvégenként egy kiadósabb természetjárás sokat tehet általános jóllétünkért – nemcsak fizikai állóképességért, hanem az idegrendszer regenerálódásáért és hajunk egészségének megőrzéséért is. Őri Katalin hozzáteszi, a hajhagymák vérellátottságának fokozása érdekében érdemes naponta fejbőrmasszázst végezni, valamint arra ügyelni, hogy csak három-négy naponta mossunk hajat – ez persze nagyban függ a fejbőrünk mikroflórájának jellegétől is. A haj zsírosodása elleni küzdelemben sokan használnak szárazsampont, ám a szakember szerint e termékeket csak végszükség esetén érdemes bevetni, huszonnégy órán belül pedig le kell mosni a fejbőrről. A hajfestés ugyancsak erősen igénybe veszi a hajkoronát, ezért érdemes gyógynövénytartalmú festéket választani, valamint a festés előtt fejbőrvédő készítményeket alkalmazni. A festett haj hajlamos kiszáradni, így hajvégápoló balzsamot mindenképpen használjunk, valamint a két hajfestés közötti időintervallumot nyújtsuk ki legalább hat hétre.
Kerülendő hajbakik
A lassan kialakuló hajhullás, valamint a haj állagának, fényének megváltozása mögött ezernyi ok húzódhat meg, ám első körben érdemes a hajápolással kapcsolatos legalapvetőbb szabályokat átgondolni, a kialakult rossz szokásokon változtatni. Fontos szabály, hogy vizes hajjal ne feküdjünk le aludni: a nedves haj szálai sokkal sérülékenyebbek, könnyen töredeznek, így hajmosás után mindig várjuk meg, hogy a hajunk legalább félig megszáradjon, vagy alacsony fokozatra állított hajszárítóval szárítsuk meg. A túl gyakori hajmosás leoldja a fejbőr természetes hidrolipid védőrétegét, ezzel kiszárítva és érzékennyé téve azt. Legalább egy-két nap szünetet érdemes tartani két hajmosás között, különösen vékony szálú haj vagy érzékeny fejbőr esetén.
– Nagyon fontos, hogy a hajunk állapota szerint válasszunk sampont. A patikákban kapható olyan célzottan hajritkulásra kifejlesztett sampon, amely szőlőmagolajat és olívakivonatot is tartalmaz, ezzel megerősítve a hajkoronánkat. Nemcsak a festett, hanem az egészséges haj esetén is érdemes kondicionálót használni. A hajszál külső védőrétege a kutikula, a kondicionálók lényege, hogy a kutikulát lezárják, ezáltal védik a hajat károsodásoktól. Kondicionáló nélkül a haj hosszabb távon gyorsabban töredezik, szárazabbá és sérülékenyebbé válik: érdemes a samponhoz tartozó kondicionálót választani, hogy egységesebb hatást kapjunk, figyelve arra, hogy a fejbőrre ne kerüljön fel – összegez Őri Katalin, hozzátéve, hogy 50-60 év körül a változókorral beinduló folyamatok nagyban érintik hormonális rendszerünket, ami hajhullást, hajritkulást, száraz, viszkető fejbőrt okozhat. Fontos, hogy tudatosan készüljünk fel rá, és időben kezdjük el a megelőzést, kezelést. Ma már a patikákban kaphatók az 50 fölöttieknek szánt hajápolási termékcsaládok, ne féljünk használni ezeket.

Mit tegyünk, ha hullik?
A haj természetes cserélődésének hat-nyolc éves ciklusa van. A hosszú időn át tartó növekedés után a haj nyugvó fázisba kerül, majd kihullik: elképzelhető, hogy a pihenőfázis nyúlik meg egy kicsit, eltolva a növekedési fázist, ekkor lehetséges, hogy átmenetileg megritkul a hajunk. Ha úgy találjuk, hogy a reggeli fésülködésnél, a hajmosásnál és akár napközben is jelentős mennyiségű hajszál hullik ki, érdemes első körben átgondolni, pontosan mi is történik az életünkben. Lehet, hogy csak a frizuránkon kell változtatni – a sokszor viselt nagyon szoros copf és konty nem tesz jót –, de akár egy jelentős stresszhelyzet, például munkahelyváltás vagy válás is előidézheti az időszakos hajhullást, a stresszhelyzetre ugyanis fokozott érzékenységgel reagál a hajkoronánk. A trichológus szerint a stressz lecsengése után körülbelül két hónappal a hajhullásnak is meg kell állnia, ha ez mégsem történik meg, érdemes szakembert felkeresni, akivel alaposan átbeszélhetjük, mi állhat a hajhullás hátterében. A lelki okokon túl a fejbőr állapota is árulkodó lehet, például a nem megfelelő sampon okozta túlzott irritáció, de gondolni kell akár tápanyagvesztés során kialakult hiányállapotra is. Ha már mindent sorra vettünk, orvosi kivizsgálásra is szükség lehet: gyulladásos góc, pajzsmirigybetegség, krónikus vitaminhiány, hormonproblémák vagy akár daganatos megbetegedés is állhat a nagyfokú hajhullás hátterében.
A trichológus szerint hajhullást minden esetben háromféle irányból érdemes megközelíteni: a fejbőrön keresztül a legszükségesebb, legfontosabb tápanyagokat be kell juttatni a hajhagymákig; meg kell választani az ideális, vagyis a hajunkra szabott hajápolási termékpalettát, amely helyrehozza a fejbőrünk mikroflóráját is; valamint meg kell próbálni megoldani az életünkben stresszt okozó helyzeteket. Mindemellett a szervezet egészének egészségi állapotáról is teljes képet kell kapnunk ahhoz, hogy kiderüljön a hajhullás valódi oka. A megoldást tehát a holisztikus szemlélet hozhatja el.
