Gigászok lehelete

A kitörések időpontját lehetetlen előre pontosan megjósolni, ám a szeizmikus adatokból, a vulkán által kibocsátott gázok vizsgálatából és felszínének emelkedéséből lehet következtetni arra, hogy érdemes-e egy tűzhányó környezetében magasra emelni a készültséget. A 2010-es és 2021-es izlandi, a 2018-as hawaii vagy a 2021-es La Palma-i erupciót előre jelezték a vulkanológusok a műszereken kapott jelek alapján, ám a tongai vulkán jóval nehezebb feladat lett volna. Ez a tűzhányó ugyanis nincs monitorozva, hiszen Új-Zélandtól több mint kétezer kilométerre, az óceán mélyén fekszik, ráadásul nem is túl aktív, utoljára 2009-ben, majd 2014–15-ben hallatott magáról.

Vulkánmondavilág

A tongai területet egyébként erőteljes vulkáni működés jellemzi, ami a Csendes óceán alatt egymásnak feszülő gigantikus erőknek köszönhető: a Pacifikus kőzetlemez viszonylag gyors mozgással itt bukik az Ausztrál–Indiai kőzetlemez alá. Mivel nagy sűrűségű anyagról van szó, az alábukó lemez a másik lemez felső részét magával húzza, így jókora árok képződött az óceán mélyén. Ez az árok közel tíz kilométer mély és tízezer kilométer hosszú, mögötte, a széthúzó erő miatt a kőzetlemez lassan szétnyílik, az intenzív magmaképződéssel járó folyamatnak köszönhetően pedig tűzhányók százai születnek itt – magyarázza Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus, egyetemi tanár hozzátéve, hogy e tűzhányók bár az óceán hatalmas víztömege alatt vannak, egy-egy aktivizálódás során kirobbanhatnak a felszínre.

– A 2015-ös kitörést követően az új-zélandi kollégák kutatni kezdtek a piciny szigeten a korábbi vulkánkitörések során keletkezett kőzetek után. Ezeket vizsgálva elszenesedett famaradványok nyomait fedezték fel, ami arra utal, hogy a korábbi kitörések felégették a szárazföldet fedő növénytakarót. A szénizotópos kormeghatározás kimutatta, a legutóbbi nagy katasztrófa 1100 körül történhetett. Ezzel pedig egybevágnak az antarktiszi jégfuratminták elemzéséből kinyert adatok, amelyek szerint ebben az idősávban hatalmas, akár globális hatású kitörés játszódhatott le az óceáni térségben.

A további kőzetminták egy másik, körülbelül kétezer évvel ezelőtti működés nyomait is igazolták. A kutatók úgy vélik, körülbelül nyolcszáz-ezer évenként produkál a tongai hevesebb kitörést, és ennek mostanság jött el az ideje. A Tongai Királyság atolljain – vagyis korallszigetein – háromezer éve él ember, a vulkanológusok pedig élénken érdeklődik a helyi folklór, legendák iránt is: ezek a történetek számos érdekes információt őriznek az évezredek alatt néhány alkalommal valószínűleg bekövetkezett vulkánkitörésekről. A Hawaii-szigeteki mondavilág állítható ezzel párhuzamba, ahol Pele, a vulkánistennő történeteinek mélyén ott rejtőzik a hawaii tűzhányók és az óceán szárazföldet romboló és alakító évezredes munkája.

Frankenstein sötétben született

Persze kérdés, hogy a világ legkülönbözőbb pontjain aktívvá váló vulkánok befolyással lehetnek-e az életünkre. A válasz igen, ahogyan azt a tűzhányók működése és a klíma kapcsolatát feltáró kutatások egyre inkább alátámasztják. Harangi Szabolcs szerint ha a tűzhányók által a kitöréskor kibocsátott, akár három-öt millió tonna kén-dioxid feljut a sztratoszférába – a légkör húsz kilométer magasan lévő rétegébe –, annak már jelentős éghajlat-módosító hatása lehet. 

– A műholdas műszerek segítségével a világ legrejtettebb pontján bekövetkező kitörésről is azonnal értesülnek a kutatók, ezek adataiból pedig sok értékes információ nyerhető. A tongai kitörés hamufelhőjéről például tudjuk, hogy 33 kilométer magasra emelkedett a légkörben, egyes részei pedig az 55 kilométer magasságot is elérték. A műszerek adataiból kiszámolható volt a hamufelhő kén-dioxid-koncentrációja, így kiderült, 400 ezer tonna kén-dioxid jutott a sztratoszférába, ami nem elég ahhoz, hogy befolyásolja az időjárást – magyarázza Harangi Szabolcs a januári történések következményeit. Ám bőven akad példa a történelemben olyan kitörésekre is, amelyek jócskán befolyásolták az időjárást.

– A történelmi idők legnagyobb erupcióját az indonéziai Tambora produkálta 1815-ben. Több mint ötvenmillió tonna kén-dioxid jutott fel a sztratoszférába, ami a vízgőzzel reakcióba lépve kétszázmillió tonna kénsav-aeroszolfelhővé alakult. Ez visszaverte a napsugarak egy részét, ezért lehűlt a felszín, a földről visszaverődő infravörös sugarakat pedig elnyelte a sztratoszféra. A megváltozott légköri mozgások megbolondították az időjárást: Ázsiában elmaradt a monszun, szárazság alakult ki, a Gangesz öblében elszaporodó kolerabaktérium a XIX. század legpusztítóbb járványát indította útjára – ecseteli a vulkanológus, hozzátéve, hogy Európában és Észak-Amerikában az átlaghőmérséklet éveken át egy fokkal alacsonyabb volt, 1816 pedig nyár nélküli évként vonult be a történelembe.

– A Kárpát-medence különösen megszenvedte ezt az időjárást: a hatalmas esőzések miatt az Alföld vízben állt, a ridegtartású állatok jelentős része elpusztult, egérinvázió és fertőzések kínozták a lakosságot. A hideg, az áradások, a mennydörgésekkel járó viharok egész Európában jellemzőek voltak – teszi hozzá Harangi Szabolcs.

1815 nyarán a Genfi-tó partján egy kastélyban keresett menedéket egy nagy társaság. Tagjai között ott volt Lord Byron, aki a Sötétség című verset, valamint Mary Shelley, aki a Frankenstein történetét ekkor vetette papírra: talán épp a természeti csapások okozta apokaliptikus félelem okán íródtak e művek.

A grönlandi és antarktiszi jégfuratminták vizsgálata is alátámasztja a vulkáni tevékenység egész világra kiterjedő hatását: ezek a minták magukba zárják az éppen aktuális légköri állapotokat, így rajzolódik ki a kutatók előtt az adott történelmi korszak éghajlatprofilja. A kén-dioxid kiugró jelenléte pedig minden esetben vulkáni tevékenységet igazol.

Sebezhető világ

Bár technikai vagy kényelmi szempontból sokkal fejlettebben élünk, mint elődeink, ám épp ezért a mai kor másképp van kiszolgáltatva a vulkáni működések hatásainak.

– A tongai kitörés bebizonyította, milyen sebezhetőek vagyunk: a vulkáni robbanás során megsérültek a Csendes-óceán aljára fektetett optikai kábelek, amelyektől az egész térség internetes hálózata függ. Veszélybe kerülhetnek a gazdasági, banki, tőzsdei összeköttetések is. Ráadásul a tongai kitörésnek nem csupán a csendes-óceáni térségben pusztító cunami volt a következménye, hanem a levegőben terjedő lökéshullám okozta, gyors és váratlan atlanti- és csendes-óceáni szökőár is, ami Peru partjainál felborított egy olajszállító hajót, hatalmas természeti károkat okozva. Mikor 2010-ben kitört az Eyjafjallajökull Izlandon, egy hétig leállt a légi közlekedés, ötmilliárd dollár kárt okozva a világgazdaságnak. Harangi Szabolcs magyarázatképpen megjegyzi, a vulkáni hamu néhány mikron méretű kőzetszemcsékből áll, e szemcsék pedig a magas légkörbe kerülnek, és ha ilyen légköri viszonyok ellenére felszáll egy repülő, a turbinájába kerülő és arra ráolvadó kőzetüvegszemcsék biztosan katasztrófát okoznak.

A nagy vulkánkitörések nem mindennaposak, ezért sincs róluk tapasztalatunk. A vulkanológus szerint ezért kell visszanyúlni a történelmi időkbe, hogy megértsük, hogyan hatottak e katasztrófák a korabeli társadalmakra. Mert nem az a kérdés, hogy megismétlődhet-e például az 1815-ös kitöréshez hasonló csapás, hanem az, hogy mikor.