Gyertyafény, aranyág

A Szent András napjához legközelebb eső vasárnaptól Jézus születésének ünnepéig, azaz december 24-ig tart az advent, amelynek kezdete idén december elsejére esik: adventus Domini, azaz az Úr eljövetelének, a karácsonyra való lelki felkészülésnek a megszentelt ideje. A kora középkorban még egyetlen adventi vasárnapot tartottak, ám a VII. századi Nagy Szent Gergely négyben állapította meg az adventi vasárnapok számát. Az advent kezdetét éjféli harangszó jelezte, a katolikus egyházban mindennap hajnali misét, vagyis rorátét tartottak, ami a mise bevezető szavai után kapta a nevét: „rorate caeli desuper”, vagyis „harmatozzatok, magasságos egek”. Ebben az időszakban felekezettől függetlenül nem tartottak bálokat, lakodalmakat, semmiféle ünnepséget, hiszen ez a böjt és a bűnbánat ideje volt.

A régi világban az ünnepek és a bennük gyökerező hagyományok adták az élet kereteit, a szakralitás átszőtte a mindennapokat. Ma, mikor minden a hagyományos világrendben gyökerező tradíciót divatos megreformálni, átértelmezni, a karácsony előtti időszakot is ostromolja a változás: a szeretet üzenetére egyszerűsített ünnep óriási kereskedelmi hasznot hoz. A boltok már október végén kirakják ünnepi kínálatukat, amelyben a különböző kultúrák hagyományai olyannyira összemosódtak, hogy ember legyen a talpán, aki ki tudja hámozni belőlük a közép-európai tradíciót. E furcsa keveredésben a karácsonyi ajándékokat a kandallón lógó zoknikban rejti el Santa Claus, a mézeskalács figurák pedig diótörőjelmezt öltenek. Az azonban csakis rajtunk múlik, hogy a csodás, szemkápráztató karácsonyi díszek és díszletek mögött rátalálunk-e advent valódi üzenetére.

Visszaszámlálás indul

Advent jellegzetes kelléke a hagyományos adventi naptár, amelynek első nyomtatott változata nem is olyan régi: 1908-ban készítette a maulbronni sváb lelkész fia, Gerhard Lang. Az általa tervezett naptárra apró színes képeket lehetett feltűzni, így számlálva a karácsonyig tartó napokat: ezt müncheni karácsonyi naptárnak is nevezték, és csak később, 1920-ban kezdték árulni a nyitható ajtócskával készített változatokat.

A mai adventi naptárakban édességet vagy más apró meglepetést szoktak elrejteni, amit a gyerekeknek mindig nagy öröm felfedezni. Még nagyobb lehet a meglepetés, ha a csokoládé mellé üzeneteket is írunk, esetleg aznapra egy elvégzendő feladatot, amit a kicsik számára kaland teljesíteni. Az adventi naptárt nem érdemes boltban megvásárolni, sokkal szebb és kedvesebb, ha házilag készül. Például úgy, hogy huszonnégy piros batyut készítünk – varrni sem kell, a négyzetformára vágott anyagot csak össze kell kötözni –, aranyfilccel megszámozzuk, és azokban rejtjük el a meglepetéseket. A batyukat lehet szép sorban arany vagy fehér festékkel befújt faágra aggatni, egymás alatt három-négy batyu is lóghat, így kellően látványos lesz a végeredmény. Az ágak végére karácsonyi színű szalagokat, fenyőgallyat is köthetünk. Az elegánsabb változatban egy nagyobb, dekoratív képkeretbe lukacsos fémhálót feszíthetünk, amelyre a kisebb megszámozott borítékokat rögzíthetjük, vagy hajtogatott tasakokat – ezerféle megoldás létezik. Az adventi koszorú a másik nélkülözhetetlen eleme ennek az időszaknak. A hagyományos változatot fenyőgallyakból fonták: a koszorúra ültetett gyertyák a Jézus születésével szétáradó világosság, a hit, remény, szeretet és az öröm jelképei is. Az adventi koszorút elkészíthetjük a barkácsáruházakban kapható koszorúalap felhasználásával, de drót segítségével fenyőgallyakból mi magunk is megformálhatjuk: akár minimalista, akár gazdagon dekorált – karácsonyi gömbökkel, szalagokkal vagy éppen termésekkel és persze négy gyertyával –, a lakás központi dísze lehet. De van az adventi koszorúnak kényelmesebb megoldása is: egy jókora tál közepére helyezzük a különböző méretű gyertyákat, köréjük pedig fenyőágakat, fahéjrudakat, csillagánizst és apróbb tobozokat is tehetünk.

Arany és mohazöld

A klasszikus karácsonyi színek sosem mennek ki a divatból: a piros, a mélyzöld és az arany örök. Idén a divatos színek közé a natúr, a természetes árnyalatok – a fehér, a bézs, a fakóbarna és persze a zöld megannyi árnyalata a szürkésmohától a sejtelmesen hűvös sötétzöldig – is felsorakoznak, vagyis mindaz, amit egy havas, téli erdő színpalettája nyújthat. A divatban érvényesülő ellentétek elve alapján a natúr színvilágot kiegészítik a csillogás, az óarany, az ezüst, a fémes türkiz vagy éppen a lazacra emlékeztető, szikrázó rózsás arany színei. A romantikát idén a puha pasztellszínek képviselik, a téli hajnal rózsapírje vagy a havas hegyek között beköszöntő kora este egyre halványuló, szürkébe hajló kékje a csillogással párosítva olyan, mintha egy ábrándos hercegnő budoárjába tévednénk, így e divatszíneket érdemes visszafogottan használni.

Ami pedig a stílust illeti: az idei karácsony stílusában keveredhet a vintage, amelyben a régi idők karácsonyainak kellékei, a régi üveggömbök, az évszázados minták köszönnek vissza, lehet rusztikus, ami a natúr színekkel, termésekkel, fa, a kő, az üveg és a puha textíliák házasításával feldobott enteriőrt jelenti. Lehet bohém, ami a színekről, az erőteljes, vibráló mintákról szól, és lehet minimalista, amely visszafogott színeket, egyszerű formákat, szinte csak jelzésértékűen elhelyezett díszeket használ. És ha már lakásdíszek: ne feledkezzünk meg a hangulatos fényfüzérekről, amelyek közül a meleg fényűt érdemes előnyben részesíteni a jéghideg neonfénnyel szemben. A gyertyalángra emlékeztető meleg fények a régi idők meghitt karácsonyait is megidézhetik.

Élménydús advent

A karácsony előtti időszakot számos tematikus program színesíti: a téli sportok kedvelői a fővárosban és a vidéki városok számos helyszínén ünnepi kulisszák között korcsolyázhatnak – a Városligeti Műjégpálya mellett a Budapest Park kimondottan jó választás. Idén egyre több park csatlakozik a fényinstallációkkal, fényszobrokkal díszített szabadtéri helyszínekhez; a Gödöllői Királyi Kastély igazi mesebeli karácsonyt varázsol a kastélyparkba. Ünnepi hangulat várja a legtöbb nagyvárosban megrendezett adventi vásárok látogatóit is, a fővárosi Szent István-bazilika előtti vásári forgatag már november közepétől megnyitja kapuit. Persze otthon is könnyedén hangolódhatunk az ünnepekre, például mézeskalácssütéssel: e tevékenységhez kimondottan illik a vörösborból készített forralt bor. A vörösbort némi vízzel összeöntve tegyük fel alacsony hőfokon főzni, majd szegfűszeggel, fahéjjal, narancs- és citromkarikákkal, gyömbérrel fűszerezzük, de a cukrot se felejtsük ki. A gyerekeknek készülhet sűrű forró csokoládé: a boltban kapható porok helyett próbáljuk ki a nagymamák békebeli receptjét. Tojássárgájával egy kis kanál lisztet habverővel kikeverünk, porcukrot és fekete kakaót adunk hozzá, majd tejjel felhígítva főzzük. Ha kész – a liszt miatt érdemes kevergetés mellett forralni –, a bögrékbe töltve tejszínhabbal, apró mályvacukorkockákkal díszíthetjük, a felnőttváltozatba pedig kerülhet egy kis rum is.

Advent heteit kifejezetten szebbé teheti az ajándékkészítés, főként ha a gyerekeket is bevonjuk. Ha időnk engedi, készüljünk az árvaházaknak és a szegény sorsú gyerekeknek is ajándékkal – az egyházak minden advent idején szerveznek cipősdoboz-akciót vagy más jótékonysági programot. Hiszen a kicsiknek nem lehet elég korán megtanítani, hogy figyeljenek oda a rászorulókra, így mire nagyok lesznek, talán átérzik a régi közhely igazságtartalmát: adni tényleg sokkal jobb, mint kapni.