Gyógyító könyvek

A Demokratának nyilatkozó irodalomterapeuta szerint az irodalmi szövegekről való gondolkodás során megláthatjuk, hogy milyen is valójában az életünk, és iránymutatást kaphatunk a minket foglalkoztató kérdések megoldásához. Saját válaszainkat azonban nem feltétlenül a csoportfoglalkozásokkal egy időben találjuk meg. Az önfejlesztés, a megoldásokhoz vezető út felfedezése, a sorsfordító döntések meghozatala ugyanis gyakran időigényes, lassan érlelődő folyamat, amihez sok-sok türelem szükséges önmagunk és környezetünk iránt is. Különösen a jelenkor túlterhelt, elvárásokat támasztó világában…

Védett közegben

Dr. Béres Judit, a Magyar Irodalomterápiás Társaság elnöke arról tájékoztat, hogy bár egyéni irodalomterápiára is van lehetőség, a biblioterápiás foglalkozások jellemzően 8-10 fős csoportban zajlanak. A társalgás során a résztvevők olyan irodalmi szövegekkel kapcsolatban osztják meg érzéseiket, gondolataikat, amelyeket a csoportvezető választ egy adott téma kapcsán. Ahány csoporttag, annyi perspektíva, értelmezés, élet tárul elénk, hiszen a szövegeken keresztül a résztvevők végső soron önmagukról, saját létezésükről beszélnek. A lényeg tehát nem a művek irodalmi elemzése, hanem a személyes bevonódás és feltárulkozás. A közösség ereje abban a gondolati gazdagságban rejlik, amely az eltérő élettapasztalaton, tudáson nyugvó sorsokból, hozzászólásokból adódik. A magányos olvasással szemben a védőhálót a segítő szakember, a csoport és a szövegek adják.

– Az irodalmi alkotások nézőpontjáról, jelentésrétegeiről folyó beszélgetés egészen megváltoztathatja a szemléletünket egy-egy dilemma kapcsán. A csoport elsősorban nem a problémáinkat oldja meg, hanem árnyalja a gondokhoz való viszonyulásunkat, segít feltenni a megfelelő kérdéseket. Ebben persze nem csupán az olvasmányélmények segítenek, hiszen a résztvevők gyakran maguk is hoznak létre szövegeket, amelyek megosztása a csoporttagokkal mindenkinek hatalmas élmény. Arról nem is beszélve, hogy a bennünk kavargó gondolatok terhét írásban gyakran könnyebb „letenni”, mint élőszóban.

A Pécsi Tudományegyetem BTK habilitált egyetemi docense elmeséli, hogy Z generációs hallgatói nemrég azt a feladatot kapták, hogy írjanak fiktív levelet „fiatalkori” önmagukhoz. A kiindulópontot egyrészt Turi Tímea kortárs költő Találkozás egy fiatal lánnyal című verse, másrészt Karinthy Frigyes Találkozás egy fiatalemberrel című novellája szolgáltatta. A hallgatók egyedi aspektusból írt leveleiből nagyon őszinte és megrázó dolgok tárultak fel. A fiatalok arról számoltak be, hogy nehéz volt nem haraggal, szemrehányóan és számonkérően, hanem együttérzően viszonyulni önmagukhoz. Vagyis hogy ne csupán az elszalasztott lehetőségek miatt ostorozzák magukat és a környezetüket, hanem legyenek tekintettel a korábbi döntéseiket befolyásoló korlátaikra is, hiszen mai tudásunkkal a régi énünket hibáztatni sehová sem vezet…

A James W. Pennebaker Gyógyító írás című kötetéből átvett írásgyakorlat – számos más otthon is elvégezhető irodalomterápiás feladat mellett – Béres Judit Élet a sorok között címen idén megjelent könyvében is olvasható. A szakember ugyanakkor megjegyzi, hogy az önállóan is végrehajtható otthoni írásgyakorlatok bár képesek sok mindent feltárni és tisztázni, nem pótolják a csoportterápia összetettségét.

Minden műfaj gyógyíthat

Jelenleg hazánkban több egyetemen is folyik biblioterápia szakirányú továbbképzés, ahol a leendő szakembereket irodalomtörténészek, írók, költők, pszichológusok és pszichiáterek készítik fel az elméleti és gyakorlati tudás megszerzésére. A jelentkezőknek alapvető irodalmi tudással, valamint érzékeny szemmel és ízléssel is rendelkezniük kell, hogy a könyvpiac kínálatából kiválaszthassák a terápiára leginkább alkalmas szövegeket.

Tavaszi szél vizet áraszt; József Attila: Mama; Ady Endre: Őrizem a szemed; Kosztolányi Dezső: Akarsz-e játszani, Szerb Antal: Utas és holdvilág; Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót!; Delia Owens: Ahol a folyami rákok énekelnek. Íme, néhány alkotás a Magyar Irodalomterápiás Társaság weboldalán található, műfaji kötöttségek nélküli könyvajánlókból, amelyek regényeket, novellákat és klasszikus, valamint kortárs verseket egyaránt tartalmaznak.

– Minden műfajban meg lehet találni azokat a szövegeket, amelyek hitelesen, közhelymentesen mutatják be az emberi érzéseket, élményvilágot. A példaként említett Delia Owens regénye azért jó kötet, mert szívbemarkolóan ábrázolja a gyermekkorától fogva támasz nélkül, magára hagyottan élő fiatal lány küzdelmeit a kapcsolatokkal: a szüleihez fűződő kötelékkel, a párkapcsolattal, az emberi kapcsolódásokkal általában. A regény olvasása nagyon tanulságos lehet a hasonló élethelyzetben élőknek. De akár egy dalszöveg, mese, filozófiai írás, naplójegyzet, önéletrajzi visszaemlékezés, sőt a közösségi médiában olvasható személyes poszt is alkalmas lehet arra, hogy lelki támaszt nyújtson. A rétegzett jelentéstartalmú irodalmi művek persze nagyobb teret engednek, hogy szabadon kapcsolódjunk hozzájuk és rálássunk életünk próbatételeire.

Sikeres módszer

Bár az akut pszichotikus vagy mély krízishelyzetben levő, illetve a friss veszteségélményt átélő emberek számára nem ajánlott, az irodalomterápia kortól, nemtől, élethelyzettől függetlenül mindenkinek javasolt módszer. Az irodalomterápiát világszerte sikerrel alkalmazzák az élet számos területén, például gyerekek, kamaszok iskolai személyiségfejlődésének támogatására, kórházi betegek, várandós nők és gyermeket nevelő szülők, fiatal felnőttek, párkapcsolati problémákkal küzdők segítésére, idősek foglalkoztatására, de akár egészen speciális terepen, például büntetés-végrehajtási intézményben fogva tartottak fejlesztésére is.

Béres Judit azt ajánlja, hogy az adventi időszakban is gazdagodjunk hiteles érzéseket közvetítő olvasmányélményekkel. A minket körülvevő nehézségek közepette is keressük magunk körül az ünnep szépségét, a felfénylő örömöket, átengedve magunkat a mindennapok ritmusától eltérő tempójú várakozásnak. Mint ahogyan ezt Szabó T. Anna is megfogalmazza a December, kicsi láng, nagy hóesés című költeményében:

„Itt, ez a pillanat: ünnep. Bármi volt s lesz is utána. / Gyermeki, nagy bizalommal fújjuk, hogy: / »Mennyből az angyal…«, / higgyük a jó hírt, hisz íme, világlik lángja a télben: / úgy ragyog és melegít, mint / hóban a berkenyeág.”