Mindenekelőtt folyadékra, leginkább vízre, van szükségünk. Barcza Zsuzsa dietetikus szerint a magyarok még mindig nem isznak eleget, legalábbis alkoholmentes italokat nem. Pedig a nyári hónapokban a szokásos kettő helyett három-négy liter folyadékot is magunkhoz kellene vennünk, hiszen ennyivel többet izzadunk. Legjobb, ha a magunkhoz vett folyadék cukormentes üdítőital vagy víz. Előbbinél a cukor hiányán van a hangsúly, hiszen, ha túl sok van belőle, akkor megköti a vizet, így csak még szomjasabbak leszünk. Bár azt gondolhatnánk, hogy a víznél nem kell figyelnünk a mennyiségen kívül semmire, ez nem így van.

– Az ásványvizek pótolhatják az izzadással elvesztett ásványi elemeket, sókat, mégis azt javaslom, ne fogyasszuk folyamatosan ugyanazt a márkát – tanácsolja a dietetikus. Érdemes cserélgetni, mert mindegyiknek más az összetétele, így nem tesszük ki magunkat olyan veszélynek, hogy egyféle anyagból túlzott mennyiséget viszünk be. A legfontosabb az, hogy elegendő vizet igyunk.

Bár minden italnak megvan az ideális fogyasztási hőmérséklete, annak, aki nem akar méricskélni, Barcza Zsuzsa egyszerű trükköt ajánl.

– Az a legideálisabb, ha mindent szobahőmérsékleten, langyosan fogyasztunk, nem jó sem a túl hideg, sem a túl meleg. Sokan, főként az arab országokban, esküsznek rá, hogy a forró tea hűt a legjobban kánikulában. Van, akinél ez beválik, van, akinél nem. A biológiai magyarázat szerint nagy melegben testünk a normális harminchét fok körül próbálja tartani hőmérsékletünket, mégpedig úgy, hogy bőrereink kitágulnak, így azokban fokozódik a meleg vér áramlása és a hősugárzás, a verejtékezés miatt pedig hűlni kezdünk. Egy körülbelül hatvan fokos tea elfogyasztásakor hasonló folyamat megy végbe. Kimelegszünk, felgyorsulnak a hőleadási folyamatok, akár meg is izzadhatunk, ezért érezzük úgy, hogy lehűlünk, de jelentős hőveszteség nem következik be. Kánikulában mértékletesen fogyasszunk kávét, mert az erős fekete szintén megköti a vizet, s ezért még többet kell innunk. A méregerős fekete helyett inkább valami gyengébbet, mondjuk egy jegeskávét igyunk.

Nagy forróságban a vízen kívül a legtöbben még sört, esetleg fröccsöt isznak, aki azonban egy hűsítő koktélra szavazna, annak több ajánlatunk is van. Gulyás Csaba mixer előszeretettel használja ilyenkor a zöldcitromot, a piros grépfútot, mert mindkettő kellemes illóolajokat tartalmaz. A menta is nagyon frissítő lehet, például egy Julep koktélban (zúzott, friss menta felhasználásával készülő ital, melyet tört jéggel, hosszú pohárban szolgálnak fel). A profi bártenderek szívesen veszik elő nyáron a frozen, azaz jeges italokat is. Gulyás Csaba otthon is elkészíthető tuti tippje: két-három karika zöldcitromot, öt-hat szem málnát törőfával törjünk össze, rakjunk sok jeget a pohárba, és öntsük fel gyömbérsörrel vagy üdítővel.

Kovács Antal sommelier szerint a legüdítőbb ital a fröccs, egészen pontosan a hosszúlépés. Mint mondta, nagy melegben, ha alkoholos italról beszélünk, nincs jobb, mint egy piros fröccs, amely egyharmad rész kadarkából (javaslata szerint budai kadarkából), kétharmad rész szódavízből készül. Az ásványvíz ebben az esetben nem az igazi, hiszen akár több ezer évet is a föld alatt tölthetett. Ez alatt az idő alatt olyan ízeket szívhatott magába, amivel tönkretenné ennek a bornak a rendkívüli meggy- és málnaaromáját.

– A belőle készült fröccs nem édes, viszont kellemesen savas – árulja el Kovács Antal. Alkoholmentes üdítőként a sommelier a kánikulai napokra házi készítésű bodzaszörpöt ajánl, kevés friss, reszelt gyömbérrel. Az emberek többsége nyáron minden italt jéghidegen szeret inni, de főként az alkoholok esetében azért érdemes odafigyelni arra, hogy a túlzott hűtés elfedi az italok esetleges hibáit, fogyatékosságait, illetve az is előfordulhat, hogy az ízek és aromák nem tudnak igazán kibontakozni.

Az igazi kikapcsolódást sokaknak az aktív pihenés jelenti, a túrázás, biciklizés és egyéb szabadidős tevékenységek, de a napozás, strandolás, no és természetesen mindennapi munkánk során is gyakran megszomjazunk.

Vajon tudjuk-e, hogy mikor, mit és mennyit igyunk? Professzor dr. Rigó János, az Országos Dietetikai Intézet igazgatója véleménye szerint a mérsékelt égövön az ember naponta átlagosan ezerkétszáz-ezerötszáz milliliter folyadékot fogyaszt szomjúsága csillapítására, míg a táplálékkal felvett víz mennyisége további nyolcszáz millilitert tesz ki. A szomjúságérzet a vízháztartás élettani szabályozójának tekinthető, amit befolyásol az étel sótartalma, a levegő szárazsága és a szervezet víztartaléka egyaránt. Nyáron megnő a párolgás miatt leadott folyadékveszteség, ilyenkor nagyobb sóveszteséggel is számolni kell. Ajánlott olyan italfajták választása, amelyek üdítő hatásukon kívül megfelelő sótartalommal is rendelkeznek. Kiemelt szerepük lehet a folyadék- és ásványianyag-pótlásban a gyümölcsleveknek, amelyek íz-, illat- és zamatkombinációja serkentően hat a folyadékveszteség miatt fáradt idegrendszerre is. Az ásványvizek és a szénsavval dúsított különféle üdítőitalok ugyancsak hozzájárulnak a szervezet só-víz háztartásának egyensúlyához.

R. Papp Ágnes

A hőmérséklet zamata

Hogy melyik ital milyen hőmérsékletet kíván, külön tudomány, de az alapokat talán érdemes megjegyezni.

A könnyű fehérborok nyolc-kilenc Celsius-fokon a legjobbak, míg a testesebbek tizenkét-tizenhárom fokon nyílnak ki igazán. Az alacsony csersavtartalmú vörösborokat tizennégytizenöt Celsius-fokon kínáljuk, a magas csersavtartalmúakat négy-öt fokkal melegebben. A rosék ideális fogyasztási hőmérséklete nyolc-tíz fok, hasonlóan az édes borokhoz és a pezsgőhöz. A röviditalokat tizenhat-tizennyolc fokra hűtsük, különös tekintettel a jó minőségű pálinkákra, párlatokra, de ez érvényes a konyakokra is. Kivétel a vodka, amelyet öt Celsius-fokra kell lehűteni. A koktélok esetében az számít, milyen fajtáról van szó, hiszen mindegyik más és más. Különböző alapanyagokból készülnek, sokat közülük pedig eleve telepakolnak jéggel, így ez esetben nehéz ideális hőmérsékletről beszélni. Jó, ha tudjuk, hogy a víznek is van optimális fogyasztási hőmérséklete, ez tíz-tizenkét Celsiusfok, ám sokan ennél jóval hidegebben, jól lehűtve kérik. Ilyenkor széles szájú pohárba kell tölteni, ha ugyanis a hideg vékony sugárban, gyorsan éri el a torkot, könnyen torokgyulladást kaphatunk. Ha azonban széles sugárban ér a szájba, szétterül a nyelven, a hidegérzet ugyan megvan, de annyit melegszik, hogy nem okoz betegséget.