Hódít a természetesség divatja

A szépségideál az elmúlt évszázadok során folyton változott, ám mindig örök vágy maradt fenntartani a fiatalság illúzióját. Nem csoda hát, ha minden történelmi kor kitermelte a maga elvetemült szépészeti praktikáit. A barokk idején a fehér bőr egyet jelentett az előkelő, makulátlan szépség fogalmával. A fűzővel nádszálkarcsúvá szorított arisztokrata hölgyek a hőn áhított porcelánfehérségű bőr hatásának érdekében gyakran vágattak eret magukon. S ha még mindig nem találták magukat kellően fehérnek, hát ólomtartalmú fehérítő púdert használtak, amellyel szó szerint halálra púderezték magukat. A XIX. század nagy divatja volt az arzén, amelynek a vonzó megjelenésben tulajdonítottak fontos szerepet. A szépülni vágyó hölgyek arzénos ostyát eszegettek a halovány, arisztokratikusan sápadt arcbőr érdekében, ám az arzén hosszú távon súlyosan károsította a szervezetet, többek között rosszindulatú daganatokat idézve elő. Aztán ott volt a nadragulyás szemcsepp, amelyet atropintartalma miatt kötőhártya- és szaruhártya-gyulladás ellen is alkalmaztak, ám szépészeti szerként is bevetették, innen a neve: belladonna, azaz szép asszony. A nadragulyában található hatóanyag kitágította a szembogarat, a tekintetet nyíltabbá, ragyogóbbá tette, ám túladagolása szédülést, bódulást, hallucinációt, kettős látást okozott.

Egészség egykor és most

Persze napjainkban is akadnak eszement szépészeti trükkök és fortélyok, ám a legnagyobb divat mégiscsak az egészséges megjelenés. Igaz, ez is relatív. Az elmúlt századokban még a határozott súlyfelesleggel bíró, pirospozsgás, kerekded hölgyek és urak számítottak egészséges megjelenésűnek, hiszen a sűrűn jelentkező járványok és éhínségek közepette a társadalom szemében ők testesítették meg a legnagyobb gazdagságot: nem éheztek.

Nagyot fordult azóta a világ. A fogyasztásra berendezkedett jóléti társadalomban a kisportolt, sovány testalkat vált a vonzóvá. Egyre növekvő rajongótábora van a természetes megjelenésnek is: a naturális hatást kölcsönző „no make-up” sminkeknek, a laza, természetes hatású frizurának és a természetes anyagokból készült öltözeteknek.

A szépség belülről fakad

Mindez nem jelenti azt, hogy a kiegyensúlyozott, a kornak megfelelő, természetes hatású külsőért ne kellene megdolgozni. A tavasz különösen alkalmas az új szépségápolási rutinok bevezetésére, áttételes módon a sport lehet az egyik ilyen szépségtrükk: elég napi fél óra aktív séta vagy heti háromszor fél óra futás, úszás vagy éppen a jóga, és az eredmény néhány hét elteltével határozottan látszani fog. Ráadásul a rendszeres mozgással igen sokat teszünk az egészségünkért is, hiszen a mozgás a szervezet egészére jótékony hatással van.

Érdemes átgondolni az étkezésünket, a nassolást napi egyszeri alkalomra minimalizálni – főétkezés után például –, a munkahelyen vagy társasági összejöveteleken rendszeresen alkalmazott szociális kávéfogyasztást kettőre vagy inkább egy alkalomra csökkenteni, helyette gyümölcsturmixot is bevethetünk frissítő gyanánt. Édes üdítőitalok helyett pedig nem árt tiszta vizet inni, mégpedig naponta minimum másfél-két litert. A friss gyümölcs-zöldség fogyasztása ráadásul nem csupán a bennük természetes módon jelen lévő vitaminok és ásványianyag-tartalom miatt érdekes, hanem a rostbevitel miatt is. A rostban gazdag ételek ugyanis nemcsak az emésztést segítik elő, hanem a zsírégetéshez is hozzájárulnak, a belekben lerakódott salak- és méreganyagok eltávolításában is kulcsfontosságú szerepük van, miközben segítenek megőrizni a bélflóra egyensúlyát, ami az immunrendszer ideális működésének egyik fontos feltétele. Minél természetesebb és feldolgozatlanabb egy élelmiszer, annál jelentősebb a rosttartalma: idetartoznak a már említett gyümölcs és zöldségfélék mellett a teljes kiőrlésű gabonák, a hüvelyesek, a diófélék és a magvak is. Az ajánlott napi rostbevitel nőknél 25, férfiaknál napi 38 gramm.

UV ellen fényvédő

A hideg, hűvös idő, a napfény, a szabadban töltött órák hiánya vagy a ködös időben fellépő fokozott légszennyezettség a szervezetet és a bőrt is megviseli. A tavaszi megújulás egyik fontos eleme lehet az arctisztítás. Persze nem kell feltétlenül méregdrága kozmetikumokkal kezdeni: az arc megtisztítása után tengeri só, méz és olívaolaj keverékéből készítsünk bőrradírt, vigyük fel az arcra, dörgöljük át alaposan, majd a művelet után bő vízzel öblítsük le, aztán használjunk az arcbőr típusnak megfelelő hidratáló krémet.

A napozás nyugtató, boldogító tevékenység, ami hozzájárul a szervezet D-vitamin-termeléséhez, ám még a melengető tavaszi napfény is rejt veszélyeket: az UV sugarak elleni védelem érdekében mindennap érdemes fényvédőt, vagyis naptejet használni az arcra, a nyakra, a dekoltázsra, sőt, a kézfejre is. A bőr idő előtti elöregedésének egyik fő oka ugyanis a fényvédő nélküli napfürdőzés. Ennek hatására a bőrön pigmentfoltok jelenhetnek meg, idejekorán kialakulhatnak a nemkívánatos szarkalábak az arcbőr érzékeny területein, mint amilyen például a szem környéke, és elmélyülhetnek a már meglévő, felszíni ráncok. A jó idő beköszöntével érdemes a téli időszakban használt, zsírosabb nappali hidratálókat könnyedebb krémekre cserélni, nyilván a bőrtípustól függően.

Ilyentájt nem csak a bőrünk, hanem a hajunk is igényli a fokozott gondoskodást; ha száraz, töredezett a vége, érdemes akár két-háromhavonta is érdemes felfrissíteni, illetve a száradásra hajlamos haj végeire hajolajat használni: esténként csak egy-két cseppet, ami reggelre puhává, selymessé varázsolja. A tojásos pakolás ugyancsak csodát művel, két egész tojást keverjünk össze egy kanál olívaolajjal, a keveréket masszírozzuk a fejbőrbe, majd a haj teljes hosszán oszlassuk el. Negyedóra után langyos vízzel öblítsük ki, majd mossuk meg a hajunkat: az eredmény selymes és ragyogó hajkorona lesz.