Járványos oltásellenesség

Döntést hozott az Alkotmánybíróság arról a beadványról, amit két anonim oltásellenes szülő nyújtott be. Az eset előzménye, hogy a pár megtagadta a kötelező védőoltás beadatását gyermekének, továbbá visszautasították a védőnői szolgáltatásokat, és tudatosan kivonták gyermeküket az egészségügyi és gyermekvédelmi szervek látóköréből. A gyámhivatal is eljárást indított, aminek eredményeképp elrendelték a gyermek nevelőszülőknél történő elhelyezését, de ez végül nem történet meg, anya és gyermek távozott az országból.

A szülők felülvizsgálati kérelmét a Kúria elutasította, ezután tettek alkotmányjogi panaszt, kérve az ítélet Alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését. Érvelésük szerint „az oltatlanság mint állapot nem helyrehozhatatlan, és semmiképpen nem az életet közvetlenül veszélyeztető állapot, a gyermek testi fejlődését nemhogy súlyosan nem, egyáltalán nem veszélyezteti”. Bizonyításként egy 2009-es, a Legfelsőbb Bíróság által hozott elvi határozatot idéztek, amely szerintük azt mondja ki, hogy a kötelező oltások megtagadása önmagában nem tekinthető súlyos veszélyeztető magatartásnak, csupán szabálysértésnek. Ezért csak pénzbírsággal szankcionálható. Ellenük azonban a gyermek közvetlen veszélyeztetése gyanújával indult eljárás, így született meg a kiemelő végzés. A gyermek családból való kiemelésével azonban a lelkében, egészségi állapotában olyan visszafordíthatatlan kárt okoz a magyar állam, amely az indítványozók és gyermekük alapvető jogát is sérti annak ellenére, hogy őt a helyzet kialakulásáért nem terheli felelősség. A döntés ekképpen a gyermeket megfosztja az Alaptörvényben rögzített testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz való jogától, továbbá sérti a családi környezetben való nevelkedéshez fűződő jogát. Ezenfelül a lelkiismereti és vallásszabadság sérelmére hivatkoztak, illetve jelentős szerepet kapott a beadványban a szükségesség és arányosság mértéke, ami a kiemelésre vonatkozik.

Az Alkotmánybíróság döntése szerint azonban nem kérdőjelezhető meg, hogy a védőoltások az emberi szervezet fertőző betegségekkel szembeni ellenálló képességének fokozását és a fertőző megbetegedések elterjedésének megelőzését szolgálják. Tehát egyfelől az egyént védik a fertőzéstől, másfelől a gyermeket körülvevő kisebb közösséget, valamint az egész társadalmat. A határozat kimondja, hogy „a kötelező védőoltások beadásának jogszerű indok nélküli megtagadása esetén a szülők neveléshez fűződő joga korlátozható”. Végső esetben pedig a gyermek családból való kiemelése is alkotmányosnak minősülhet. De hozzátették: a szülők nevelési jogának elvonása csak ideiglenes lehet.

Jóléti járványok

A védőoltások közül egyik miatt sem tapasztalható annyi szülői aggodalom, mint a kanyaró megelőzésére adott MMR (morbilli-mumpsz-rubeola) miatt. Pedig a kanyaró több okból is veszélyes, gyakran az idegrendszert támadja, tehát következménye agyvelő- és agyhártyagyulladás is lehet. Továbbá pusztítja az immunrendszert, így a gyógyulás után más fertőzések halálozási aránya is megnő. Emellett rendkívül fertőző betegség, egy beteg ember átlagosan tizennyolc másikat képes megfertőzni, míg a mumpsz tízet, a HIV ötöt, az ebola hármat. Az influenza csak ötödannyira fertőző.

A huszadik század közepén a WHO becslése szerint a kanyaró évente két és fél millió áldozatot szedett a világon. A vakcina bevezetésével bizonyos országok kanyarómentessé váltak, aztán a tendencia néhány éve megfordult. New Yorkban az utóbbi időben több száz gyerek kapta el, ezért egészségügyi szükségállapotot rendeltek el, továbbá ezerdolláros büntetést szabhatnak ki azokra, akik visszautasítják a vakcinát.

Miután az Európai Unióban Románia után Olaszországban dúlt leginkább a járvány tavaly és tavalyelőtt, több ezer megbetegedéssel és tíz halálesettel, az olasz bölcsődékbe, óvodákba és iskolákba már nem járhat olyan gyerek, aki nem kapott oltást. Mivel azonban a hat és tizenhat év közötti gyerekeket nem tilthatják ki végleg az oktatási intézményekből, a szülőket 500 euróig terjedő pénzbüntetéssel sújthatják. A WHO ajánlásai szerint akkor tekinthető védettnek egy társadalom, ha az átoltottság 93-95 százalékos, Olaszországban ez már csak 83 százalék.

– Európában Ukrajnában a legkritikusabb a kanyaróhelyzet, ott tavaly több mint harmincezer új esetet jeleztek – mondja dr. Mészner Zsófia, a Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetben működő Klinikai Védőoltási Szaktanácsadó orvosa. – Ott azonban nemcsak az oltásellenesség, hanem az oltóanyag hiánya is oka a járványnak. Romániában ugyanakkor erős oltásellenes lobbi működik, továbbá az alapellátásban nincsenek gyermekorvosok, akik meggyőzhetnék a szülőket a védelem szükségességéről.

A szakember szerint a védőoltások a saját sikerük áldozatai. Ha egy betegség tombol, az emberek bármit megtennének az elkerülésére, ha viszont nem tapasztalják a pusztítását, akkor úgy érzik, nem is létezik, és a védőoltáshoz köthető tévképzetek erősebb problémának tűnnek, mint maga a betegség.

Szerbiában négyezer megbetegedés történt 2018-ban, így ők is a világon a legveszélyeztetettebb tíz ország közé tartoznak. Magyarországon a helyzet jó, 2018-ban csak tizenhárom kanyarós megbetegedést regisztráltak, ezeket is túlnyomórészt más országokból hurcolták be. Magas az átoltottság aránya, de aki nincs beoltva, ettől még megbetegedhet.

– Az oltás sok esetben átmenetileg ellenjavallt sérült immunrendszerű gyerekeknél, és veszélyben vannak a 15 hónaposnál fiatalabb csecsemők, akiket még nem oltunk – mondja Mészner Zsófia. – Továbbá érintettek a daganatos betegség miatt vagy más okból legyengült immunválaszt adó betegek.

Összesküvés-elméletek

Miután az oltásellenes nézetek főleg az interneten terjednek, a YouTube után nemrég a Facebook is bejelentette, hogy felveszi ellenük a harcot. Az előbbi leszedte a reklámokat az ilyen tartalmú videók alól, megfosztva így pénzkereseti lehetőségüktől a feltöltőket, ezenkívül bevezetett egy új információs csíkot az érintett tartalmak alá. A Facebook pedig lejjebb rangsorolta az ilyeneket megosztó oldalakat, nem lehet majd rájuk keresni, és ajánlatként sem jelennek meg.

Az oltásellenesek egyik fő érve az autizmus kialakulása és a védőoltások közötti kapcsolat, ami egy 1998-as tanulmányra vezethető vissza Andrew Wakefieldtől, akinek eredményeit később számos kutatás cáfolta. Kiderült, hogy felbérelték bizonyítékok gyártására gyógyszergyárak ellen indított kártérítési perekhez, a tanulmányt közlő lap bocsánatot kért, Wakefield orvosi engedélyét pedig bevonták – de a teória teret nyert.

– Általánosságban legfeljebb egymillió oltásra esik egy olyan maradandó károsodás vagy haláleset, ami az oltással függhet össze – mondja Mészner Zsófia. – Ha az adatokat mérlegre tesszük, egyértelmű, hogy a védőoltással több halálesetet előzünk meg akkor is, ha adódhat mellékhatás. Egyébként az utóbbi tíz évben maradandó egészségkárosodásra nem volt példa Magyarországon a kötelező védőoltásokkal összefüggésben.

Gyakran felmerül a gyógyszergyárak profitéhsége, de a kanyaró kezelése jóval több pénzbe kerül, mint a megelőzése, továbbá a WHO szerint a gyógyszeriparnak csak 2-3 százalékát teszi ki a vakcinák eladása. Másrészt a hagyományos kezelések elutasításának közvetítésével együtt mindig megjelenik az alternatívák népszerűsítése is, mint a homeopátia és a természetgyógyászat: ebben is van üzlet.

– Alapvetően három csoportba sorolhatók az oltásban kétkedő szülők: a legtöbbjük csak információhiányban szenved, ha megkapja a megfelelő tájékoztatást, meggyőzhető; sokan vannak köztük olyanok is, akik csak az előírttól eltérő oltási rendet szeretnének. Nekik kellene pontosan elmagyarázni, miért így van szükség a védőoltásokra. A második csoport bizonytalan, de az érvekre, tényekre fogékony. A harmadik, legkisebb csoportot azok alkotják, akik semmilyen érvre nem hallgatnak – mondja Mészner Zsófia. – Az utóbbiakat szinte lehetetlen elérni, miután a meggyőződésük olyan, mint egy vallás. A bizonytalanokat viszont el kellene érni.

Az összeesküvés-elméletekre való fogékonyságról tudni kell, hogy szinte alig függ az iskolázottságtól, a társadalomban betöltött pozíciótól, anyagi helyzettől. Sőt, sokszor rendkívül alaposan érvelnek az oltásellenesség-hívők: például ha egy cáfolat nem tér ki egy-egy bagatellnek tűnő részletre, a hiányosságra azonnal lecsapnak az összeesküvés-elméletek kedvelői.

A gyerekek védelmében

– Az a probléma, hogy iszonyú trauma a gyermeknek, ha az oltás beadásának idejére ideiglenesen kiemeljük a családból – mondja Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány vezetője. – Az ideiglenes kiemelés ugyan harminc napra szól, de úgy le vannak terhelve a gyámhivatalok, hogy ez az idő kitolódhat. Megeshet, hogy a gyerek súlyos hónapokat fog a családjától távol tölteni. Ez olyan erős eszköz, hogy alaposan át kellene gondolni az alkalmazását. Jobb módszer lenne a kényszervégrehajtás, ami valóban azt jelentené, hogy a gyereket csak arra az időre viszik el, amíg beadják neki az elmaradt kötelező védőoltást – ez kisebb traumával járna. Ám a jelenlegi jogszabályok szerint erre nincs mód.

Az oltást megtagadó szülő egyébként jellemzően nem hanyagolja el gyermekét, nem bántalmazó, hanem pont ellenkezőleg, nagyon tudatosan, körültekintően gondozza, csak ebben a kérdésben határozott véleménye van…

– Úgy gondolom, e körben a félrevezetettek vannak többségben, és másféleképpen kellene hozzájuk szólni, mint a bántalmazó, elhanyagoló szülőkhöz. Őket időben nyújtott, megfelelő tájékoztatással meg lehetne győzni. Sokféle oltásmegtagadó család van. Valóban előfordulnak szinte gyakorló elmebetegek, akiknél az oltásmegtagadás is egy tünet, és olyan, veszélyes eszméket vallanak, mint a fényevés – mondja Gyurkó Szilvia. – Vannak olyan szülők is, akik például immunológiai vagy más egészségi okból egyéni oltásrendet kértek, de ezt megtagadta tőlük a gyerekorvos, holott elviekben volna rá lehetőség. Ők nem elutasítani akarják az oltásokat, hanem igazítani a gyerek egészségi állapotához, mégis egy kalap alá veszik őket az oltásmegtagadókkal. A különböző motiváltságú szülőket különbözőképpen kellene kezelni, mert a hatósági fenyegetéssel ellenkező hatást lehet elérni.

Ahogy az alapítványi vezető mondja: a hetvenes-nyolcvanas években senki sem kérdőjelezte meg a védőoltások szükségességét, de ez az attitűd széles körben megváltozott, tehát ezzel most már foglalkozni kell. Információi szerint akadnak olyan gyermekorvosok is, akik szemet hunynak az oltáselkerülés felett. A szakember fontosnak tartja azt is, hogy a legfrissebb adatok szerint Magyarországon 62 ezer gyerek él olyan körzetben, ahol nincs gyerekorvos, vagy már nyugdíjas. Ezeken a településeken nyilvánvalóan nincs idő és energia a tájékoztatásra.

Azt is látni kell, hogy számos oltásellenes szülő egyfajta szabadságharcként fogja fel a helyzetet. A szakember szerint ha az egyedi oltási rend kialakítására több lehetőség lenne, valószínűleg kevesebb ügy jutna el a gyerekek kiemeléséig. Gyurkó Szilvia szerint javíthatná a helyzetet például az, ha kötelező tréningen vehetnének részt az érintett szülők.

HPV-sikerek

Látványosan csökkent a méhnyakbetegségek száma a humán papillomavírus (HPV) elleni védőoltás elterjedése után. A British Medical Journal orvosi szaklapban megjelent tanulmány szerzői mintegy 140 ezer brit nő adatait elemezték, akik 2008 és 2016 között vettek részt az első méhnyakrákszűrésükön. Az eredmények szerin a védőoltási program felülmúlta a várakozásokat, miután korábban úgy vélték, hogy a vakcina a HPV két típusát tartja távol, amelyek a méhnyakrákos esetek 80 százalékát okozzák – ezzel szemben szinte teljesen eltűntek azok az esetek, amelyeknél a méhnyakrákot megelőző állapotot diagnosztizáltak. A csökkenés még a be nem oltott nőknél is jelentkezett, ami arra utal, hogy jelentős nyájimmunitás jött létre.

Magyarországon a Nemzeti Népegészségügyi Központ szerint 46 ezer védőoltásra jogosult lány közül csak 37 ezernél kezdhették meg az oltási sorozatot, miután a 2018–2019-es tanévben 8710 szülő nyilatkozott úgy, hogy nem kéri a HPV elleni védőoltást hetedikes lányának. Ez más országokkal összevetve jó aránynak tekinthető. A méhnyakrák hazánkban a mellrák után a második leggyakoribb nemi szervi daganat, évente 1200-1300 nőnél diagnosztizálják, akiknek a fele életét veszti a betegségben.