Jöhet a fekete leves?

Espresso, Espresso macchiato, Espresso lungo, Americano, Risztretto, Doppio, Cappucino, Latte Macchiato, Caffe Latte, Flat White. Néhány azok közül a kávéféleségek közül, amelyeket az egész világon szívesen fogyasztanak az emberek. A serkentő italt már évszázadokkal ezelőtt is főzték az arab világban, de egyes vélemények szerint a kávét akár már időszámításunk előtt is ismerhették…

Rendszeres fogyasztása a kultúránk, a mindennapi életünk részévé, úgyszólván rutinná vált, elkészítésének rituáléja egyes társadalmakban voltaképpen már művészetté nemesedett.

Energetizáló hatása ismert és elfogadott tény, de arról, hogy fogyasztása károsan, vagy jótékonyan befolyásolja-e egészségünket, különösen évtizedekkel ezelőtt dúltak heves szakmai viták, amelyek mára csillapodni látszanak.

A BBC műsorszolgáltató weboldalán nemrég megjelent átfogó tanulmány – főként Dr. Mark Gunter, a londoni Imperial College of Public Health epidemiológus professzorának évtizedes kutatásai nyomán – számos aktuális kérdésre keresi a választ. Mit jelent a túlzott kávéfogyasztás, forrón vagy csak melegen igyuk, ajánlott-e az egyre népszerűbb koffeinmentes változat?

A beszámoló szerint a kávé természetes koffeinforrás, pszichoaktív drog, amelynek fogyasztását azért tartották aggályosnak a szakemberek az 1980-as, 90-es években, mert úgy vélték, hogy használata jelentősen növeli a szív- és érrendszeri-, valamint a rákos megbetegedések kockázatát. Az elmúlt évek kutatásai azonban védelmükbe veszik a fekete levest és kétségbe vonják a korábbi megállapításokat.

Dr. Gunter, a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) táplálkozási és anyagcsere részlegének korábbi vezetője kiemeli, hogy az elmúlt évtized nagyobb léptékű népességvizsgálata nyomán a tudósok több százezer kávéivó adataihoz jutottak hozzá, így már tekintélyesebb „merítés” alapján, a korábbinál szakmailag megalapozottabb módszerekkel vizsgálhatják a sokakat foglalkoztató kérdést.

A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy bár a kávé például a pirítósban, vagy a chipsekben is megtalálható akrilamidot (rákkeltő anyagot) tartalmaz, nem áll rendelkezésre meggyőző bizonyíték, amely kimutatná, hogy fogyasztása összefüggne a daganatos betegségek kialakulásának kockázatával.

2017-ben Gunter professzor közzétett egy tanulmányt, amely félmillió ember kávéivási szokásait vizsgálta Európa országaiban, 16 éven át. A kutatás szerint azoknál az embereknél, akik több kávét ittak, – beleértve az őrölt, a koffeinmentes és az instant változatot is – alacsonyabb szinten mérték a szívbetegség, a krónikus májbetegség, a stroke és a rák miatti halálozás kockázatát. Az eredményeket a világ más részein, köztük az USA-ban és az Egyesült Királyságban végzett újabb felmérések is megerősítették.

A tanulmány kiemeli, hogy a kávéfogyasztás jótékony hatásaira vonatkozó megállapítások főként azokra érvényesek, akik naponta legfeljebb négy csészével isznak. Ők alkotják azt a populációt, akik kevesebb betegségben szenvednek, mint azok, akik egyáltalán nem főznek serkentő italt. A következtetések a koffeinmentes változatra is igazak, mert ez a verzió hasonló mennyiségű antioxidánst tartalmaz, mint a normál kávé, vagyis az egészségügyi előnyök nem a koffeinnek köszönhetők.

A jelentés kiemeli, hogy további vizsgálatok elvégzése szükséges annak elemzésére, hogy a laboratóriumi körülmények között végzett kutatás hogyan érvényesül a való életben, így csak az újabb vizsgálatok fényében lehet megbízható, szakmailag hiteles választ adni arra a kérdésre, milyen mértékben befolyásolják kávéfogyasztási szokásaink az egészségünket.

Mindenesetre az ajánlások felhívják a figyelmet arra, hogy egészségünk érdekében a kávét érdemes nem nagyon forrón, csupán 65 °C alatt inni, hogy az italnak ne a káros, hanem a védő hatása érvényesüljön.

Ugyanakkor a túlzott fogyasztás sem ajánlott, mert a megemelt koffeinadaghoz könnyen hozzászokik a szervezet, így az ital már nem feltétlenül szolgálja az energetizációt, a hatékony munkavégzést, vagyis a fekete leves fogyasztásának eredeti óhaját.