Fotó: ShutterStock/T.Den_Team
Hirdetés

A világhálón százszámra hirdetik magukat a jellemzően szakirányú felsőfokú végzettség nélkül „praktizáló” aurahegesztők, lélekringatók, pszichosebészek, lélekmediátorok, érzékenység-szakértők és lélektolmácsok, akik – kezelésenként gyakran százezres nagyságrendű díj ellenében – nem kevesebbet vállalnak, mint hogy néhány óra alatt kigyógyítanak bennünket valamennyi lelki betegségünkből, ráadásul a számunkra legkényelmesebb módon, akár online is.

De vajon meg lehet-e villámgyorsan szabadulni a napjainkban lassan már népbetegségnek számító pszichés zavaroktól, negatív, romboló gondolatoktól? Hová forduljunk, ha önbizalomhiánytól, függőségektől, mániáktól, fóbiáktól, tartós stressztől, párkapcsolati gondoktól, alvászavartól, pánikbetegségtől, fel nem dolgozott veszteségtudattól szenvedünk?

A gyorstalpaló nem elég

Dr. Jekkel Éva, a Semmelweis Egyetem (SE) Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának vezető klinikai szakpszichológusa szerint ugyan szakmai berkeken belül is történtek már kísérletek szupergyors megoldások kifejlesztésére és alkalmazására, ám mind ez idáig nem sikerült látványos eredményt produkáló, átütő erejű módszert találni a lélek bajainak villámgyors, tartós hatású kezelésére. Amint a pszichoterapeuta fogalmaz, képzett szakember bizonyosan soha nem kecsegtetné az azonnali megoldás ígéretével a kiszolgáltatott helyzetben lévőket, hiszen a rövidebb, kevesebb ülésszámmal dolgozó pszichoterápiás módszerek is minimum egy-két hónapot vesznek igénybe.

– A gyermekkorból eredeztethető, például nevelői, szülői attitűddel kapcsolatba hozható, hosszú évek alatt kiépülő zavarokat gyakorlatilag lehetetlen néhány óra vagy akár egy-két alkalom alatt orvosolni, nem is beszélve a súlyosabb lelki betegségekről – hangsúlyozza a klinikai szakpszichológus. – Ugyanakkor azt is fontos kiemelni, hogy az ember testi-lelki működésének tudományos alapokra helyezett megismerése is igen hosszú folyamat. A hivatalosan elismert pszichoterapeuta végzettséghez első körben pszichológusi vagy orvosi diploma szükséges. Ezt követi egy általában négy évet felölelő szakképzés, amelynek során a pszichológusból klinikai szakpszichológus, az orvosból pedig szakorvos lesz. Ezeknek a végzettségeknek a birtokában lehet ráépített szakképzés keretében megszerezni az újabb minimum négy esztendőt igénylő pszichoterapeuta szakképesítést – sorolja Jekkel Éva.

Korábban írtuk

Hozzáfűzi, hogy egy pár hónapos rapid tanfolyam elvégzése nem ad sem elégséges, sem megfelelő tudást a különböző pszichés problémák, mentális zavarok diagnosztizálásához, gyógyításához. Ráadásul bizonyos mentális betegségek, így például az étkezési zavarok, azon belül is főként az anorexia nervosa vagy éppen a különböző függőségek kapcsán akár súlyos, életet veszélyeztető állapot is kialakulhat, ha nem a kellő időben vagy nem a megfelelő módon történik a kórmeghatározás és az azt követő kezelés.

Ki a jó szakember?

Életmódbeli tanácsadás céljából, akár pályaválasztáskor vagy munkahelyváltáskor felmerülő beilleszkedési nehézségek során esetleg elegendő lehet egy – szakirányú felsőfokú végzettséggel nem rendelkező – coach segítsége. Egyéb pszichés problémák, mentális zavarok esetén azonban mindenképpen szakpszichológus vagy pszichiáter szakorvos felkeresése javasolt, akinek megfelelő tudása és kompetenciája van annak megítéléséhez, hogy az adott probléma milyen jellegű és súlyosságú. Szintén a szakember kompetenciája annak eldöntése, hogy egy bizonyos probléma esetén melyik a leghatékonyabb terápiás módszer, például elegendő-e a pszichoterápia, vagy pszichiátriai ellátásra, gyógyszeres kezelésre is szükség van.

Az első látásra vonzónak tűnő online hirdetések terapeutái gyakran ravasz marketingfogásokkal, fiktív személyes példák megosztásával, a családi, baráti körből származó állítólagos sikertörténetek közzétételével reklámozzák szolgáltatásaikat. A befolyásolásnak e szuggesztív módszere Jekkel Éva szerint a segítő szakmákban etikailag erősen kifogásolható.

– A könnyű, kényelmes online módszerek ígérete is megtévesztő lehet, hiszen a sikeres terápia időt és energiát igényel, a folyamat során a pszichológus, illetve a pszichiáter munkája mellett a páciens akaratára, aktív együttműködésére is szükség van. A képzett pszichoterapeuta nem ad konkrét tanácsokat, hanem az irányított gyógyító beszélgetések során hozzásegíti a pácienst ahhoz, hogy ő maga tudjon változtatni a saját életén.

Jekkel Éva a megfelelő szakember kiválasztásánál megbízható szakmai szűrőnek tartja az Országos Kórházi Főigazgatóság weboldalán (enkk.hu) található nyilvántartást, ahol minden működési engedéllyel rendelkező szakképzett orvos és pszichológus adatai megtalálhatók.

Tudatosabb választás

Dr. Purebl György professzor, az SE Magatartástudományi Intézetének igazgatója rámutat, hogy a pszichosebészet, lélekringatás vagy aurahegesztés kifejezések éppen azért keltenek gyanút, mert nem szerepelnek az egészségügyi beavatkozások között.

– Magyarországon sokkal több embernek van igénye pszichológiai segítségnyújtásra, mint amennyinek a rendszer biztosítani tudja a szolgáltatást. Ha megnézzük a jól működő, hatékony, bizonyítékokon alapuló, szakmailag is megfelelően alátámasztott pszichoterápiás módszerek honlapjait, amelyeken keresztül szakmailag magasan képzett szakemberekkel kerülhetünk kapcsolatba, azt látjuk, hogy a pszichoterapeuták mintegy 80 százaléka jelenleg nem tud klienst fogadni, mert az időpontjai már jó előre foglaltak. A pszichoterápiás rendeléseken pedig világszerte várólistákkal találkozunk. A hiátust a piac számos módon tölti ki, vannak egyszerűbb segítségnyújtási formák, tanácsadás, coaching, és akadnak olyan szolgáltatások is, amelyek a valódi tények helyett, üzleti érdekeiket követve gyakran azt mondják, amit a páciens hallani akar – hangsúlyozza a pszichoterapeuta.

Majd kifejti, hogy a jelenség nem kizárólag magyar sajátosság, hiszen az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint Európában a pszichológiai segítségnyújtást igénylő embereknek csak hozzávetőleg fele jut egyáltalán valamilyen ellátáshoz. Szakmailag megalapozott segítséget pedig még ennél is jóval kisebb arányuk kap, attól függően, hogy milyen mentális zavarban szenvednek.

– A mentális egészséggel kapcsolatos problémák gyakorisága világszerte robbanásszerűen növekszik, az egészségügyi ellátórendszerek pedig bár igyekeznek lépést tartani az igényekkel, a szakemberek képzése időigényes, évekig tartó folyamat – magyarázza az egyetemi tanár. – Mindez még az EU országaira, az USA-ra és Kanadára is igaz, ahol pedig a világ legfejlettebb ellátórendszerei működnek…

Purebl György mindenkinek azt tanácsolja, hogy pszichés problémák esetén első lépésként kérjék ki családorvosuk véleményét a lakóhelyükön fellelhető állami vagy magánellátás keretében, illetve alapítványok által finanszírozott lehetőségekről. A professzor azt is nagyon fontosnak tartja, hogy igyekezzünk tudatos fogyasztóvá válni az egészségügyi témájú online tartalmak terén. Tegyük fel magunknak a kérdést, hogy az adott honlap vagy hirdetés tényszerűen próbál-e információt nyújtani, vagy azt mondja, amit hallani szeretnénk (vagyis hogy könnyen, gyorsan meggyógyulhatunk). De legyünk óvatosak a panácea jelenségét illetően is, vagyis azokkal a gyógyító eljárásokkal kapcsolatban, amelyek a mentális betegségek teljes palettájára ugyanannak a csodamódszernek azonos idő alatt történő alkalmazásával kínálnak megoldást.

Ezzel szemben bizakodásra adhat okot, ha az adott hirdetésben szerepelnek az önmagát ajánló szakember jártasságai; hogy milyen módszerspecifikus képzettségekkel dolgozik, illetve milyen sajátos problémák kezelését vállalja. Amint a professzor fogalmaz, általános igazság, hogy minél kevesebb szakterületet vállal fel valaki, annál nagyobb hozzáértésre tesz szert a fennálló betegség gyógyítása terén. Éppen ezért ne higgyünk az első utunkba kerülő csalogató hirdetésnek, keressük a nekünk megfelelő, hatékony, bizonyítékokon alapuló kezelési módokat, mert ezek még a súlyosabb mentális rendellenességekre is kínálnak hathatós megoldást, igaz, rendszerint nem rövid idő alatt.