Kiút a válási zűrzavarból
Az utóbbi tíz évben stabilizálódni látszik a házasság intézménye Magyarországon. Ennek ellenére még mindig sokan vannak, akik úgy döntenek, hogy kilépnek a családi kötelékből, az élettársi kapcsolatok pedig lényegesen gyakrabban bomlanak fel. A válásnak azonban nem kell feltétlenül gyilkos következményekkel járnia, sokféle segítségre számíthatnak a felek, hogy a jogi aktust kísérő konfliktusok ne emésszék fel a személyiségüket, ne okozzanak maradandó károsodást a gyereknek.
Van az úgy, hogy a lélekben dúló viharokat kezelhetetlennek ítéli az ember. Racionális helyzetfelmérés helyett önsajnálatba felejtkezik, észszerű konfliktuskezelés helyett szabadjára engedi indulatait. E helyzetek következménye a szétdúlt család, az életre szólóan megsebzett gyerekek. Mindezek megelőzésére érdemes venni egy nagy levegőt, és felülemelkedni a napi perpatvaron. Ehhez jó szolgálatot tehet, ha körülnézünk, hogy hányan járnak rajtunk kívül ugyanebben a cipőben,, milyen segítségre számíthatunk.
A nők válnak könnyebben
A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a társadalmi, gazdasági folyamatok komoly hatással vannak a családok életére. A szétzilálódó viszonyok, az értékek fellazulása, az akár létbizonytalanságot okozó gazdasági válságok jelentősen megtépázzák a párkapcsolatokat is. A számok szerint a legtöbb válás, közel 30 ezer 1987-ben volt, ezer lakosra 2,8 szétköltöző házaspár jutott. Ez a szám a rendszerváltozás környékén 2-2,5-re csökkent, és ezen az értéken stabilizálódott. Trendfordulót a 2010 óta eltelt évtized hozott. Folyamatos csökkenés után az utóbbi ötven évben először két ezrelék alá csökkent e mutató.
A statisztikusok azt is kimutatták, hogy főleg az alacsonyabb iskolai végzettségűek körében csökkent a bontóperek száma, az érettségizett vagy diplomás házaspárok esetében csekélyebb visszaesés vagy stagnálás tapasztalható. Különösen igaz ez a városi lakosságra. Kisvárosokban vagy éppen falvakban az emberek kétszer is meggondolják, rászánják-e magukat a válásra. A jelenség hátterében vélhetően fellelhető a párokat segítő közösségek szerepe és a nagyvárosinál lassúbb élettempó, stresszel kevésbé terhelt közeg is.
Ma már közhelynek számít, amit a statisztikai adatok alátámasztanak, hogy a nők könnyebben kezdeményezik a válást, mint a férfiak. Különösen igaz ez a magasabban képzettek körében. Ezt sokan az emancipáció következményeként magyarázzák, vagyis hogy a nők immár egyedül is képesek talpon maradni, így kevésbé hajlamosak ragaszkodni egy túl sok megalkuvást igénylő kapcsolathoz. Ám mint minden hirtelen levont konzekvenciát, ezt a szentenciát is érdemes árnyalni.
Elég, ha csak arra gondolunk, micsoda terhek nehezednek egy ifjú anyára a XX. század közepe óta azért, mert az emberiség történetében először nem áll mellette a nagycsalád, hogy megossza vele az élet működtetéséhez és a gyerekek felneveléshez kapcsolódó teendőket. Vagy gondoljunk arra a férfira, akit a modern kor puszta pénzkereső automatává fokozott le, akitől elvárja a világ, a környezet, a munkáltató, hogy minden idejét távol töltse a családjától. Ez a helyzet pedig anyát és apát, férfit és nőt egyaránt magányra ítél, felemészti az érzelmi és a szellemi erőket. Ebből a csapdából aztán nehéz kilépni; sokan a válás révén igyekeznek kitörni belőle ahelyett, hogy közös kiutat keresnének.
Hullámzó érzelmek
A közös kiút megkeresése természetesen nem egyszerű feladat, hiszen a modern kor embere fél a konfliktusok felvállalásától. Annak ellenére, hogy tudjuk: az élet sok nehézséggel jár, nem létezik egy életen át tartó, felhőtlen boldogság. Pedig a valamikor kimondott, boldogítónak nevezett „igen”-ben benne volt az is, hogy a nehézségeken együtt kell úrrá lenni, ami gyakran érzelmi hullámzással jár. Ha ez meghaladja a felek erejét, akkor jön az ajtócsapkodás, az ordítozás, a család életét pedig végképp feldúlja a kölcsönös vádaskodás. Pedig ahhoz, hogy az érzelmi hullámzások ne váljanak pusztítóvá, gyakran elég lenne, hogy az efféle viharok csillapodása után végre elkezdjünk beszélgetni. Tisztázni azt, milyen nehézségek származnak a körülményeinkből, milyen konfliktusok erednek saját személyiségünkből. Milyen okok vezettek el a krízishez vagy akár ahhoz, hogy egyik vagy másik fél érdeklődése időlegesen vagy végleg egy harmadik személy felé fordult.
Az őszinte kommunikáció nem csak abban segíthet, hogy elrendeződjék a család élete, és nyugodtabb mederbe terelődjenek a hétköznapok. Megesik, hogy valóban nincs más kiút, mint hogy a pár szétváljon, és arra szövetkezzék, hogy a gyerekeket megóvják a válás, a család széthullásának pusztító lelki következményeitől. A kibeszéletlen, feloldatlan érzelmi viharok gyakran odavezetnek, hogy egy életre elmérgesednek a dolgok. Különösen akkor, ha a családi perpatvarba belebeszél a külvilág. Jönnek a barátok, barátnők, a családtagok, végül az ügyfeleik érdekeit képviselő ügyvédek. A civakodó pár pedig rövid idő alatt azon kapja magát, hogy anyából és apából peres felek lettek, és már végképp nem tudnak kiszabadulni a dühök és csalódások rémítő hálójából. Galambos Balázs mediátor, aki maga is végigjárta egy válóper hosszadalmas és keserves útját, valamint dr. Lantos Judit ügyvéd éppen a házasságuk felbontásával küszködő pároknak kívánt segíteni, amikor létrehozta a SzépenVáljEl Válásközpontot (www.szepenvaljel.hu.).
Segítség a bajban
– A központ úgy vezeti végig a válás nehéz procedúráján feleket, hogy a gyerekek a lehető legkisebb mértékben sérüljenek, és a pár tagjai úgy mondjanak búcsút egymásnak, hogy közben ne tegyék tönkre egymást anyagilag, erkölcsileg, érzelmileg. Hiszen a válás után csak akkor tudnak harmonikusan együttműködni a gyerekek érdekében, ha épek maradnak maguk is a válóper ellenére – szögezi le Galambos Balázs, a szervezet alapítója.
Ahogy a szakember sorolja, náluk a párok sokféle támogatást kaphatnak. Megegyezésre törekvő ügyvédek mellett gyermekpszichológusok, kríziskezelő családterapeuták, mediátorok segítenek abban, hogy – ha lehetséges – együtt maradjanak, ha ez kizárt, akkor méltó módon mondjanak búcsút egymásnak.
Az alapító szerint a szakemberek közreműködése elejét veheti a méltatlan és gyilkos küzdelmeknek. Ezek közé sorolja azokat a vagyonjogi vitákat, amelyek váláskor a legtöbb konfliktust okozzák. Mint Galambos Balázs elmondja, a válni készülők gyakran képesek ölre menni egyetlen kiskanálért, hogy a nagy értékű vagyontárgyak, ingatlanok elosztását kísérő háborúságról már ne is beszéljünk. Az e harcokat kísérő gyilkos indulatok mérséklésében komoly szerepe lehet egy kompromisszumkereső ügyvédnek vagy mediátornak, pszichológusnak.
Ám a mediátor úgy látja, a válóper során fontos lenne a szerepük a gyermekpszichológusoknak is. Hiszen a gyerekek miközben elszenvedik a család széthullását, maguk is komolyan sérülnek. A gyermekpszichológus sokat segíthet abban, hogy a kapott sebek ne okozzanak maradandó károsodást.
Galambos Balázs szerint a felnőtteknek szintén szükségük lehet szakember támogatására az újrakezdéshez, vagy hogy felépítsék az új életüket a válás után. Csak így van esélyük rá, hogy a drámai megrázkódtatások ellenére ép személyiséggel legyenek képesek együttműködni a későbbiekben a gyerekek érdekében, és ne kövessék el újra és újra ugyanazokat a hibákat.
