A szemszárazság veszélyt jelenthet a látásra
Könnyek nélkül
A szemszárazság ma már népbetegségnek számít hazánkban is, rendeléseinken ez az egyik leggyakrabban előforduló panasz – mondta lapunknak dr. Meisel Judit szakorvos. A jelenség nagy mértékben ronthatja az életminőséget, hosszú távon pedig akár komolyabb szövődményekhez is vezethet, ezért fontos a megelőzés és a már kialakult betegség mielőbbi kezelése.
Egy hosszú nap a számítógép előtt, irodai értekezletek légkondicionált helyiségben vagy egy téli este a száraz levegőjű panellakásban… Kevesen tudják, hogy ezek a századunkban szokványos körülmények milyen megterhelést jelentenek a szemnek. Sokan azt hiszik, hogy a jelentkező fájdalom, a viszketés vagy a könnyezés csak pillanatnyi, múló kellemetlenség, ám könnyen lehet, hogy a krónikus szemszárazság jeleit tapasztaljuk. A jelenség ma már világszerte az egyik leggyakoribb szemészeti probléma, aminek gyakorisága a modern kor életmódbeli változásai miatt folyamatosan nő.
A szemünket borító úgynevezett könnyfilm feladata, hogy nedvesen tartsa, védje és tisztítsa a szemet. Ha ez a bevonat valami miatt károsodik, szemszárazságot tapasztalhatunk. Ez lehet enyhe, átmeneti jelenség, de krónikus formát is ölthet, amikor már tartós panaszok kísérik a mindennapokat. Mivel a tünetek sosem súlyosak, kevesen fordulnak szakemberhez. A szemszárazság hátterében ritkább esetben a könnytermelés mennyiségének csökkenése áll, amit autoimmun betegségek is okozhatnak, kutatások szerint azonban 85 százalékban a könny túl gyors párolgása miatt jelenik meg. Hátterében legtöbbször életmódbeli tényezők állnak: a légkondicionáló vagy kontaktlencse használata, a légszennyezettség, a szem környékén használt kozmetikumok és a képernyő előtt töltött idő, ami során jóval kevesebbet pislogunk, mint amennyit kellene.
Krónikus szemszárazságban a nők nagyobb számban érintettek, különösen a hormonális változások miatt, és az idősebb korosztályban is gyakoribb ez a betegség, az öregedéssel ugyanis a szem bizonyos funkciói már nem úgy működnek, ahogyan korábban. A betegség kialakulásában ugyanakkor közrejátszhatnak bizonyos gyógyszerek, például antidepresszánsok, fogamzásgátló tabletták vagy antihisztaminok mellékhatásai, a stressz és a kiégés, a depresszió, a nem megfelelő alvás, illetve táplálkozás, az elhízás, valamint az elégtelen folyadékbevitel is.
Meisel Judit szerint a leggyakoribb panaszok közé tartozik az idegentest-érzés, a viszketés, a könnyezés, a fényérzékenység, az átmeneti homályos látás, a reggeli összeragadt szemek, a szemfáradtság, a megvastagodott szemhéjszél, a gyakori pislogás és a nyomásérzés.
– Ha a szem vörössé válik, és fájdalom is jelentkezik, az már akut gyulladásra utal – hangsúlyozza a szemorvos. – A diagnózis felállításához alapos szemvizsgálat szükséges. Ennek során a könnytermelést, a könnyfilm minőségét és a szemhéjmirigyek állapotát is nézzük. Egyes esetekben pedig speciális tesztekkel mérjük a könny sótartalmát vagy a gyulladásos tényezők jelenlétét – teszi hozzá.
Hangsúlyozza, a száraz szem kezelésének célja elsősorban a panaszok enyhítése és az életminőség javítása. A szemszárazság azonban olyan probléma, amire nem lehet egy kapszulát bekapni, hogy varázsütésre megszűnjön. Több kezelési módot is érdemes kipróbálni. Alapvető módszer a könny pótlása lehetőleg tartósítószer-mentes műkönnyel. Emellett fontos a megfelelő szemhigiénia. A szemhéjra helyezett melegítő maszkok segítenek feloldani a besűrűsödött mirigyváladékot, így az könnyebben ürül. Ezzel megakadályozhatjuk a könny gyors párolgását, és biztosíthatjuk a szem megfelelő nedvességtartalmát is. A szemhéjtoalett azonban sok türelmet és elszántságot igényel. Pozitív hatása sokszor hetek, hónapokig tartó alkalmazása mellett jelentkezik. Ha a szem kipirosodik, vagy a tünetek súlyosbodnak, a gyulladáscsökkentő szemcseppek alkalmazása elengedhetetlen. Súlyos, kezeletlen esetekben pedig akár sebészeti beavatkozásra is szükség lehet.
A szemszárazság megelőzésének alapja a környezeti tényezők optimalizálása, a szemterhelés csökkentése és az egészséges életmód. Bár a betegség nem mindig előzhető meg, sokat tehetünk a tünetek mérséklése érdekében. Például számítógép-használatkor érdemes alkalmazni a „20-20-20 szabályt”: húszpercenként legalább húsz másodpercig nézzünk egy húsz méterre lévő tárgyra. Emellett fontos a beltéri páratartalom szinten tartása is. Az ideális érték 40-60 százalék között mozog. Érdemes kerülni a klíma vagy ventilátor keltette közvetlen huzatot is, ami fokozza a szem nedvességének párolgását. Táplálkozásunkkal is sokat segíthetünk. Az omega-3 zsírsavakban gazdag ételek – mint például a hal, a dió vagy a lenmag – fogyasztása javítja a könnyfilm lipidrétegét. A bőséges folyadékbevitel különösen fontos, ugyanakkor a kávé, az alkohol és a cukros üdítők fogyasztása kerülendő, mert ezek fokozzák a kiszáradást.
