– A nők legnagyobb ellensége a ráncosodás, a férfiaké pedig a kopaszodás. Mit lehet tenni a bőr és a haj erősítéséért?

– A kopaszodásnak számos oka lehet. Az öregedéssel egyértelműen az úgynevezett androgenetikus, a tipikus fér kopaszodás hozható kapcsolatba, amely jellemzően a homlok feletti hajvonal egyre feljebb kerülésében vagy a fejtetőn kialakuló kerek folt megjelenésében mutatkozik meg. Azon túl, hogy ez a fajta kopaszodás genetikai hátterű, ma már azt is tudjuk, hogy a DHT (dehidrotesztoszteron) hormon is szerepet játszik benne, ami lényegében nem engedi a hajhagymát „beérni”, vagyis a haj kihull, mielőtt megerősödhetne. A DHT a tesztoszteronból keletkezik, és határozott szereppel bír egészen a felnőtt korig. Feltehetően felelős a normális prosztataműködésért, de – sajnálatosan – a tipikus férfi kopaszodásért és sok esetben a nem malignus prosztatamegnagyobbodásért is. Gyógyszergyártó és kozmetikai cégek nagy erőkkel dolgoznak azon, hogyan lehetne csökkenteni a DHT-t a fejbőrben, és már vannak ígéretes eredmények. Azonban arra is van adat, hogy a tipikus férfi kopaszodás valamelyest lassítható a fejbőr keringésének a javításával, illetve az étkezésen keresztül cinkbevitellel, a zsírbevitel csökkentésével, B és B3 vitaminnal. Azt is tudjuk, hogy a helyzet határozottan rosszabbodik a stressz hatására, ami a fejbőr keringését tovább rontja.

– Mi a helyzet a ráncokkal?

– A ráncosodás az öregedéssel fokozottan megjelenő két okra vezethető vissza, amelyek a bőr jelentős vízvesztését okozzák. Nem véletlen, hogy a bőr öregségét egyre inkább a víztartalmán keresztül mérik. A hidratáló krémek használata tehát valóban hatásos tüneti kezelés lehet. De ezenkívül érdemes a külső és belső okokkal is foglalkozni. Az előbbiek közül az UV-sugárzás a legfontosabb. Az UV sérüléseket okoz, amelyek a korral egyre kevésbé javítódnak, hiszen a bor sejtjenek regenerálódó képessége romlik. Idővel rosszindulatú elváltozások is megjelenhetnek. Ez ellen egyet tehetünk: nem égünk le a napon. A másik a belső ok, ami – úgy tűnik – elsősorban a korral megjelenő kollagénvesztés. A kollagén a kötőszövet és a bőr egyik alapvető fehérjéje, ami elsősorban azok ép struktúrájáért és a vízmegtartásért felelős. Tekintve, hogy a kollagén-szintézishez elengedhetetlen a C-vitamin, ajánlott a fokozott bevitele, pláne öregkorban, amikor romlik a felszívódása. És ne dőljünk be azoknak a kozmetikai cégeknek, amelyek C-vitamin-tartalmú krémeket ajánlanak: ennek a bőrön át történő felszívódása nagyon-nagyon mérsékelt. Ha már C-vitamin, akkor érdemes szólni az antioxidánsokról is. Több száz tudományos közlemény foglalkozik a bőr öregedése és a szabadgyökök közötti lehetséges összefüggésekkel. Egy izraeli kutatócsoport például a gránátalma kivonatával kísérletezve azt állapította meg, hogy a bevitele jelentősen növelte a bőrszövet víztartalmát, így csökkentette a ráncosodást. Márpedig a gránátalma nagyon hatékony antioxidánsokat tartalmaz, és hasonló eredményeket kaptak számos más, antioxidáns hatású növényi kivonattal. Meg kell még említeni a D-vitamint is, ami bizonyítottan javítja a bőr regenerációját.

– Időskorban jelentkeznek olyan problémák is, mint például a feledékenység. Ez mivel függhet össze?

– Legalább részben ez is keringési probléma. A keringés, így az agyi keringés is romlik a korral. Bár ennek szükségszerűségéről egyre kevésbé vagyok meggyőződve. Arról már számtalanszor beszélgettünk, hogy ez ellen mit lehet tenni: bizonyos flavonoidokkal, mint a fekete áfonya, a fekete berkenye, a cseresznye, a szolomag stb. Érdemes megemlíteni még a Ginkgo Bilobát is. Ebben számos hatóanyag található, amelyek egy részéről kiderült, hogy valóban javítják az agyi keringést, míg mások eddig ismeretlen mechanizmussal az agyban a glükózból történő energiatermelést javítják. Számos tanulmány bizonyítja, hogy a Ginkgo Biloba hatásos az öregkori feledékenység ellen, egyébként pedig fiatal korban is segíti a koncentráló képességet. Két dologra azonban oda kell figyelni: azok nem szedhetik, akik allergiásak a cashew dióra és a mangóra, illetve warfarin-származékot (véralvadásgátlót) szednek.

– Az egyik legfájdalmasabb téma: az ízületek.

– Itt különbséget kell tenni két ok között: az egyik a reuma, ami egy autóimmun betegség, és sajnos nem sokat tehetünk ellene. A másik az öregedésből adódó ízületi problémák. Az ízületek felszíne állandó mechanikai igénybevételnek, kopásnak van kitéve. Fiatal korban az elkopott réteg többnyire regenerálódik, idősebb korban azonban ez lassul, amit részben kompenzálni lehet például glukozaminnal, de még hatékonyabban kondroitinszulfáttal együtt. Tekintve, hogy mindkettő alkotóeleme a fent említett kopó rétegnek, illetve a glukózamin szintézise a korral csökken, feltételezték, hogy ezek jótékony hatása a két alkotóelem pótlása. Ez igaznak tűnik a glukózaminra, de nem feltétlen a kondroitinszulfátra. Az utóbbiról ugyanis azt kezdik feltételezni, hogy egyszerűen egy ragyogó kénforrás. Úgy látszik, hogy az ízületi kopásban és más öregkori nyavalyában is szerepet játszhat a kénhiány. A porckopással kapcsolatosan még egy dolgot érdemes megjegyezni: gyulladásos folyamatokat indít el, amelyek csak tovább rontják a helyzetet. Ezért célszerű a már fájdalmat okozó ízületek esetében gyulladásgátlót szedni. A legtöbb ilyen azonban az esetleges mellékhatások miatt általában nem ajánlott hosszú távra. Ebben segíthet a curcumin, a sáfránygyökérben található hatóanyag, ami úgy tűnik, mellékhatásoktól mentes gyulladásgátló, és a reumás ízületi bántalmak esetében is ajánlható.

– A csontok erősítésére kalciumot kell szedni, viszont az növelheti az erek elmeszesedését. Mi hát a megoldás?

– Az ajánlott napi kalciumbevitel 1000-1500 mg, amit egészségesen táplálkozva be is viszünk a szervezetbe. Tény ugyanakkor, hogy az érelmeszesedés együtt jár az erek kalcifikációjával, illetve valóban, a kellő kalciumbevitel elengedhetetlen az egészséges csontozat kialakulásához, illetve fenntartásához. Ahhoz, hogy a bevitt kalcium fel is szívódjon, D vitaminra van szükség. Ahhoz pedig, hogy a felszívódott kalcium a csontokba kerüljön és ne az érfalon rakódjon le, úgy tűnik, K2 vitamin szükséges. Sajnálatos módon Európában és az Egyesült Államokban többnyire K2-hiányosak vagyunk, hiszen nem eszünk kellő mennyiségben például bizonyos büdös sajtokat vagy fermentált szóját. A K2-t ugyanis konkrét bacilusok gyártják a számunkra. A fermentált szója lehet az egyik oka, hogy Kínában és Japánban jóval kisebb probléma az érelmeszesedés és a csontritkulás.

– Mi lehet a hosszú élet titka?

– A grúzoknál, egy izolált völgyben lévő faluban figyelték meg a legmagasabb átlagéletkort, itt az emberek gyakran megérik a 100-120 évet is. A kilencvenes években odautazott egy amerikai kutatócsoport, szociológusok, orvosok, biológusok stb., és hónapokon keresztül vizsgálták, hogy mit esznek, milyen életmódot folytatnak ezek az emberek, milyen itt a levegő tisztasága, és így tovább… Egyszerűsítve az eredményeiket, az derült ki, hogy az öregedés ellen az a legjobb fegyver az, ha nem megyünk nyugdíjba. Ezek az emberek ugyanis annyira tisztelik az időseket, hogy minél idősebb valaki, annál több feladatot varrnak a nyakába. Felelősséget és funkciókat. E településen például mindenre volt valamilyen bizottság, külön a termés betakarításával, külön a gyerekek nevelésével kapcsolatban stb. Minél idősebb volt valaki, annál több bizottságban kellett tevékenykednie. Egyszerűen nem hagyták megöregedni. Néhány évvel később, Kansas Cityben is végeztek a témában egy nagyszabású, több mint húsz évet átfogó kutatást, és ugyanerre a következtetésre jutottak: azok az öregek, akik ilyen-olyan oknál fogva aktívak maradtak, sokkal kevésbé mutatták az öregedés jeleit. Bármennyire is megvetendő gondolatnak számít, ilyen szempontból szerintem jót fog tenni, hogy felviszik a nyugdíjkorhatárt Európában. Persze mindehhez az is kell, hogy legyen munka. Azoknak az öregeknek, akik hasznosnak érzik magukat, akikre a társadalom igényt tart, tovább élnek, egészségben.

Fehérváry Krisztina