Korunk betegsége, a lisztérzékenység
A lisztérzékenység vagy más néven cöliákia autoimmun betegség, amely bármely életkorban jelentkezhet. Az érintettek csak a megfelelő diétától várhatják állapotuk javulását, ennek betartása azonban gyakran életmódváltást kíván.Amikor egy édesanya kiflicsücsköt ad a fogzó gyermeke kezébe, vagy a szilárd hozzátáplálást a finom puha kenyérbéllel kezdi, nem is sejti, hogy esetleg veszélynek teheti ki gyermekét. Aki hajlamos rá, annak kóros immunválasszal reagálhat a szervezete a búzára, illetve más gluténtartalmú gabonafélékre.
Egyes orvosok szerint ha nem veszik észre idejében a gluténérzékenységet, a vékonybél bolyhai annyira legyalulódnak, hogy a tápanyagok nem tudnak felszívódni. Ennek következménye, hogy a gyermek sápadt, vékony, vas- és vitaminhiányos lesz, és lemarad a fejlődésben.
A betegséget 1888-ban fedezte fel egy angol gyermekgyógyász. Samuel Jones Gee leírta a lisztérzékenység klinikai tüneteit, megállapította, hogy főleg kisebb gyermekeket érintő emésztési zavar, amely egyértelműen összefüggésbe hozható a táplálkozással. Kutatásai során rámutatott, hogy a betegség tüneteit a tej és a magas keményítőtartalmú ételek fokozzák. Gee a rizs, a zöldségek és gyümölcsök fogyasztását is megtiltotta betegeinek. Ma már tudjuk, hogy ezek az élelmiszerek nem felelősek a gluténérzékenységért.
Ártalmas gabonafehérjék
Dr. Tamássy Klára belgyógyász-gasztroenterológustól, a Barangolás a bél körül című könyv szerzőjétől megtudtuk, hogy a glutén olyan fehérje, ami a rozsban, a búzában és az árpában is megtalálható. Gluténérzékenységről pedig akkor beszélhetünk, amikor a szervezet ezekre a gabonafélékre vagy a belőlük készült feldolgozott élelmiszerekre kórosan reagál. Hátterében gyakran genetikai okokat találunk: e betegekben a glutén a vékonybél nyálkahártyájában speciális, úgynevezett autoimmun gyulladást okoz, ami a bolyhok károsodásával, felszívódási zavarral jár. Emiatt gyakori laza széklet, hasmenés, puffadás, diffúz hasi panaszok, fogyás jelentkezik, és bőrtünetek is megjelenhetnek.
– A diagnózis csak úgy állítható fel, ha a pácians rendszeresen fogyaszt gluténtartalmú ételt a vizsgálatok előtti időszakban – mondja a szakértő. – Körülbelül a populáció egy-másfél százalékánál, vagyis száz emberből egy-két főnél biztosan kimutatható a betegség.
Dr. Tamássy Klára szerint a cöliákiásoknak minden gluténtartalmú ételt kerülniük kell a diéta során: vagyis minden készételt, hagyományosan elkészített rántott finomságot, rántást tartalmazó levest, búzából, rozsból készült pékárut és süteményt, még a sört is. A sör esetében az árpa a kritikus összetevő.
A hobbidiétázás veszélyei
Az említett panaszokért korábban leginkább a candidagomba elburjánzását okolták, ma már azonban a gluténérzékenység az első számú diagnózis. Mivel a téma a médiumokban is meglehetősen gyakran forog, sokan anélkül is átállnak a gluténmentes étkezésre, hogy valójában panaszaik lennének. A szakember azonban hangsúlyozza: a hobbidiétázók jobban teszik, ha előtte egyeztetnek háziorvosukkal, hogy elvégezhessék a szükséges vizsgálatokat.
Egy amerikai vizsgálat kifejezetten a hobbidiétázás visszásságait vizsgálva megállapította: a glutént tartalmazó, teljes kiőrlésű élelmiszereknek jóval magasabb a vitamintartalma, rostokban gazdagabbak, és a szervezet számára szükséges kalciumot és vasat is biztosabban tartalmazzák.
Tamássy doktornő szerint ha a cöliákia gyanúja igazolódik, olvassuk el tüzetesen mindennapi vásárlásunk során a boltban valamennyi élelmiszer címkéjét. Egyre több cég jelenik meg gluténmentes termékekkel, amelyeken feltüntet egy áthúzott búzakalászt ábrázoló emblémát.
A talányos NCGS
Létezik egy másfajta lisztérzékenység is, ez az úgynevezett nem cöliákiás gluténérzékenység, azaz az NCGS. Dr. Fuszek Péter, a Semmelweis Egyetem I. Számú Belgyógyászati Klinikájának egyetemi adjunktusa elmondja, hogy a lakosság 7-12 százaléka szenved a tüneteitől, vagyis több százezer embert érint ma Magyarországon.
Az NCGS nem autoimmun jellegű folyamat, mint a cöliákia, és jellemzően felnőttkorban jelentkezik, amihez számos tényező hozzájárulhat, köztük az irritábilisbél-szindrómáért felelős faktorok vagy egy hosszasan elhúzódó antibiotikum-kezelés is. Tünetei hasonlók, mint a cöliákiáé, azonban az NCGS esetén nem károsodik a vékonybél, és nem jár egyéb betegségekkel. A panaszokat a gabona egyéb összetevői okozhatják, amelyek jelenleg is kutatások tárgyát képezik.
A manapság tapasztalható egyoldalú táplálkozás, a sebtében elfogyasztott gyorsételek, a zöldség és gyümölcs mellőzése mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy egyre gyakrabban találkozunk a lisztérzékenységgel.