Már harmincas éveinkben eldőlhet, mennyire leszünk egészségesek időskorban?
A legújabb kutatások szerint egyáltalán nem mindegy, milyen életmódot folytatunk a harmincas éveinkben: szakértők úgy fogalmaznak, hogy ebben az életszakaszban jelennek meg azok az első, alig észrevehető változások, amelyek később meghatározhatják, milyen egészségi állapotban éljük meg a nyugdíjas kort. Eric Verdin, a kaliforniai Buck Institute for Research on Ageing vezetője arról beszélt, hogy az emberek döntő többsége ma csak nagyjából hatvanöt–hetven éves koráig él jó egészségben, holott szerinte akár a kilencvenet is meg lehetne közelíteni, ha időben kialakítanánk a megfelelő szokásokat. Úgy fogalmazott: az életmód optimalizálásával nagyon sok szenvedést lehetne megelőzni.
A BBC összeállítása szerint kutatók egyre inkább azt látják, hogy a harmincas évek jelentik azt az időszakot, amikor az izomzat, a csontozat és az anyagcsere működésében megjelennek a korai, de még visszafordítható folyamatok.
João Passos, a Mayo Clinic szakértője azt hangsúlyozta, hogy ebben az időszakban lehet a leghatékonyabban megerősíteni azokat a szokásokat, amelyek hosszú távon ellenállóbbá tesznek bennünket.
Szakemberek szerint sokat tanulhatunk a veterán sportolóktól, akik negyven–ötven évesen is versenyszerűen futnak, kerékpároznak vagy ütősportokat űznek. Paul Morgan, a Manchester Metropolitan University kutatója úgy fogalmazott, hogy
ezek az emberek teljesen más öregedési pályát mutatnak: magasabb szintről indulnak, és a hanyatlás is jóval később következik be.
Emiatt idősebb korban tovább maradnak mozgékonyak és önállóak. Morgan szerint különösen fontos, hogy a harmincas éveinkben elérjük a lehető legjobb állóképességet, rugalmasságot és izomerőt, mert ez később védőpajzsként szolgál.
A mindennapi mozgásnak már egészen kis mennyiségben is látványos hatása lehet. A Pittsburg-i Egyetem egyik kutatója arról beszélt, hogy akár egy ebéd utáni, negyedórás, tempós gyaloglás is számottevően javít az anyagcsere-működésen. Japán vizsgálatok pedig arra jutottak, hogy aki idősebb korban rendszeresen kerékpározik, kisebb eséllyel szorul tartós ápolásra.
Szakértők szerint nemcsak a testet, hanem az agyat is érdemes már fiatalon védeni. A fogápolás például messze nagyobb szerepet játszik a szellemi frissesség megőrzésében, mint azt sokan gondolnák: a krónikus gyulladással járó ínybetegségek ugyanis összefüggésbe hozhatók a későbbi kognitív hanyatlással. A túlzott alkoholfogyasztás szintén gyorsítja az öregedést, ezért a kutatók azt javasolják, hogy a harmincas éveinkben érdemes mérsékelni a mennyiséget, különösen azért, mert az alkohol a pihentető alvást is rontja.
Verdin szerint a rendszeres napirend mellett fenntartott, jó alvás kulcsfontosságú: nemcsak a sejtek regenerációját segíti, hanem az egészséges életmódhoz szükséges energiát és motivációt is. Elárulta, hogy ő maga is előre beállított figyelmeztetőt használ, hogy mindig időben lefeküdjön. Úgy fogalmazott, hogy az emberi szervezet működése szorosan követi a huszonnégy órás ciklusokat, ezért a következetes alvási ritmus sokat számít.
A táplálkozás terén a kutatók szerint az egyik legegyszerűbb, mégis hatékony módszer, ha több időt adunk a szervezetnek az emésztés befejezésére. Verdin ezt úgy magyarázta, hogy már a tizenkét órás böjt is érezhetően javítja a regenerációt. Ezzel párhuzamosan a zöldségekben és gyümölcsökben található természetes anyagok – például az édesburgonyában, a sárgarépában vagy a mangóban előforduló karotinoidok – szintén lassíthatják az öregedési folyamatokat.
A hosszú távú felmérések – köztük az Egyesült Államokban évtizedek óta zajló Framingham Heart Study – azt mutatják, hogy akik életük felénél egészségesebben élnek, évtizedekkel később is jobb állapotban maradnak. Passos szerint ezzel nem lehet megállítani az öregedést, de jelentősen befolyásolható, milyen minőségben érjük el az időskort.
Ha a harmincas éveinkben odafigyelünk a mozgásra, mérsékeljük az alkoholt, rendszeres alvási rendet alakítunk ki, és nem esszük túl magunkat nap mint nap, akkor testünk és agyunk hosszú távon is meghálálja a törődést.
