Fotó: shutterstock.com
Hirdetés

A pszichológiai szakirodalom eddig elsősorban a célok kitűzésével és a motivációval kötötte össze a reményt. Az új kutatás azonban ennél tágabb jelentést tulajdonít neki: önálló érzelmi erőforrásként tekint rá, amely nemcsak a jövőbeli sikerekhez, hanem a mindennapok lelki egyensúlyához is hozzájárul. Laura King professzor szerint az élet értelmének megélése szoros kapcsolatban áll a pozitív végkimenetellel – ilyen például a tartós párkapcsolat, a jobb egészségi állapot vagy akár a magasabb jövedelem. A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy

a remény táplálása célravezetőbb lehet a lelki jólét fenntartásában, mint az öröm pillanatainak hajszolása.

A kutatók hangsúlyozták: a remény erősítése nem feltétlenül igényel életmódbeli változtatásokat. Már az is elég lehet, ha tudatosan észrevesszük a hétköznapok apró, pozitív történéseit, amelyek emlékeztetnek bennünket arra, hogy a jelenben is megmutatkozhat a jövő ígérete. A bizonytalan, kaotikus időszakokban érdemes keresni azokat a lehetőségeket, amelyek révén újra cselekvőképesnek érezhetjük magunkat: egy kis lépés, egy egyszerű döntés is elegendő lehet ahhoz, hogy megtörje a tehetetlenség érzését. A kutatás szerint a reményt erősíti az is, ha önmagunk vagy mások fejlődésére összpontosítunk, illetve ha olyan tevékenységekben veszünk részt, amelyek természetüknél fogva a jövőbe vetett hitet hordozzák – ilyen lehet például a kertészkedés vagy a gyermeknevelés.

A szerzők külön kiemelik: fontos tudatosítani, hogy

az adott pillanatban létező körülmények soha nem véglegesek.

Már önmagában ennek felismerése is képes reményt kelteni, és enyhítheti a kilátástalanság érzését.

A tanulmány Hope as a meaningful emotion: Hope, positive affect, and meaning in life címmel jelent meg az Emotion című tudományos folyóiratban. A cikk társszerzői Jordan A. Booker és Kevin Cook (Missouri Egyetem), valamint Miao Miao és Yiqun Gan a Pekingi Egyetemről. A kutatócsoport következő lépése annak vizsgálata, hogyan őrizhető meg a remény olyan válsághelyzetekben is, amikor a pozitív jövőkép különösen sérülékeny. A kutatás gyakorlati célja, hogy olyan módszereket dolgozzanak ki, amelyek révén ez az érzelmi erőforrás a legnehezebb élethelyzetekben is elérhető marad.

(forrás)

Kapcsolódó cikkünk