Mennyire egészséges a tüdeje? Egy egyszerű teszttel kiderítheti!
A tüdő állapota sokat elárulhat szervezetünk általános egészségéről. Egy friss, nemzetközi kutatás kimutatta, hogy a tüdőkapacitás fiatal felnőttkorban, a húszas évek elején-közepén éri el a csúcspontját – a nőknél néhány évvel korábban, mint a férfiaknál -, majd fokozatosan csökken. Judith Garcia-Aymerich, a barcelonai Globális Egészségügyi Intézet professzora szerint ez a folyamat az öregedés természetes velejárója, amelyet a dohányzás, a légszennyezés vagy a krónikus betegségek tovább gyorsíthatnak.
A kutatás több mint 30 ezer ember adatait vizsgálva megerősítette: minél jobb állapotban vannak a tüdők fiatalon, annál ellenállóbbak leszünk az időskori betegségekkel szemben. A szakértők szerint
a tüdő állapota nemcsak a légzőszervi betegségeket befolyásolja, hanem az immunrendszert, az anyagcserét, sőt az agyműködést is.
Felmerül a kérdés: hogyan ellenőrizhetjük otthon a tüdőnk állapotát? John Dickinson, a Kenti Egyetem légzőszervi klinikájának vezetője szerint erre létezik egy egyszerű, bár nem teljesen pontos módszer. Mindössze egy műanyag palackra, egy vödör vízre és egy gumicsőre van szükség:
- Mérjünk ki 200 ml vizet egy kancsóban, öntsük át a műanyag palackba, majd jelöljük be tollal a vízszintet.
- Adjunk hozzá újabb 200 ml vizet, jelöljük meg ismét a szintet, és ismételjük a folyamatot, amíg a palack teljesen meg nem telik.
- Töltsünk meg a vödröt vagy a fürdőkádat vízzel, majd fordítsd fejjel lefelé a megtöltött palackot, és merítsük a víz alá.
- Ebben a pozícióban tartva helyezzük a gumicsövet a palack szájához. A csőnek nem szükséges szorosan illeszkednie.
- Vegyünk egy mély levegőt, és fújjunk bele a csőbe.
- Számoljuk meg, hány vonalnyi vizet tudunk kifújni a palackból.
- Szorozzuk meg a vonalak számát 200 ml-rel (például három vonal = 600 ml). Ez az érték mutatja a tüdőkapacitásunkat, más néven az erőltetett vitálkapacitást (FVC).
Az American Lung Association adatai szerint az életkor előrehaladtával a vitálkapacitás évtizedenként körülbelül 0,2 literrel csökkenhet még azoknál is, akik soha nem dohányoztak. Az egészséges érték általában 3 és 5 liter között mozog. A klinikai értéket azonban csak az orvosi spirométeres vizsgálatból tudjuk meg, amely méri a belélegzett és kilélegzett levegő mennyiségét és sebességét is.
Garcia-Aymerich rámutat, hogy az életkorral a tüdő szövete veszít rugalmasságából, a légzőizmok gyengülnek, a mellkas mozgása pedig beszűkül. Ez légszomjhoz és krónikus obstruktív tüdőbetegséghez (COPD) vezethet. Dawn Bowdish, a kanadai McMaster Egyetem immunológiai professzora hozzátette: ha a tüdő begyullad, az más szervekre is kihat, előidézhet magas vérnyomást, anyagcsere-betegségeket vagy szellemi hanyatlást is. Mint fogalmazott, a „tüdő-immun tengely” révén légzőszervünk közvetlen kapcsolatban áll a keringéssel és az immunrendszerrel.
Szakértők szerint mindez kétirányú folyamat: a jó tüdőegészség hozzájárulhat ahhoz, hogy időskorban is elkerüljük a betegségeket. Dickinson hangsúlyozza, hogy a rendszeresen sportoló, egészséges emberek tüdeje elegendő tartalékkal rendelkezik, ám ha a romlás a szokásosnál gyorsabb, az az életminőség romlásához vezethet.
A megelőzés érdekében több módszert is javasolnak a kutatók. A rendszeres testmozgás erősíti a légzőizmokat és csökkenti a gyulladást, míg a sóbevitel mérséklése, illetve a halolajban, antioxidánsokban és C- és E-vitaminban gazdag étrend segítheti a tüdő védelmét. Bowdish szerint a dohányzás és az e-cigaretta elhagyása kötelező, míg Daniel Craighead, a Minnesotai Egyetem professzora arra hívta fel a figyelmet, hogy a túlsúly, különösen a hasi zsír, szintén rontja a tüdő kapacitását.
Az elmúlt évtizedekben egy speciális edzésforma, az úgynevezett IMT (inspiratory muscle training) is elterjedt, amely során fizikai ellenállással szemben kell belélegezni. A Powerbreathe nevű orvosi eszköz hatékonyságát a brit egészségügyi rendszer és a WHO is igazolta, többek között a Covid utáni felépülés támogatására. Sabrina Brar, a Powerbreathe International orvosi igazgatója úgy fogalmazott: „a légzőizmok erősítése ugyanúgy működik, mint a súlyzózás, csak itt a rekeszizom és a bordaközi izmok erősödnek”.
Egy másik, természetesebb út a tüdő edzésére az éneklés vagy a fúvós hangszerek használata. A New York-i Louis Armstrong Központ kutatói például asztmás betegeket tanítottak meg fúvós hangszereken játszani, míg Mette Kaasgaard, a Dél-dániai Egyetem adjunktusa olyan vizsgálatokat végzett, amelyek eredménye szerint az éneklés javítja a légzőizmok rugalmasságát. Mint mondta, bár a dalolászás nem fordítja vissza a tüdőkárosodást, mégis segíthet jobban kihasználni a meglévő légzőkapacitást.
Szakértők szerint bármelyik módszert választjuk, a tudatos odafigyelés segíthet abban, hogy tüdőnk minél tovább ellenálljon az idő múlásának.
