Miért puffad a magyarok 40 százaléka?

A magyar felnőtt lakosság közel 40 százaléka küzd egy rejtélyes, de egyre többet kutatott állapottal, amelyet a szakemberek a bél-agy kölcsönhatás zavaraként ismernek. Ez nem csupán a hasat érinti: a bélmikrobiom befolyásolhatja a hangulatot, a stresszérzékenységet, sőt bizonyos mentális betegségek kialakulásában is szerepet játszhat.

Gyakran előfordul, hogy valaki vizsga előtt vagy stresszes helyzetben hasmenés miatt többször is a vécére siet, mások pedig tartós puffadással és hasi fájdalommal küzdenek, miközben minden vizsgálatuk negatív eredményt hoz. Bár nem lehet látatlanban diagnózist felállítani, ezekben az esetekben gyakran a bél-agy kölcsönhatás zavara áll a háttérben – éppúgy, mint a magyar lakosság 40 százalékánál.

Ez a betegségcsoport rendkívül összetett. Kialakulhat fertőzés után, de a hajlamot az anyától is örökölhetjük – nemcsak génjeink, hanem a mikrobiom és a stresszkezelési minták révén is. Az irritábilis bél szindróma (IBS) a legismertebb képviselője a bél-agy működési zavaroknak, de több más típus is létezik, amelyek összetettsége miatt a kutatók még mindig próbálják feltárni a kiváltó okokat.

Egy nemzetközi kutatásban 33 országban, összesen 73 ezer ember részvételével vizsgálták a DGBI előfordulását. A DGBI a Disorders of Gut-Brain Interactions rövidítése, magyarul a bél-agy kölcsönhatás zavara. Az eredmények szerint mindenhol körülbelül 40 százalék érintett: a nők 46, a férfiak 34 százaléka. A tápcsatorna különböző szakaszait illetően így oszlanak meg a panaszok: nyelőcső 6%, gyomor és nyombél 10,7%, vékony- és vastagbél 31,6%, végbél és záróizom 6%. Az összeg nem adja ki a teljes 40%-ot, mert sok esetben több szakasz is érintett.

Mik a leggyakoribb tünetek?

A puffadás, hasi fájdalom, hasmenés vagy székrekedés a legtipikusabb panaszok, amelyek sokszor hosszú ideig megkeserítik a betegek életét, és amelyekre a hagyományos orvosi vizsgálatok nem mindig adnak választ.

Mentális hatások: A DGBI gyakran társul szorongással, depresszióval vagy pánikbetegséggel. A bélmikrobiom ugyanis képes befolyásolni az agy működését, például neurotranszmittereken keresztül, így közvetlenül hat a hangulatra, a stresszérzékenységre és az érzelmi reakciókra.

Zsigeri túlérzékenység: Amikor az agy fokozott figyelemmel kíséri a bél működését, a normális emésztési ingerek is túlzott fájdalom- vagy kellemetlenségérzetet váltanak ki, ami puffadáshoz és fájdalomhoz vezethet.

Covid és DGBI: A Covid-19 fertőzés után gyakran nő a bél-agy működési zavar előfordulása, valószínűleg a gyulladásos folyamatok és az immunválasz következtében.

Hajlam öröklése: Az anya stresszérzékenysége és mikrobiomja befolyásolhatja a gyermekét, ezzel növelve a betegségre való hajlamot.

Hogyan lehet visszahangolni az agyat?

Az életmódváltás, a megfelelő étrend, probiotikumok, stresszkezelési technikák és pszichológiai támogatás mind segíthetnek. Pszichológusok és pszichiáterek bevonása gyakran javítja az eredményeket, mivel a kezelés nem csupán a testre, hanem az elmére is kiterjed.

Miért fontos az ok azonosítása?

Minden beteg más, ezért elengedhetetlen feltárni a kiváltó tényezőket. Egy ideális egészségügyi ellátásban gasztroenterológus, pszichológus, pszichiáter és dietetikus együtt dolgozik a személyre szabott kezelés kialakításán, monitorozva a tüneteket és támogató életmódbeli változtatásokat javasolva.

A bél és az agy közötti kapcsolat megértése nem csupán tudományos kíváncsiság: milliók mindennapi életét könnyítheti meg, akik nap mint nap puffadással, hasi fájdalommal és stresszel küzdenek. A kutatások előrehaladtával egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy a DGBI ne csupán titokzatos állapot legyen, hanem kezelhető, jól karbantartható állapot.