Mit is akarhattam?
A feledékenység gonosz dolog: kínos érzés, ha nem jut eszünkbe régi ismerősünk neve; ha azon őrlődünk napközben, hogy bezártuk-e az ajtót, elzártuk-e a gázt indulás előtt. A reklámok azonban percenként tájékoztatnak minket a csodaszerekről, amelyek segítenek kifényesíteni a memóriánkat. Dr. Békeffy Magdolna belgyógyászt arról kérdeztük, nem tartogatnak-e veszélyeket a hirdetett készítmények.– Nagyon sokszínű a memóriajavító készítmények kínálata. A gyártók és forgalmazók felváltva ajánlják az agyi vérbőséget okozó Ginko biloba vagy ginzengkivonatot, zsálya- és rozmaringfőzeteket, esetleg a különféle gyógynövénymixeket a problémára. Nem veszélyes, ha nyakló nélkül szedjük ezeket a szereket?
– E készítmények többségéről mi, orvosok általában azt mondjuk, ártani nem használ. Ennek ellenére senkinek nem ajánlom, hogy rendszeresen éljen velük. A feledékenység hátterében ugyanis nagyon sokféle ok állhat. Egyszerű esetben pusztán arról van szó, hogy elfáradtunk, vagy túl sok stressz van az életünkben. A stressz akkor is része lehet a mindennapjainknak, ha kiegyensúlyozott a családi vagy munkahelyi életünk. Egyszerűen azért, mert feldolgozhatatlanul sok inger éri az agyunkat nap mint nap.
– Valóban rengeteg benyomás zúdul ránk, amint kitesszük a lábunkat az utcára, vagy ha netezünk, esetleg bekapcsoljuk a televíziót. Hogyan tudunk védekezni ellenük?
– A világot nem tudjuk megváltoztatni. Ám sokat tehetünk magunkért, ha jelentkezik a feledékenység, vagy ha rendszeresen úgy érezzük, képtelenek vagyunk koncentrálni. Ilyenkor lazítsunk, szakítsunk időt a pihenésre. Lehet, hogy elegendő egy kényeztető fürdő, egy hosszabb erdei séta a jó levegőn vagy éppen egy kiadós alvás. Arra is gondolnunk kell, hogy az agy megfelelő működéséhez szükség van vitaminokra, például B6-ra vagy B12-re, ásványi anyagokra és fehérjékre is. Ezekhez pedig csak kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozással, például sok gyümölcs és zöldség fogyasztásával juthatunk. Ám szükség lehet a B6-és a B12-vitamin vagy a folsav (B9-vitamin) mesterséges pótlására is.
– Mit tegyünk, ha mindez nem elegendő?
– Komolyabb esetben nagyon sokféle ok lehet annak hátterében, ha kórossá válik a feledékenységünk. Éppen ezért én mindenféleképpen javaslom, hogy jelentkezzünk háziorvosunknál egy alapos kivizsgálásra.
– Az embernek elsőre az Alzheimer-kór jut az eszébe…
– Valóban, a kezdődő Alzheimer-kórnak is vannak ilyen tünetei. Ám lehet más magyarázat is. Lehet, hogy a háttérben egy fel nem derített érszűkület áll, ami zavarja az agy vérellátását. Vese- vagy májbetegség, esetleg valamilyen daganat következtében is jelentkezhetnek ilyen panaszok. Érdemes megvizsgálni azt is, hogy a pajzsmirigy megfelelően működik-e, hiszen ez a szervünk az agyműködés szempontjából fontos hormonokat termel. Ha akadozik az úgynevezett T3- vagy T4-hormon-ellátás a pajzsmirigy elégtelen működése miatt, akkor lassul az agysejtek anyagcseréje, ami megzavarja a kognitív funkciókat is. Egy alapos kivizsgálás fényt derít rá, mi áll a háttérben, így a megfelelő terápia megválasztásával csökkenthetők a feledékenységi, koncentrációs zavarok is.
– Be kell látnunk, hogy mi magunk is sokat teszünk szervezetünk pusztításáért. Nem kellene némi önvizsgálatot tartanunk, mielőtt valami szörnyű betegséget okozunk önmagunknak?
– Az önvizsgálat sosem árt. Ehhez azonban jó, ha átgondoljuk, milyen káros szokásaink vannak. A dohányzást én a legpusztítóbbak közé sorolom. Az egymás után szívott cigaretták olyan oxigénhiányos állapotot okoznak, ami gátolja az agyműködést. A különböző kábító- és doppingszerek hasonlóan ártalmasak, a mai tisztázatlan eredetű és összetételű szintetikus drogok esetében gyakran azok hatóanyagait sem ismeri az orvostudomány. Szedésük nem csak a memóriát zavarja meg, akár végzetes következménnyel is járhat egy drogparti.
– Az energiaitalok ezen a téren is veszélyesek lehetnek?
– Igen, manapság sokan élnek vele, sőt literszámra isszák. Ez olyan felfokozott állapotot eredményez, amely meggátolja az agy pihenését, akár komoly szívritmuszavart is okozhat, ami szintén károsan hat az agyműködésre. Az önvizsgálat során nem feledkezhetünk el arról, hogy az agy a szervezet karmestere: ha zavar támad a működésében, akkor sokkal több bajt zúdítunk magunkra annál, mint egy időszakos feledékenység.