Mit tehet, ha adósságot örökölt?

Egy szerettünk elvesztése mindig fájdalmas, és ilyenkor senki sem szeretne pénzügyekkel foglalkozni. Ám a hagyatéki eljárás előbb-utóbb elkerülhetetlen – és különösen nehéz, ha az örökség nemcsak vagyont, hanem adósságokat is tartalmaz. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara összefoglalta, mire kell ilyenkor figyelni, és mikor kell valóban tartani a tartozásoktól.

Fontos tudni: az örökséghez nemcsak a vagyon, hanem az elhunyt adósságai is hozzátartoznak. A jó hír viszont az, hogy az örökös legfeljebb a hagyaték értékéig felel a tartozásokért – vagyis a saját vagyonát nem vesztheti el, akkor sem, ha az örökség elúszik.

Ki felel az adósságokért és milyen arányban?

A hagyatéki tartozásokért elsősorban a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival kell helyt állni. Ha többen örökölnek, akkor mindenki csak az örökrésze arányában felel a hitelezők felé. Vagyis ha valaki nagyobb hányadot örököl, a tartozásokból is nagyobb részt vállal.

Hagyatéki tartozásnak nemcsak az elhunyt korábbi hitelei számítanak, hanem például a temetés költségei és a hagyatéki eljárás díjai is.

A hitelezőnek kell jelentkeznie

Az örökhagyó tartozásait a hitelezőknek kell bejelenteniük a hagyatéki eljárás során. Ez azt jelenti, hogy ők nyújtanak be igényt az elhunyt vagyontárgyaira – akár egy lakásra, autóra vagy más vagyonrészre.

A hagyatéki leltárt az önkormányzat jegyzője készíti el, és tájékoztatja az örökösöket, hogy már ebben a szakaszban lehetőségük van nyilatkozni, vitatni vagy elismerni a követeléseket. A közjegyző ezután felszólítja a hitelezőket igényeik benyújtására, és ha ezek megalapozottak, az örökösöknek el kell dönteniük, elfogadják-e vagy vitatják azokat.

Mikor évül el az adósság?

Előfordul, hogy az örökösök nem is tudnak bizonyos tartozásokról, vagy a hitelezők nem jelentkeznek időben. Ilyenkor lényeges tudni, hogy a hagyatéki tartozások öt év után elévülnek.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy addig felelőtlenül el lehet költeni az örökséget. Az örökös ugyanis az örökség értékéig saját vagyonával is helytáll, még akkor is, ha azt már elköltötte. Ha tehát feltételezhető, hogy később is előkerülhetnek ismeretlen adósságok, érdemes kérni a közjegyzőtől hirdetmény közzétételét, amelyben felszólítják a hitelezőket, hogy adott határidőn belül jelentkezzenek követeléseikkel. Aki ezt elmulasztja, utólag már nem érvényesítheti az igényét.

Melyik tartozást kell előbb rendezni?

Nem minden adósság azonos rangú. Először a temetés és a hagyatéki eljárás költségeit kell fedezni, és csak ezután jöhetnek a hitelek, kölcsönök vagy más követelések.

Ha több az adósság, mint amennyi a hagyaték értéke, akkor a tartozások arányosan oszlanak meg. Például ha két bank felé volt hiteltartozás, de a vagyon nem fedezi teljesen az összegeket, mindkét bank a követelése arányában kap valamennyit.

Ha viszont a hagyaték éppen csak a temetés költségeit fedezi, a hitelezők semmit sem kapnak.

Megoldás lehet az örökség visszautasítása?

Sokan azt gondolják, hogy a legegyszerűbb megoldás az örökség visszautasítása, ha adósság is terheli a hagyatékot. Ez valóban megszabadítja az illetőt a tartozásoktól, de nem mindig zárja le a problémát.

Ha valaki visszautasítja az örökséget, kiesik az öröklésből, és a hagyaték a következő törvényes örökösre – például a gyermekére – száll át az adósságokkal együtt.

Ha a gyermek kiskorú, a visszautasításhoz a gyámhivatal engedélye szükséges, ami tovább bonyolítja a folyamatot.

Örökséget nemcsak kapni lehet, hanem felelősséggel is jár. A legfontosabb szabály:
örökléssel tartozni nem lehet – de az örökség akár el is tűnhet az adósságok miatt.

Éppen ezért érdemes már a hagyatéki eljárás elején tájékozódni, egyeztetni a hitelezőkkel és kérni a közjegyző segítségét, hogy az öröklés ne váljon anyagi csapdává.