Mozogni sosem késő

Olvasás, keresztrejtvény-fejtés és nyelvtanulás – talán ez a három legnépszerűbb elfoglaltság, amibe sok nyugdíjas éveit töltő ember nemcsak azért fog bele, hogy szórakozzon, hanem mert szeretné megőrizni szellemi frissességét. Az agytorna valóban az egyik legeredményesebb prevenciós módszer, ugyanakkor kutatások bizonyítják, hogy a fizikai aktivitásnak hasonlóan fontos szerepe van a dementálódás megelőzésében, a mozgás ugyanis kedvezően hat a véráramlásra azon agyterületek között, amelyeknél elsőként jelentkeznek a mentális betegségek okozta problémák. Bár a magyarok sportimádata megkérdőjelezhetetlen, az is biztos, hogy a többség inkább szurkolóként, a fotelban ülve hódol ennek a szenvedélyének, aktív és rendszeres testmozgásra csak a felnőttek töredéke szánja rá magát, pedig egy kis energiabefektetéssel megelőzhető lenne az időskori elbutulás.

Tabuból közügy

Egy évtizeddel ezelőtt az orvostársadalmat leszámítva Magyarországon szinte ismeretlen fogalom volt a demencia, ma már azonban kevesen vannak, akik legalább említés szintjén ne hallottak volna róla. Nem mindenki előtt egyértelmű ugyanakkor, hogy nem egy konkrét betegségről, hanem tünetegyüttesről van szó. Hogy az idő múlásával feledékenyebbek leszünk és szétszórtabbá válunk, bizonyos mértékig természetes. Gond akkor van, ha ez a folyamat olyan mértéket ölt, ami már akadályoz minket a mindennapi tevékenységeink elvégzésében, és társas kapcsolatainkra is rányomja a bélyeget.

A demencia a szellemi képességek kóros mértékű elvesztése, vagyis nem tekinthető a természetes öregedés velejárójának. Becslések szerint hazánkban legalább két-háromszázezer, Európában több mint hétmillió, világszerte pedig ötvenötmillió ember szenved a tüneteitől, egyes számítások szerint pedig az évszázad közepére ez a szám 150 millióra növekszik majd. Az, hogy egyre többen válnak érintetté, a demográfiai változásoknak is köszönhető. Az idősödő társadalmakra, így a miénkre is jellemző, hogy míg az emberek várható élettartama folyamatosan növekszik, az egészségben töltött életévek száma csökken, sokaknak a betegeskedés határozza meg az utolsó éveit. Ez pedig a családjuk életét is komolyan befolyásolhatja, és az államra is jelentős gazdasági terhet ró. A demenciával küzdők megsegítésére hazánk évente Budapest költségvetésének kétszeresét költi el. Márpedig egészséges életmóddal jelentősen csökkenthető volna a betegség kialakulásának kockázata. De mit jelent ez pontosan?

Lustaság fél egészség

Először is a rizikófaktorok minimalizálását. Jócskán növeli ugyanis a demencia kialakulásának esélyét a magas vérnyomás, a cukorbetegség és az elhízás, ami sajnos mind népbetegség itthon. Európa országai között élen járunk az ezekben szenvedők számát illetően, nem csoda, hogy a szakemberek szerint hamarosan a demensek arányát tekintve is listavezetővé válhat hazánk. Nekünk, magyaroknak tehát többszörösen ajánlott volna testmozgást végeznünk a mindennapjaink során, a szellemi képességeink hanyatlását elősegítő betegségek ugyanis egyenes következményei a mozgásszegény életmódnak.

– Fontos, hogy olyan fizikai aktivitást válasszunk, ami kedvünkre való, ne kötelező feladatként tekintsünk a mozgásra, mert akkor biztosan elmegy tőle a kedvünk. Nem kell egyből a mély vízbe ugrani, már ami a sport intenzitását illeti. Folyamatosan növeljük a fizikai terhelést. Például kezdetben, ha tehetjük, autó helyett inkább gyalog menjünk bevásárolni, a liftezés helyett pedig lépcsőzzünk – mondja a Demokratának nyilatkozó mozgásterapeuta.

Hozzáteszi, mielőtt bármilyen mozgásformát kiválasztanánk, mindenképp osszuk meg terveinket a háziorvosunkkal, nehogy túlvállaljuk magunkat. Véleménye szerint az általános erőlétünket leginkább kardiotréninggel tarthatjuk formában, ennek legkézenfekvőbb formája pedig a gyaloglás.

– A Covid-járvány idején vettem rá magam, hogy mindennap sétáljak egy nagyot. Ma már öt-hat kilométert is megteszek egy-egy út alkalmával. Korábban a keringési problémáim miatt nagyon rossz volt a mozgáskoordinációm, szó szerint estem-keltem. A rendszeres gyaloglással azonban rengeteget javult a helyzet, az elmúlt három évben nem ért ilyen baleset – meséli lapunknak a 85. évében járó Juhász Imréné. Mint mondja, nemcsak ő érzi, hanem a családja is alátámasztja, hogy amióta rendszeres testmozgást végez, a memóriája és a közérzete is sokkal jobb.

Csak egy szék kell

Szerencsére Magyarországon is egyre többen adják a fejüket szenior tornára, ami egy 50 év fölöttieknek kifejlesztett speciális kondíciójavító mozgásforma. Segít a fittség és mozgékonyság megőrzésében, az időskori betegségek, köztük a csontritkulás és a demencia megelőzésében is. Az idős korosztály edzése különleges odafigyelést igényel, tekintettel kell lenni az egyéni alapbetegségekre, mozgásszervi elváltozásokra és a terhelhetőségre, így ezeket a tréningeket okleveles szakemberek vezetik. Céljuk elsősorban a helytelen testtartási és mozgási szokások rögzülésének a megakadályozása, az izomveszteség megelőzése, valamint az egyensúly fejlesztése. A feladatokat az órán részt vevők széken ülve vagy abba kapaszkodva végzik.

A körülbelül félórás, az online térnek köszönhetően otthon is végrehajtható, teljes testet átmozgató edzés légzőgyakorlatokat, nyújtást és vázizom-erősítést tartalmaz. A szakemberek szerint hetente ötször, hatos, nyolcas vagy tízes ismétlésszámmal, lassú ütemben érdemes végezni. Több tanulmány is kimutatta, hogy a korábban fizikai aktivitást nélkülözőknél mindössze négy testmozgással töltött hónap után érdemi javulás mutatkozik a kognitív teljesítményben. A legtöbb embernek a heti két és fél óra közepesen megterhelő testmozgás megfelelő irányérték. A szakemberek hangsúlyozzák, elkezdeni sportolni sosem késő: teljesen egészséges és előrehaladott állapotú betegeknek is erősen ajánlott, utóbbiak elkerülhetik ugyanis a tünetek súlyosbodását, a mélyvénás trombózist és a tüdőgyulladást is.