Négylábú diagnoszták
A kutyák, ezek a csodálatos állatok, számtalan kiváló tulajdonsággal bírnak. Érzékszerveik közül talán az orruk felépítése a legkülönlegesebb, melynek köszönhetően a különféle szagokra sokkal érzékenyebbek reagálnak, mint az ember, olyannyira, hogy a legújabban megjelent tanulmányok szerint egyes betegségek felismerésére is képesek. Néhány évvel ezelőtt a Lancet tudományos folyóirat írt először arról, hogy egy kutya a gazdája lábán lévő anyajegyet rendszeresen szagolgatta, és többször megpróbálta kiharapni. Később kiderült, hogy az anyajegy rosszindulatú (melanoma) volt.
Nem véletlenül állítják amerikai tudósok, hogy a bőrrák egy, a beteg bőr által kibocsátott anyag illata alapján is diagnosztizálható. (Az előbbi esetben tehát a kutya volt a detektor). A philadelphiai Monell központ kutatói pedig az vették észre, hogy a rákos sejtek fölött vett levegőminta eltért az egészséges sejtek fölött vett légmintától. Figyelemre méltó eredményre vezetett az a nemrégiben lezajlott tudományos vizsgálat is, amelyet Carolyn Willis, a brit Amersham Kórház bőrgyógyászati részlegének munkatársa vezetett.
A kísérletben hat különböző fajtájú kutya vett részt, amelyeket hét hónapon keresztül képeztek ki arra, hogy egészséges, illetve nem daganatos betegségben szenvedő személyek vizeletmintái közül kiválasszák a húgyhólyagrákos beteg vizeletét. A kiképzést követően a kutyáknak számos egymást követő alkalommal kellett hét minta, hat egészséges és egy hólyagrákos közül kiválasztani a beteg vizeletet. Választásukat úgy jelezték, hogy lefeküdtek a betegnek vélt minta mellé. Véletlenszerű választás esetén mindössze tizennégy százalékban hoztak volna helyes döntést. Ezzel szemben az ötvennégyből huszonkét alkalommal találták meg a beteg mintát, vagyis a sikerarány negyvenegy százalék volt, ami semmiképpen sem tekinthető véletlennek.
Egy figyelemreméltó esemény is történt a vizsgálat során. Az egyik szagláspróbán mind a hat kutya egy olyan ember vizeletmintáját választotta ki, akit az előzetes vizsgálatok egészségesnek találtak. A kutyák viselkedése alapján azonban újravizsgálták az illetőt, és kiderült, hogy jobb veséjében rosszindulatú daganat alakult ki. A kutatók elmondása szerint már korábban is igazolódott, hogy a daganatsejtek olyan, az egészséges sejtekben nem képződő anyagokat is termelnek, melyek nagyon fejlett szaglórendszerrel felismerhetők.
Négylábú kedvenceink pedig akkor is felismerik egy vegyület szagát, ha azt olyan erősen felhígították, hogy a szóban forgó vegyületből, trillió más molekula között, az egységnyi anyagmennyiségben csak egyetlenegy van. Más vizsgálatokban a tüdő- és az emlődaganatot is felismerték az ebek, még egészen korai stádiumban is. Bár a kutyák sohasem helyettesíthetik a modern diagnosztikai eljárásokat, jelzéseikre mégis érdemes odafigyelni, hátha éppen egy házi kedvencnek köszönhetően derül ki, még idejében, a betegség.
Kutyát tartani egyébként is egészséges dolog. Bizonyított, hogy a kutyatulajdonosok kevesebbet járnak orvoshoz. A kutyatartás csökkenti a stressz-szintet, a szorongást és a vérnyomást, amihez a rendszeres kutyasétáltatás is hozzájárul. A kutyatartás javíthatja az immunrendszer működését, a kutyatulajdonosok szívroham utáni felépülése bizonyítottan gyorsabb. A kutyák megvédik gazdájukat a depressziótól. A speciálisan képzett kutyák felismerik a veszélyhelyzeteket, az epilepsziás rohamokat, a különböző rosszulléteket, az alacsony vércukorszintet. És akkor még nem is említettük a vakvezető, a mentő és más segítő kutyákat.
R. Papp Ágnes