Netfüggőség korhatár nélkül
Az elmúlt években számos cikk és tanulmány íródott a fiatalok mind gyakoribb internetfüggőségéről. Arról azonban kevés szó esik, hogy egyre több időskorú is áldozatul esik e jelenségnek. Pedig az idősebbek zárkózottabb életmódja határozottan növelheti a kockázatot.
Különösen a számítógépes játékok és a közösségi portálok térnyerése okán mára civilizációs betegség lett az internetfüggés. Bár az idősebbek körében kevésbé jellemző az internethasználat (ismert a „digitális szakadék” jelensége), lemaradásuk világszerte csökken. Ennek okai, hogy az életminőség javulásával és a várható élettartam meghosszabbodásával az idősek is egyre aktívabban töltik idejüket, az okostelefon elterjedése miatt rákényszerülnek a digitális eszközök használatára, ráadásul a koronavírus miatti lezárások és elszigeteltség időszakában sokuknak ez lett az első számú kapcsolattartási lehetőségük a világgal.
Az online lét segíthet
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) tavalyi adatokat feldolgozó, frissen közölt felmérése szerint az idősebb korcsoport esetében az internetezési szokásokat jellemzően a magány, az időskori társas élet jellegzetességei és az iskolázottság alakítják.
Az adatok szerint a 65 év feletti magyarok, összesen 1,9 millió fő 34 százaléka internethasználó. Ezen belül a magukra maradt idősek 31, a kétfős háztartásban élőknek viszont a 42 százaléka internetezik. Közlésük szerint ez összefügghet azzal, hogy a magányos idősek kevésbé nyitottak az újra, nem akarnak már tanulni, inkább befelé fordulnak, magukba zárkóznak, míg a párban élő idősek egymást is motiválhatják az internethasználatra.
Míg a többi korosztályban szinte mindenki használja a világhálót, addig az 50 év felettiek körében jelentős eltérés mutatkozik az egyes iskolai végzettségi csoportok között. A felsőfokú végzettségű idősebbek otthonosan mozognak az online világban: a 70 év körüli diplomások 80, míg a 80 év körülieknek is a 60 százaléka szeret szörfölni a neten. Ugyanezekben a korcsoportban a szakmunkásképzőt végzetteknek csak 40, illetve 20 százaléka internethasználó. Ennek oka például az, hogy a képzettebbek idős korukra is nyitottabbak maradnak az újdonságokra, a magasabb végzettségűek emellett aktív életükben eleve nagyobb arányban használtak számítógépet, így az internet világa nem idegen számukra.
Számos tanulmány hangsúlyozza az idősebbek internethasználatának előnyeit: segít a családdal és a barátokkal való kapcsolattartásban, segít új ismeretségeket kötni, csökkentheti a társadalmi elszigeteltséget és a magányt, lehetőséget teremt – különösen a közösségi hálók – a társadalmi részvételre. Mindez javítja a mentális egészséget, ezáltal az életminőséget is. A baj akkor kezdődik, ha valaki túlzásba viszi a képernyő előtt ücsörgést.
Elvonási tünetek
A PEW Research Center 2019-es nemzetközi felmérése szerint az internethasználó 65 év felettiek csaknem 7 százaléka függő. A probléma más addikcióhoz hasonlóan állapítható meg, vagyis ha az illető életvitele gyökeresen átalakul a függőség miatt. Bár az internetfüggés diagnózisáról vita folyik a szakirodalomban, általában a napi hat órát meghaladó online tevékenységet szokták megjelölni, amennyiben nem függ össze az érintettek munkájával vagy más okvetlenül szükséges tevékenységgel; saját elhatározásukból képtelenek mérsékelni a netezést; ha megfosztják tőle őket, az elvonáshoz hasonló tüneteik jelentkeznek: idegessé, nyugtalanná, ingerlékennyé válnak.
Az internethasználat túlzásba vitele annak előnyeit hátránnyá alakítja: kevesebb lesz a rokonokkal, barátokkal, ismerősökkel való személyes kontaktus, ami viszont növeli a magányt, utat nyit a társadalmi elszigeteltségnek és rontja az életminőséget. Túl ezen a szakemberek szerint az idősek különösen ki vannak téve az adatokkal való visszaélésnek, a csalásnak, és könnyen alakul ki náluk onlineszerencsejáték-függőség.
Ám a legfőbb problémát a mentális és fizikai károsodások jelentik. A Cyberpsychology, Behavior and Social Networking folyóiratban megjelent tanulmány szerint az internetfüggés – más függőségekhez hasonlóan – szerepet játszhat az idegrendszeri rendellenességek megjelenésében (például egyes agykérgi területek sorvadása) és a kognitív funkciók romlásában (károsodott memória). Ezenkívül gyakran jár együtt mentális zavarokkal, például hiperaktivitással és depresszióval. Számos tanulmány összefüggést tárt fel az internetfüggőség és az öngyilkos gondolatok között, különösen hogy egyébként is a 65 év felettiek alkotják az öngyilkosságra leginkább hajlamos korcsoportot.
Az öregedés a fizikai aktivitás csökkenésével jár, ha pedig valaki sokat „lóg” a neten, ez csak egyre rosszabb lesz, hiszen a vásárlás, az ügyintézés is megoldható a fotelből, ahogy a társasági élethez, szabadidős tevékenységekhez is alig kell kimozdulni otthonról, ami pedig az idősek körében fokozottan kockázatos. A mozgáshiány pedig kihatással lehet az alvásra is, amit súlyosbít az a megfigyelés is, hogy egyes kutatások szerint az internetfüggők 15-20 százaléka felébred az éjszaka közepén, hogy ellenőrizze közösségi fiókját. Az okostelefon fölé görnyedés ráadásul súlyosbíthatja a csigolyák meszesedését, az életkorral összefüggő nyaki kopást, valamint növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
Egyedül nehezebb
A függőségek egyik oka a magány. Friss statisztikák szerint hazánkban csaknem 700 ezer hatvanöt éves vagy annál idősebb ember él egyedül. Korunk egyik komoly problémája, hogy a hagyományos családmodelleknek, például több generáció együttélésének háttérbe szorulásával idősebb korra beszűkülnek az emberi kapcsolatok. Az idősebbek kortárs kapcsolatai főként a betegségek, halálesetek miatt szakadnak meg, de a gyerekek és az unokák is eltávolodnak tőlük, elsősorban térben, de akár lelkileg-érzelmileg is. Az elmagányosodás először szomorúsághoz, melankóliához, később akár depresszióhoz is vezethet, ami pedig utat nyithat az egészségre káros függőségeknek. A magány orvoslása körükben nehezebb, mint a fiataloknál, ugyanis a társas kapcsolatok csökkenésével annak az esélye is kisebb, hogy a család felismerje a problémát, és segítsen az érintettnek, akár szakember bevonásával. Éppen azért javasolják szakértők, hogy a fiatalabbak gyakrabban látogassák szüleiket és nagyszüleiket, hogy enyhítsék magányukat, és egészségesebb tevékenységekre ösztönözzék őket. A fizikai kapcsolattartás pozitív egészségi hatásait ugyanis még az online videóbeszélgetések sem tudják helyettesíteni.
