Oltás a kismamáknak
Május óta hivatalos állásfoglalás van arról, hogy megkaphatják a koronavírus elleni védőoltás második adagját a kismamák, sőt kifejezetten ajánlott beadatni még a 36. hét előtt. De nem mindenkinek egyértelmű, hogy mi a helyzet a harmadikkal.
A várandósság alatt változás áll be az immunrendszer működésében. A baba érdekében a szervezet szándékosan gyengíti azt, ezért a kismama fogékonyabbá válhat egyes fertőzésekre, vagy a szokásosnál súlyosabban megbetegedhet. Intenzívebb tünetek esetén könnyebben kialakulhatnak szövődmények, amelyek veszélyeztetik az édesanya és a magzat egészségét. A Covid–19-fertőzésnél is fennáll ennek az esélye, különösen a terhesség második felében. Ma már bizonyított tény, hogy a várandós koronavíruros betegek nagyobb valószínűséggel szorulnak intenzív ellátásra, mint akik nem várnak gyermeket. A koraszülés és a halvaszületés a normálisnál gyakoribb a covidos kismamáknál, és gyermekeik is nagyobb eséllyel szorulnak komolyabb orvosi segítségre.
A szakemberek hangsúlyozzák: a koronavírus elleni védőoltás haszna nagyban felülmúlja a feltételezett oltási szövődmények jelentette rizikót, a rendelkezésre álló adatok nem vetnek föl aggályokat a biztonsággal kapcsolatban. Világszerte több százezer várandós oltásával szerzett tapasztalatok alapján kijelenthető, nincs semmi jel arra, hogy a vakcinák káros hatással lennének az anyára vagy a magzatra. Mivel azonban a legtöbb klinikai vizsgálatot mRNS-alapú vakcinával végezték, jelenleg is érvényben lévő szabály, hogy a kismamák csak Pfizer–BioNTech vagy Moderna oltóanyagot kaphatnak.
Az oltásnak lehetőleg a 2. vagy 3. trimeszterben kell megtörténnie, ám bizonyos esetekben, például ha az édesanya olyan munkahelyen dolgozik, ahol nagyobb az esély a megfertőződésre, vagy a járvány épp felfutó időszakban van, az első vakcina a terhesség kezdetén is biztonsággal beadható. Az emlékeztető oltást a várandósság 36. hetéig, vagyis a szülés előtti negyedik hétig szintén be lehet adni. Mellékhatásként – főleg a második dózis után – jelentkezhet némi láz, fejfájás és gyengeség, ettől azonban nem kell megijedni, hűvös zuhannyal vagy paracetamoltartalmú lázcsillapítóval hamar megszüntethetők a tünetek.
Ha a kismama mégis tart a harmadik oltástól, érdemes mennyiségi ellenanyagtesztet csináltatnia. Ha az így kapott érték magas, akkor nem feltétlenül szükséges ismét beoltatnia magát. Nem szabad ugyanakkor figyelmen kívül hagyni, hogy a vakcinák nem a megfertőződés ellen védenek, hanem a koronavírus okozta súlyos komplikációkat hivatottak megakadályozni, ezért a leendő édesanyának a várandósság alatt érdemes kerülnie a közösségi életet, ha pedig mégis társaságba menne, mindenképp vegyen föl FFP2-es védőmaszkot.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ által novemberben kiadott orvosszakmai ajánlásban az áll, hogy a harmadik oltás a várandósság 13–35. hete között javasolható, hat hónappal az alapoltás második dózisa után. Hozzáteszik, ez esetben is mRNS-vakcina javasolt: aki korábban Pfizert kapott, annak Pfizer, aki Modernát, annak Moderna. Mára bizonyított, hogy a vakcinák nem csökkentik a termékenységet. Tervezett terhesség esetén a fogantatás az oltás után várakozási idő nélkül bekövetkezhet, ha azonban mesterséges megtermékenyítés történik, célszerű 72 órát várni az esedékes kezelés előtt.
Az Egyesült Királyságban 2021 februárja és júliusa között egyetlen olyan kismama sem került kórházba, akinek megvolt az első két oltása. Ám négyen intenzív osztályos ellátásra szorultak, akik csupán egy adagot kaptak, és 738-an, akik egyetlen egyet sem.
