Oltassak? Ne oltassak?
Még nem tombol ugyan az influenzaszezon, a reklámkampányok azonban már figyelmeztetnek rá, hogy itt az ideje beadatni a védőoltást. Dr. Békeffy Magdolna belgyógyásszal arról beszélgettünk, kinek érdemes, és kinek van múlhatatlanul szüksége rá, hogy éljen a védelemnek ezzel a lehetőségével.
– Magyarországon szerencsére nemigen tapasztalható a nyugati országokban hódító oltásellenesség. Az influenza elleni vakcina hasznosságát azonban sokan kétkedéssel fogadják. Ez a közhangulat mivel magyarázható?
– Sok rémhír kering arról, hogy maga az oltás okoz megbetegedést, vagy éppen fokozza a szövődmények kialakulásának kockázatát. Ezeket a véleményeket azonban nyugodtan a városi legendák körébe sorolhatjuk. Az oltóanyagok inaktivált vírust tartalmaznak, amely mozgósítja az immunrendszerünket, hogy védekezni tudjunk a betegség ellen, ha valóban kitör az influenzajárvány.
– E városi legendákat vélhetően az is táplálja, hogy többen kellemetlen tünetekről panaszkodnak, miután megkapták az oltást.
– Olykor valóban jelentkezhet fejfájás, gyengeség, rossz közérzet, néha hőemelkedés, láz, esetleg felléphet a szúrás helyén bőrpír, duzzanat, viszketés. A kellemetlenségek azonban rendszerint néhány nap alatt elmúlnak. Nem úgy, mintha valaki tényleg elkapná az influenzát.
– Kinek érdemes mielőbb felkeresni a háziorvosát, hogy megkapja az oltást?
– Vannak, akiknek fokozott kockázatot jelent az influenza. A krónikus betegeknek, például a diabéteszeseknek, a szív- és érrendszeri panaszokkal élőknek fontos, hogy elkerüljék a fertőzést és főképp a szövődményeit. Ajánlott beoltatni magukat az egészségügyben, az oktatásban vagy éppen a rendőrségnél dolgozóknak, hiszen ők rendszerint sok ember között dolgoznak, fokozottan ki vannak téve a veszélynek, hogy elkapják. Mindezek mellett én azoknak a pácienseimnek is ajánlom, akik tudnak róla, hogy le van gyengülve a szervezetük, vagy mert például műtéten estek át, vagy mert idősek. Sokan tisztában vannak vele, hogy a tél közepére általában legyengül annyira a szervezetük, hogy rendszerint nem tudnak ellenállni a vírusok támadásának, és többnyire számolniuk kell szövődményekkel is. Nekik szintén fokozottan javasolt a védekezésnek ez a módja.
– A laikusnak úgy tűnik, érthető, ha novemberben megkezdődik a népszerűsítő kampány. Tapasztalataim szerint azonban a karácsonyi hangulat lecsengése után, év elején újra elöntenek minket az oltásreklámok. Nem veszélyes januárra halasztani a beoltatást?
– Tudni kell, hogy a vakcina nagyjából két-három hét elteltével ad immunitást. Ezért általában nem ajánlom, hogy a járvány kitörésekor oltassuk be magunkat, hiszen akkor már nem tud kifejlődni addigra a védettség, mire találkozunk a valóban fertőző, élő vírusokkal. Szövődményeként jelentkezhet súlyos orrmelléküreg- vagy akár tüdőgyulladás is.
– Az idei szép, hosszú ősz kedvez immunrendszerünk megerősítésének?
– Valóban sokat tehetünk azért, hogy szervezetünket ne legyengült állapotban találja a járvány várható kitörése. A kellemes ősz kiváló alkalmat kínál a hosszú sétákra, a szabadban való mozgásra. A vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag táplálkozás szintén hozzájárul immunrendszerünk megerősítéséhez. Ebben segítségünkre lehetnek az évszaknak megfelelő zöldségek, gyümölcsök, például a cékla, a fekete retek, az alma, a citrusfélék. Emellett jól tesszük, ha C-vitaminnal és napi 3000 egység D-vitaminnal egészítjük ki étrendünket.
– A méhészek is kampányt indítottak: állítják, hogy napi egy kanálka méz csodákat tesz az edzettségünknek. Valóban ennyi elég?
– A méhészeknek igazuk van. Ám a méz mellett én melegen ajánlom az echinaceát, vagyis a kasvirágkivonatot tartalmazó készítményeket. Ma már akár cukorka formában is hozzájuthatunk, többféle ízesítéssel kapható a boltokban. Az echinacea nem csak az immunrendszert erősíti, sikeresen megelőzi a felső légúti fertőzéseket, gyenge antibiotikumtartalmának köszönhetően pedig fertőtlenítő és gyulladáscsökkentő hatása van.
