Az orvos válaszol
Rettegett betegség lett a szamárköhögés
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ jelentése szerint egyre gyorsuló ütemben terjed Magyarországon is a szamárköhögés. E betegség a csecsemők és kisgyermekek számára akár végzetes következményekkel is járhat. Dr. Békeffy Magdolna belgyógyászt arról kérdeztük, hogyan védhetjük meg a legkisebbeket a megfertőződéstől.
– Hogyan lehetséges, hogy ismét felütötte a fejét Európában, így Magyarországon is ez a betegség, noha mi büszkék vagyunk rá, hogy 98 százalékos a lakosság átoltottsága?
– Az átoltottság magas aránya valóban megvéd bennünket attól, hogy széles körű járvánnyal kelljen számolni. Ám tudni kell, hogy sem a megbetegedés, sem a védőoltás nem nyújt élethosszig tartó védelmet. Azzal is szembe kell nézni, hogy az uniós tagországokban egyre nagyobb befolyásra tesznek szert az oltásellenes mozgalmak, így számos államban az átoltottság meg sem közelíti a magyar adatokat. A helyzetet súlyosbítja, hogy a nagyarányú migráció, a háborús menekültek nagy száma miatt ismét terjedni kezdett a leggyakrabban Bordella pertussis néven emlegetett kórokozó.
– Vírussal vagy baktériummal állunk szemben?
– A szamárköhögés bakteriális fertőzés következménye, lappangási időszak után akár 10-12 hétig is eltarthat. Kezdeti tünetei alig különböztethetők meg a nátháéitól, orrfolyás, köhécselés, hőemelkedés mutatja a valamilyen kórokozó jelenlétét. Ezt az állapotot átlagosan két hét után váltja fel a megbetegedés második szakasza, amikor a köhögés egyre fullasztóbbá válik, a kimerítő rohamokat pedig hangos, húzó belégzés kíséri. Egyébként innen származik a szamárköhögés elnevezés is. Ez után az intenzív szakasz után átlagosan hat hét után következik a harmadik időszak, amikor a ritkulni kezdenek a rohamok, és erősségük is csökken. Az immunrendszer állóképességétől is függ, hogy ez milyen hosszan húzódik el. A betegség extrém veszélyét az adja, hogy akár tüdőgyulladásba is fordulhat, újszülötteknél és csecsemőknél pedig akár légzéskihagyás is kísérheti a rohamokat, amelyek így halálhoz vezethetnek.
– Felnőttekre mennyire veszélyes ez a betegség?
– Felnőttek is elkaphatják, de ez nem tartogat olyan kockázatokat, mint újszülött- vagy csecsemőkorban. Mindazonáltal az esetleges szövődmények miatt nem veszélytelen a legyengült immunrendszerű, például rákos vagy diabéteszes betegek vagy az idősek számára. Előfordulhat azonban, hogy valaki tünetmentesen átesik a fertőzésen, így nem is tudja, hogy hordozza magában a kórokozót, ezért meg is fertőzhet másokat.
– Ilyen körülmények között hogyan lehet megóvni a kicsiket a fertőzésveszélytől?
– A kisgyermekes családok jól teszik, ha egyelőre nem viszik tömegbe a gyerekeket, és a látogatókat is szigorú higiéniás szabályoknak vetik alá; az alapos kézmosás, nátha, köhögés esetén maszk viselése és a távolságtartás ebben az esetben is jó szolgálatot tehet, éppen úgy, mint a Covid-járvány idején. Az újszülöttek védelme még szigorúbb rendszabályokat igényel: két hónapig még a vendégfogadástól is érdemes tartózkodni.
– Az oltásoknak milyen szerepük lehet a védelmi stratégiánkban?
– A kisgyermekes családok semmiképpen ne odázzák el a kötelező védőoltások, közöttük a szamárköhögés elleni változat beadatását. Az ezt is tartalmazó DPT-oltást először két hónapos korban kapják meg a babák. A várandós édesanyák jól teszik, ha a terhesség trimeszterében maguk is élnek ezzel a lehetőséggel, hiszen ez védelmet nyújt a megszülető csecsemőnek is. A vakcina beszerzésének egyébként nincs semmi akadálya felnőttek esetében sem. A háziorvos írhatja fel, és a patikákban kiváltható bárki számára. Ezt a lehetőséget egyébként a nagyszülőknek is figyelmébe ajánlom. A megújított védelemnek köszönhetően nem kell lemondaniuk arról, hogy akadálytalanul és fölösleges aggodalmak nélkül találkozzanak legkisebb családtagjaikkal.
