Fotó: Phoenixns/Shutterstock.com
Hirdetés

Ha gyermekkorban elmaradt a fogsor rendbetétele, egészen a közelmúltig felnőttként csálé és rendezetlen fogazatot voltunk kénytelenek elviselni. Ma már azonban felnőttkorban is lehetséges szabályozni a fogakat, akár a kevésbé hatékony gyerekkori kezelés, a fogazat visszarendeződése, akár fogvesztés miatti fogvándorlás okán. Napjainkban főként a fiatal felnőtt korosztály tagjaira jellemző, hogy a gyerekként elutasított kezelésre érett fejjel mégis vállalkoznak; ma már egyáltalán nem ritka, hogy valaki negyvenéves kora körül vágjon bele a kényelmetlenségekkel is járó kezelésbe. Akadálya csak az lehet, ha valaki fogágy-, állkapocs-ízületi betegségben szenved, vagy már nem elég stabil a fogazata.

Amennyiben az előzetes vizsgálaton mindezt rendben találták, lenyomat készül az alsó és felső fogsorról, fénykép készül profilból és szemből – a változás így a kezelés lezárultával dokumentálható lesz. Persze akad olyan eset, amikor szükség lehet szájsebész vagy akár parodontológus – a fogágy betegségeivel foglalkozó szakember – bevonására is, de az átlagos esetben elég csupán a fogszabályozó szakorvos rendelésére járni.

A fogszabályozás két ütemben történik. Az első magának a fogazatnak a vonalba rendezése. Felnőttkorban leginkább az állandó készülék jöhet csak szóba, a kezelésnek ez a része egy-másfél, olykor két évet is igénybe vehet. Az állandó hordásra felhelyezett készülék lehet fémből, porcelánból, zafírkristályból, és kerülhet akár a fogak elülső, akár a belső ívére is. Kérhetünk fehér hatásút is, amely hordáskor nem olyan feltűnő, mint a fém, ám ügyelni kell rá, mert bizonyos ételektől meglehetősen elszíneződhet. A második fázis az elmozdított fogak stabilizálása, hogy a megfelelő helyre került fogazat maximálisan rögzüljön. Enélkül gyors visszarendeződés következne be. Az ekkor használt készülék lehet rögzített vagy kivehető, a lényeg, hogy minél többet hordjuk.

A fogszabályozás minden értelemben fokozott odafigyelést igényel. Körülbelül két évig havonta kell látogatni a fogorvosi rendelőt, illetve fokozottabban tisztítani a fogakat, lehetőleg minden étkezés után. Fájdalomtól sem mentes az eljárás: a készülék felhelyezése utáni időszakban a száj nyálkahártyáját feltöri és kisebesíti a fogakra került idegen test, és a havi után­állítást követően is váratlan fájdalmakat tudnak okozni a harapások.

Korábban írtuk

Az igazán nagy eltérések korrigálására akár ortognátiai műtétet is előírhat a szakorvos, ugyanis a fogszabályozás egyik fontos célja, hogy az állcsontok egymáshoz rendeződjenek. Ezt a kezelést is fogszabályozás előzi meg, amelynek során a fogakat úgy állítják be, hogy a műtét után a két fogsor záródása tökéletes legyen.

Jó tudni: a fogszabályozás nem kizárólag esztétikai okokból fontos, előfordulhat, hogy a rossz rágás miatt a fogak különböző mértékben terhelődnek, így fogágy- és állkapocs-eltérések alakulhatnak ki, nem beszélve az egymásra torlódott fogak fokozott romlandóságáról. A rossz rágás miatt pedig akár emésztési zavarok is felléphetnek.

Napjainkban tehát felnőttkorban is van lehetőség a fogsor korrigálására, a gyerekeknek ráadásul anyut-aput fogszabályozóban látni annyiban hasznos tapasztalat, hogy rájönnek, tanácsos mindezen még a kamaszkortól innen túl lenniük.