Trianoni határkőtől a verselő telefonig

Első utunk Nógrád vármegyébe vezet, a határ közvetlen közelében fekvő Somoskőújfaluba. A festői szépségű, kicsiny települést a trianoni békediktátummal Csehszlovákiához csatolták, ám 1924-ben néhány bátor és elszánt honfitárunknak köszönhetően visszakaptuk. Jellegzetes, kupolás várát ugyan ma is északi szomszédaink birtokolják, ám a schengeni egyezménynek köszönhetően mi, magyarok is szabadon látogathatjuk. Érdemes megnézni a vár lábánál álló Petőfi-emlékkunyhót is, amely a költő 1845-ös látogatásának állít emléket, illetve a közelben lévő hatalmas bazaltorgonát, ami világszinten is ritkaságnak számít.

A „Hazatért falu” felfedezése után maradunk Palócföldön, de elkocsikázunk annak középső részébe. Felsőtold a következő célpontunk, annak is az egyik parkolója a Széchényi utcában. Nem véletlenül állunk meg itt, innen tudunk ugyanis leghamarabb eljutni ahhoz a kilátóhoz, ahol nem is feltétlenül a feltáruló táj a legszebb, hanem maga az építmény, pontosabban szobor: egy fából faragott óriási kézfej. Csíkszentmihályi Benjámin alkotására nem tilos felmászni, mi több, lépcső vezet fel rá, így a többi turistával együtt mi is Isten tenyerén megpihenve gyönyörködhetünk a Cserhát vonulataiban.

A hegy szelídebb lankái között bújik meg Becske, ami kilenc méter magas buddhista sztúpájáról híres. A Petőfi utca vége felé parkolunk le, ahonnan egy könnyed, körülbelül 30 perces sétát követően érkezünk meg hozzá. Az eredetileg Hamburg városának szánt építmény Buddha 35 évesen elért megvilágosodását jelképezi. A szokáshoz híven mi is háromszor járjuk körbe, miközben pozitív gondolatokat, jókívánságokat fogalmazunk meg magunkban.

Ha már egyszer átléptük a szlovák határt, úgy vagyunk vele, miért ne lépjük át még egyszer, hiszen Felvidék rengeteg izgalmas élményt tartogat. A mi érdeklődésünket ezúttal a bajmóci lombkoronasétány kelti fel, ami Budapesttől 3,5 óra alatt érhető el autóval. A város ma már nemcsak mesés várkastélyáról és állatkertjéről nevezetes, hanem erről a 30 méter magas acélszerkezetről is, amely méreteiből adódóan százszorta jobban lenyűgözi az embert, mint az anyaországban található társai. A bajmóci kempingtől aszfaltos úton érhetjük el, csúcsáig akár babakocsival együtt vagy kerekesszékkel is fel lehet kapaszkodni.

Felvidék után Zemplén felé vesszük az irányt. A tokaji borvidék milliónyi látnivalója közül elsőként a legmonumentálisabbat, az Áldozó Krisztus szobrot választjuk, ami Tarcal fölött magasodik. A 8,5 méteres, 50 tonna tömegű alkotást öt hatalmas gránitdarabból készítették. Egy aszfaltozott, rövid, de kanyargós kaptató és 130 lépcsőfok leküzdésével jutunk fel hozzá, és bár az út végére rendesen megizzadunk, a magaslatokban fogadó látvány mindenért kárpótol bennünket.

Nincs ez másképp a Sárospatak közelében lévő Megyer-hegyi Tengerszem esetében sem, ami hivatalosan is Magyarország legszebb természeti csodája. A tó az egykor itt működő malomkőbánya 6,5 méter mély gödrében alakult ki, helyenként 70 méteres sziklafalain pedig gyakran látni a Via Ferrata szerelmeseit, akik biztosítókötél és fémkábelek segítségével másznak egyik pontról a másikra. A Ciróka Pihenőparktól egy alig félórás, néhol kissé meredek, de könnyen járható ösvényen tudjuk megközelíteni a tengerszemet, érdemes tehát strapabíró, csúszásgátlós cipővel nekivágni a túrának.

Egy újabb napos hétvégén nyugatra indulunk, méghozzá Fejér vármegyébe. Talán nincs annyi kastély az egész országban, mint errefelé, de azok felfedezését az esősebb napokra tartogatjuk, most a Mars világát idéző gánti bauxitbányába tartunk. A területen 1926-tól zajlott kitermelés, a föld mélyéről előásott nyersanyag teljes egészét Németországba exportáltuk. Ez volt a világ leghíresebb és Európa leggazdagabb hozamú bauxitbányája, 1988-ra azonban úgy kimerült, hogy be kellett zárni. Azóta egyfajta látogatóparkként funkcionál. A parkolóból a 13 állomásos, nagyjából 3,5 kilométer hosszú tanösvény indul, mi nagyjából másfél óra alatt járjuk végig. Mivel a napnak, amit erre a különleges látnivalóra szántunk, még majdnem a fele hátravan, rövid időre elgurulunk a közeli Csákberénybe is, ahol metróhálózat ugyan nincs, metrókocsi viszont van, méghozzá olyan, ami a földből tör elő a falu határában, a főút mellett. Zsemlye Ildikó szobrászművész tervei alapján helyezték ide 2016-ban, és rövid időn belül országos hírnévre tett szert.

Őszi túrázásaink során Dél-Magyarországon még nem jártunk, ezért Ópusztaszert jelöljük ki következő állomásnak. A Feszty-körképet nem lehet megunni, ezért most sokadszorra is megcsodáljuk, ám ezúttal nem elsősorban a festmény, hanem Európa legnagyobb sövénylabirintusa miatt jöttünk ide, ami a történelmi emlékpark mellett található. A Csillagösvény élménypark fő attrakciója ez, amiről saját tapasztalataink alapján is elmondhatjuk, nem csak a gyerekeknek nyújt hatalmas élményt. Játékos feladatlapok segítségével keressük a kiutat az egyébként csodaszarvast mintázó útvesztőből, de a kétméteres fagyalok között így sem egyszerű tájékozódni. Az embernek még sincs bezártságérzése, hiszen nem egy sötét szobában, hanem a természet lágy ölén bolyong, a célba érkezés mégis örömteli, hiszen azt jelenti, hogy sikerült leküzdenünk a szabaduláshoz szükséges akadályokat.

Ha már az Alföldön vagyunk, elutazunk Jakabszállásra is, ahol egy 93 ezer négyzetméteres terepasztalt nézünk meg. Gyanús lehet a szám, és nem véletlenül: Magyarország kicsinyített másáról van szó, ahol a látogatók tankönyv nélkül ismerkedhetnek meg hazánk domborzatával és vízrajzával. Miután átugráltuk nagy folyóinkat, megmásztuk az összes hegységünket és nem egész negyedóra alatt átsétáltunk Nyíregyházáról Zalaegerszegig, majd Esztergomtól Mohácsig, a valóságban is szelni kezdjük a kilométereket, hogy mihamarabb megérkezzünk a Békés vármegyei Szarvasra, ott is a történelmi Magyarország földrajzi középpontjára. Innen indulunk gyalog a híres-neves arborétumba, ahol egy kellemes séta után a Mini Magyarország makettparkban időzünk épített örökségünk legjelentősebb alkotásai között. Hogy sötétedésig még egy kis időt a természetben tölthessünk, az Erzsébet liget partjára megyünk, ahol szintén különleges látnivaló vár minket. Bolza Pál kertépítész, a Szarvasi Arborétum atyjának hatalmas mocsári ciprusai között andalogva zárjuk a napot.

Bakancslistánkon, amelyre az általunk legizgalmasabbnak tartott őszi túraútvonalakat írtuk föl, már csak egy Pest vármegyei nincs kipipálva. Megegyezésünk szerint a kirándulások alkalmával a fotózáson kívül tilos telefont nyomkodni, a Pilisszentlászlóról kivezető Országos Kéktúra útvonalán való túrázás idejére azonban felfüggesztjük a korlátozásokat. Saját mobiljaink helyett azonban egy fára szerelt nyilvános készüléken tárcsázunk, hogy meghallgathassuk mások mellett Reményik Sándor, Grecsó Krisztián vagy Áprily Lajos verseit. Az ötlet két helyi lokálpatrióta, Ambrus Ildikó és Katona Ádám nevéhez kötődik, akik kiszuperált tárgyaknak szeretnének új funkciót adni úgy, hogy közben felhívják a figyelmet a környezetvédelem fontosságára.