Védekezzünk az influenza ellen!

Az influenza hirtelen kezdődik, leggyakrabban észlelt tünetei a magas láz, hidegrázás, köhögés, torokfájás, izomfájdalom, fejfájás, fáradékonyság. Időseknél és immunhiányos betegeknél esetenként nem jelentkezik láz. A légúti tünetek mellett néha gyomor-bélrendszeri panaszok is előfordulhatnak, a betegség lappangási ideje általában egy-négy, de maximum hét nap.

Az influenzavírust bárki elkaphatja, függetlenül az életkorától, nemétől, és szövődmények is előfordulhatnak bárkinél. A megbetegedés szempontjából a gyermekek a legveszélyeztetettebbek, míg a szövődmények szempontjából a krónikus betegségben szenvedők (közülük is kiemelten az asztmások, elhízottak, cukorbetegek), a várandós nők esetében nagyobb a kockázat. Súlyos lefolyású megbetegedés azonban előfordulhat a kockázati csoportokba nem tartozók között is.

Az influenza megelőzésének leghatékonyabb eszköze a védőoltás, amelynek beadatásával nem csak magunkat, de a környezetünkben élőket is megvédhetjük. Vannak ugyanis olyanok, akik nem olthatók (így a hat hónaposnál fiatalabb csecsemők). Ők is fogékonyak a fertőzésekre, és az egyetlen esélyük a védelemre az, ha a körülöttük élő személyek nem fertőzik meg őket; ennek az a módja, hogy őket beoltjuk influenza ellen, így a nem olthatók számára a védelmet az oltottak biztosíthatják.

A védőoltások biztonságosak, Magyarországon az elmúlt években sokmillió oltást kapott a magyar lakosság problémamentesen. Az oltással kapcsolatos kockázatok összehasonlíthatatlanul, nagyságrendekkel kisebbek annál, mint amit a vele megelőzhető fertőző betegség, a súlyos szövődmények jelenthetnek. A klinikai vizsgálatok és az eddigi tapasztalatok alapján a vakcina beadását követően ugyan előfordulhat láz, bőrpír, enyhe végtagfájdalom vagy enyhe fejfájás, ezek a tünetek azonban átmenetiek, és sokkal enyhébbek, mint egy influenza megbetegedés során kialakuló súlyos szövődmény (például a tüdőgyulladás).

Mivel nem minden influenzaszerű megbetegedés esetén történik laboratóriumi vizsgálat, így általában nem is tudható, hogy az adott megbetegedést melyik légúti vírus vagy baktérium idézte elő. Ha laboratóriumi vizsgálat igazolta, hogy már átesett egy bizonyos légúti betegségen, kizárólag a megbetegedést okozó kórokozóval szemben válik védetté. Azonban többféle influenzavírus is fertőz a lakosság körében (2009-es világjárványt okozó influenza A/H1N1 vírus, influenza A/H3N2, influenza B), ezért ajánlott oltást kérnie.

Az influenza vírus rendkívül változékony, szezonról szezonra változhat. Ez az oka, hogy az influenza elleni oltóanyagban található vírustörzsek is változnak. Így a védettség azokra a vírustörzsekre is kiterjed, amelyek az előző évben alkalmazott vakcinában nem voltak benne. Fontos az is, hogy azok, akik minden évben megkapják az influenza elleni védőoltást, magasabb szintű védelmet élveznek bármely életkorban, mint azok, akik csak egy adott szezonban oltatják be magukat. Ennek legfőbb oka, hogy az évenkénti oltás felfrissíti az immunrendszer védekező képességét. A legnagyobb előnye ebből azoknak a krónikus alapbetegségben szenvedőknek, illetve idős, gyenge immunrendszerű személyeknek van, akiknél egyetlen oltás csak mérsékelt fokú védettséget biztosít, azonban a rendszeres újraoltásokkal a védettség mértéke növelhető.

A rizikócsoportokba tartozók számára a szezonális influenza elleni védoltás térítésmentes. Védőoltást azonban azok kis kaphatnak, akik nem tartoznak egyik, fokozottan veszélyeztetett csoportba sem. Ők a védőoltást – recept ellenében – bármelyik gyógyszertárban megvásárolhatják. Fontos tudni, hogy a szezonális influenza elleni védőltás beadásáért az oltó-, illetve háziorvos egyik esetben sem kérhet pénzt.

A fertőzés esélye tovább csökkenthető, ha elkerüljük a zsúfolt helyeket és betartjuk az általános személyi higiénés szabályokat, különös tekintettel a kézhigiénére, a köhögéssel-tüsszentéssel kapcsolatos etikettre. Fontos, hogy a gyermekeket is megtanítsuk a helyes higiénés gyakorlatra:
• Köhögéskor, vagy tüsszentéskor tartson zsebkendőt a szája és az orra elé (ha épp nincs kéznél, akkor is inkább a könyökhajlatba, és ne a tenyerébe köhögjön/tüsszentsen). Javasolt az eldobható papírzsebkendő használata.
• Használat után a zsebkendőt dobja a szemétgyűjtőbe, vagy ha ez nem elérhető, akkor az eldobásig lehetőség szerint tartsa egy zárható tasakban.
• Gyakran mosson kezet meleg vízzel és szappannal, különösen köhögés, tüsszentés, orrfújás és a zsebkendő kidobása után. Ezzel megakadályozhatja, hogy a kezéről a szabad szemmel nem látható kórokozók tárgyakra, felületekre, onnan mások kezére, nyálkahártyájára kerüljenek. Az alkohol-bázisú kézfertőtlenítők is hatékonyak. Ne érintse a szemét, orrát vagy száját a kezével, mielőtt azt megmosná.
• Influenzajárvány idején kerülje az egyébként szokásos üdvözlési formákat (kézfogás, puszi), amelyek szintén növelik a megfertőződés kockázatát.
• Lehetőség szerint kerülje a betegekkel való közvetlen kontaktust.
• Rendszeresen tisztítsa meg a gyakran használt tárgyakat, a sok ember által megérintett felületeket (pl. asztal, számítógép billentyűzete stb.).
• Zárt terekben gondoskodjon a gyakori alapos szellőztetésről.
• Amennyiben az influenza tüneteit észleli magán, maradjon otthon és tartson távolságot másoktól, ezzel is védve őket a megfertőződéstől.
• Amennyiben influenzaszerű tünetei vannak, használhat eldobható szájmaszkot olyankor, amikor feltétlenül szükséges a lakását elhagynia, vagy másokkal közeli kontaktusba kerül, esetleg betegvizsgálatra várakozik. Ezzel megelőzheti mások megfertőzését.
• Járvány esetén lehetőség szerint kerülje a zsúfolt helyeket, különösen a zsúfolt zárt helyiségeket, a liftek használatát. Ha módja van rá, tartson nagyobb – minimum 1 méter – távolságot más személyektől.

A vírusellenes gyógyszerek receptkötelesek, Magyarországon elsősorban a kockázati csoportokba tartozó és/vagy súlyos influenzás betegek kezelésére ajánlottak. Szedésüket a betegség kezdetén, 24-48 órán belül kell megkezdeni. Megelőzésre nem ajánlottak, mert szedésük során a kórokozók ellenállóvá válhatnak, ún. rezisztencia alakulhat ki.

Ha tünetek jelentkeznek, a legfontosabb teendő, hogy a beteg maradjon otthon, igyon sok folyadékot, és szükség esetén csillapítsa a lázát. Amennyiben a beteg krónikus alapbetegségben szenved, vagy hirtelen rosszabbodni kezd az állapota, vagy szövődmények lépnek fel (pl. néhány napos láztalanság után újból jelentkező, vagy hosszan, három-négy napon túl elhúzódó láz, fülfájás, nehézlégzés) akkor vegye fel a kapcsolatot a háziorvosával vagy a gyermekorvossal, hiszen az orvos dönthet a megfelelő kezelésről és az esetleges kórházi beutalásról. Fokozottan kell figyelni a higiénés rendszabályok betartására, hogy családtagjait ne fertőzze meg. A lázas csecsemőt, kisgyermeket, várandós nőt, idős- és krónikus beteget feltétlenül látnia kell orvosnak. Ebben az esetben nincs helye „öngyógyításnak”.

A legegyszerűbb lázcsillapítási mód a hűtőfürdő, illetve a hűtőborogatás. Emellett többféle lázcsillapító gyógyszer kapható vény nélkül a gyógyszertárakban, különféle hatóanyag-tartalommal. Ezek a gyógyszerek egyrészt lázcsillapító, másrészt fájdalomcsillapító hatással rendelkeznek. A szalicilát tartalmú készítmények alkalmazása nem javasolt influenzás gyermekeknek azért, mert egy ritka, de súlyos szövődményt okozhatnak. A gyógyszer kiválasztásakor az ismert gyógyszerallergiára is figyelemmel kell lenni. Javasolt a lázmérést a lázcsillapító gyógyszer adásának befejezését követően még legalább 24 óráig rendszeresen elvégezni.

A kézmosás meleg vízzel és szappannal történjen, és legalább 20 másodpercig tartson. Azok az alkohol tartalmú kézfertőtlenítők, amelyek legalább 60%-os alkoholtartalmúak, szintén hatásosak. A kézszárításhoz vagy papírtörlőt, vagy kézszárítót használjon. Textil törölközőt nyilvános helyen soha ne használjon! Az alkoholos kézfertőtlenítőt hagyja rászáradni kezére!

Az influenzavírus képes terjedni oly módon is, hogy valaki különböző tárgyakat megfog a kezével, majd továbbítja az azokra leülepedett váladékcseppekben található vírust a saját nyálkahártyájára (szemébe, szájába, orrába). A szokásos módszerrel végzett gyakori takarítás elegendő a felületek és tárgyak tisztán tartására, külön fertőtlenítésre nincs szükség.