Vegyük komolyan a tüneteket!

– Noha a koronavírus-fertőzés sokaknál okoz legalább középsúlyos tüneteket, nem egyszerre taglózza le az embert. Nehéz eldönteni, mikor hívjuk a háziorvosunkat, mikor jelentkezzünk tesztelésre, hogy ne vaklármát csapjunk.

– Többé-kevésbé köztudott, hogy a koronavírus-fertőzés lappangási ideje elérheti a hét-tíz napot is. Az első tünetek sem feltétlenül súlyosak, különösen fiataloknál. Lehetséges, hogy csak egy erős fejfájás, levertség, hőemelkedés, vagy gyönge orrfolyás jelzi, hogy valamilyen kór támad a szervezetünkre. Járványos időkben azonban komolyan kell vennünk minden jelzést, különösen, ha tudjuk, a környezetünkben már diagnosztizálták valakinél a koronavírus jelenlétét.

– Olyan esetről is hallottam, hogy bár valaki érzékeli az első tüneteket, mégis még gyorsan elintéz ezt-azt, mielőtt ágynak dőlne.

– Nagyon felelőtlen magatartás, hiszen a fertőzött így jártában-keltében szinte futószalagon gyártja a további betegeket. Ráadásul így esély sincs rá, hogy fel lehessen deríteni azok kilétét, akikkel kapcsolatba került. Vannak, akik úgy ítélik meg, hogy ez a magatartás is hozzájárult a járvány gyors terjedéséhez. Ezért ajánlják az orvosok, hogy aki köhög, náthás, mindenképpen maradjon otthon. Hiszen első látásra nagyon nehéz megállapítani, hogy nátha, szezonális influenza gyötri-e, vagy elérte a Covid–19-fertőzés. Ezenkívül azonban önveszélyes is ez a magatartás.

– Az érintettek többnyire arra hivatkoznak, hogy a koronavírust úgyis önmagának kell legyőznie, legfeljebb tüneti kezelésre számíthat, még akkor is, ha jelentkezik a háziorvosánál.

– Ez súlyos tévedés. Ma már rendelkezésre állnak a favipiravir hatóanyagú készítmények, amelyek a megbetegedés első szakaszában megakadályozzák, hogy a kór jelentősen súlyosbodjon. A szer kórházban hozzáférhető, szedésével a betegek jó eséllyel elkerülhetik az intenzív osztályt vagy éppen azt, hogy lélegeztetőgépre kerüljenek. Nem beszélve azokról a szövődményekről, amelyek akár a betegség lefolyása után jelentkezhetnek. A tapasztalatok sajnos azt mutatják, hogy egyre többen kerülnek súlyos állapotban kórházba, így kevesebb az esélyük a gyors gyógyulásra.

– Az óriási terhelés alatt álló mentők rendszerint a komolyabban veszélyeztetett betegeket veszik előre a napi tesztelésben. Az idősekhez, krónikus betegekhez rendszerint hamar kiérkeznek a tesztelők, míg a különben egészséges fiatalok gyakran csak néhány nap múlva kerülnek sorra. A közvélekedés szerint azonban meg kell várni a végeredményt, mielőtt kórházi kezelésre jelentkezne valaki.

– Ez sincs így. Azonnal hívni kell a mentőket, ha valakinél íz- és szagvesztés, mellkasi fájdalom, nehézlégzés, láz, erős köhögés jelentkezik. Akkor is, ha még nincs meg a teszteredmény. Erre azért van szükség, mert azt már tudjuk, hogy a fertőzöttek egy részének nagyon gyorsan romolhat az állapota. Ám előre lehetetlen megmondani, ki, hogyan fogja átvészelni a megbetegedést. Van, aki tünet nélkül vagy enyhe tünetekkel jut túl rajta, máson gyorsan eluralkodik a kór, és csak nehezen, hetek alatt tud kivergődni belőle. A betegség lefolyását az immunrendszer állapota is befolyásolja. Igaz, a civilizált ember hajlamos rá, hogy pusztítsa immunrendszerét a helytelen táplálkozással vagy a mozgásszegény életmóddal, ám örökletes tényezők is meghatározzák, kinek mennyire erős e védelmi vonala.

– Gyakran halljuk, hogy lelkünk egészsége is fontos szerepet játszik abban, ki, hogyan tud megbirkózni a betegségekkel. A lelki egészséget azonban alaposan próbára teszi most a bezártság.

– Valóban komoly próbatételen esünk át. Ám a helyzetet nem szabad túldramatizálni. Észszerű napirenddel, amibe bele kell férnie a napi mozgásnak, sétának is, enyhíthetjük a feszültségeinket. A digitális technika is segítségünkre van, hiszen számítógépen keresztül tarthatjuk a kapcsolatot szeretteinkkel, barátainkkal. Ez ugyan nem tökéletes megoldás, de biztosak lehetünk benne, hogy ez az állapot már nem tart sokáig.