Az orvos válaszol
Veszedelmes cseppek
A gyógyszerfüggőségek egyik leglátványosabb fajtája az orrcseppfüggőség. Ez is okozhat egészségkárosodást, noha ezzel kevesen számolnak. Dr. Békeffy Magdolna belgyógyászt arról kérdeztük, hogyan kerülhetjük el ezt a helyzetet, és mit tehetünk ellene.
– A reklámok azt sugallják, jól tesszük, ha mindig tartunk magunknál egy-egy üveg orrcseppet arra az esetre, ha bedugulna az orrunk. Valóban szükségünk van erre a segédeszközre? Semmiképpen sem, noha tényleg terjedőben van a függőségnek ez a látványos változata, aminek jobb elejét venni.
– Hogyan?
– Legelőször is tisztázni kell, mi okozza az orrnyálkahártya kellemetlen duzzadtságát. Hátterében állhat egy banális nátha, amitől nagyjából egy hét alatt megszabadulhatunk. Ebben az esetben valóban alkalmasak e szerek a kellemetlen tünet enyhítésére. Ha allergia a kiváltó ok, akkor elsősorban azt kell kezelni, nem elegendő a hosszan és gyakran alkalmazott csepegtetés. Ám kevesen számolnak azzal a lehetőséggel, hogy valamilyen anatómiai ok állhat a háttérben, például a megnagyobbodott orrkagylók. Az is megeshet, hogy a panaszokat orrpolip okozza, vagy az orrmelléküreg krónikus gyulladása. A szakorvosi vizsgálat tisztázhatja a kiváltó okot, amit megfelelő terápiával vagy egy lézeres műtéti beavatkozással orvosolni lehet.
– Mit illik tudni az orrcseppek hatásmechanizmusáról ahhoz, hogy elkerülhessük a függőséget?
– A cseppek összehúzzák az orrnyálkahártya ereit, így csökken a vérellátásuk, a nyálkahártya duzzanata enyhül, ismét szabadon tudunk lélegezni. Ám a mértéktelen használat éppen ellenkező hatást válthat ki. Az érzékeny felület túlságosan kiszárad, berepedezik, ödémák alakulhatnak ki, ez pedig aztán valóban akadályozza a szabad lélegzést. Ilyen esetekben minél gyakrabban csepegtetünk, annál sűrűbben érezzük szükségét. Vagyis olyan ördögi körbe kerülhetünk, amiből csak orvosi segítséggel szabadulhatunk ki.
– Hogyan kell helyesen alkalmazni az orrcseppeket, hogy ezt elkerüljük?
– Naponta legfeljebb három alkalommal és legfeljebb 7-10 napig használjuk ezeket a szereket. Amennyiben ennyi idő alatt nem sikerül megszabadulnunk a kellemetlen tünetektől, érdemes krónikus gyulladásra gyanakodnunk, és orvoshoz fordulni. Végül rendszerint valamilyen receptre kapható szteroidos készítményre lesz szükség. Igaz, ezekkel általában nem érünk el olyan gyors és látványos sikert, mint a gyakran reklámozott, úgynevezett lohasztó változatokkal, ám gyökeres megoldást kínálnak anélkül, hogy kialakulna a függőség.
– Léteznek más módszerek is arra, hogy az orrdugulástól is megszabaduljunk, és a függőséget is elkerüljük?
– Természetesen. Jó szolgálatot tehetnek például az orrkenőcsök, amelyek alkalmazása a cseppekéhez hasonló eredménnyel jár. Megnyugtatják az orrnyálkahártyát anélkül, hogy kiszáradásától kelljen tartanunk. Kiváló eredménnyel jár a tengervizes orröblítés. Az ehhez szükséges tengervizet szintén patikában tudjuk beszerezni, igaz, meglehetősen borsos áron. Ám jó tudni, hogy „tengervizet” magunk is előállíthatunk, hiszen sóoldatot készíthetünk otthon tengeri sóból és vízből. Ez pénztárcakímélő változata a gyógyulásnak.
– Ezekkel a szerekkel megszabadulhatunk a függőségtől is?
– Segítenek abban, hogy enyhítsük tüneteinket. Ám tudni kell, hogy a függőség felszámolása már keményebb dió. Türelem, kitartás és elszántság kell ahhoz, hogy legyőzzük magunkban a cseppek utáni vágyat, és megszabaduljunk a késztetéstől, hogy minden tíz percben az üveg után nyúljunk. Ám ha rászánjuk magunkat a küzdelemre, azzal elhárítjuk annak a veszélyét is, hogy ki legyünk téve minden fertőzésnek. Hiszen az orrnyálkahártya az első védelmi vonal, ami megóv minket attól, hogy a környezetünkben lévő baktériumok könnyen megbetegíthessenek minket.
