Az orvos válaszol
Veszedelmes vérrögök
Sokan figyelmen kívül hagyják azokat az orvosi intelmeket, amelyek a mértéktelen alkoholizálás, az elhízás, a dohányzás és a mozgásszegény életmód lehetséges következményeire figyelmeztetnek. Ezek egyikéről, a trombózisról beszélgettünk dr. Békeffy Magdolna belgyógyásszal.
– Voltaképpen milyen esetekben beszélhetünk trombózisról?
– Trombózis esetén a vénákban vagy az artériákban egy vérrög elzárja a véráramlás útját, így a mögötte lévő területeken az oxigénhiánytól roncsolódnak a sejtek és szövetek. Leggyakoribb formái az alsó végtagokban jelentkező mélyvénás trombózis, a szívinfarktus, amely a szívkoszorúerek elzáródásának számlájára írható és az agyi trombózis, amelynek következtében az akadály az érintett agyi területek úgynevezett lágyulásához vezet. Ez azért különösen veszedelmes, mert az agyi sejtek és szövetek képtelenek a regenerálódásra. Hasonlóan életveszélyes állapot kiváltója lehet az, amikor a vérrög elindul a szervezetben, és embóliát okozva más szervekben köt ki, például a tüdőben. Éppen ezért ha felmerül a trombózis gyanúja, azonnali orvosi ellátás szükséges.
– A laikusnak milyen tünetekre kell figyelnie ahhoz, hogy egyáltalán felmerüljön benne ez a gyanú?
– A lábtrombózisra figyelmeztet a láb feszülése, duzzadása, kékes-vöröses elszíneződése és az izomlázszerű, egyre hevesebb fájdalom. A szívinfarktust szorító mellkasi, állkapocs- vagy vállfájdalom, légszomj, verejtékezés jelzi. Az agyi erek valamelyikének elzáródására mozgás- és beszédzavar utalhat. A tüdőembólia pedig mindig heves szúró fájdalommal, nehéz légzéssel, köhögéssel, sőt véres köpettel jár.
– Sokáig az volt a közhiedelem, hogy elsősorban az időseknek kell számolniuk ezzel a betegséggel. Ez igaz?
– Bármilyen életkorban kialakulhat trombózis, bár tagadhatatlan, hogy az öregedéssel fokozódik a kockázata. Mindazonáltal előfordulhat, hogy genetikai okok vannak a háttérben. Akinek a családjában gyakori volt korábban, az jól teszi, ha rászánja magát egy kivizsgálásra, és évenkénti szűrővizsgálatoknak is aláveti magát.
– Az örökletes hajlamosító tényezőkön túl milyen rizikófaktorokkal számolhatunk még?
– Az elhízás, a magas koleszterinszint vagy éppen a cukorbetegség kiemelt kockázati tényező. A fogamzásgátló tabletták szedése és a hormonkezelés szintén fokozhatja a trombózisra való hajlamot. Ám életmódbeli okai is lehetnek kialakulásának. Az ülőmunka, a mozgásszegény életmód, a dohányzás és a mértéktelen alkoholfogyasztás szintén trombózishoz vezethetnek. Mindezek mellett a hosszan elnyúló, ágyhoz kötő betegség, a hosszú repülőút szintén növeli a veszélyét. Ilyen esetekben általában valamilyen vérhígító készítményt is felírnak a betegnek, hogy csökkentsék a kockázatot.
– Manapság számtalan patikaszer divatba jött, sokan orvosi ajánlás nélkül is rákapnak különböző vérhígítók szedésére. Ez nem ártalmas?
– Először Németországban vált megszokottá, hogy mindenki aszpirint szedett az érelzáródás megelőzésére. Ezt én semmiképpen nem ajánlom, hiszen ennek a készítménynek felesleges huzamos szedése esetén az emésztőrendszerben felmaródhat a nyálkahártya. Vérhígító készítményt csak orvosi rendelvényre, bizonyos rizikófaktorok figyelembevételével szedjünk. Én azt ajánlom helyette, hogy mindenféleképpen szorítsuk be mindennapjainkba a rendszeres mozgást. Jótékony hatással van a szervezetünkre az is, ha cukrozott üdítők helyett vízzel oltjuk a szomjunkat, csökkentjük a napi kávézások számát és az elfogyasztott alkohol mennyiségét. Térjünk át a mediterrán diétára, vagyis sok zöldséggel, gyümölccsel állítsuk össze az étrendünket. És persze szokjunk le a dohányzásról, hiszen ez az egyik legveszedelmesebb rizikófaktor.
