Veszély egy életen át

– A közbeszédből úgy tűnik, mintha többen volnának a Crohn-betegek, mint korábban. Igaz lehet ez, vagy csak többet hallunk rólunk?

– Az egészségügyi statisztikák szerint nem szaporodott az érintettek száma. Bármilyen életkorban jelentkezhet, ám zömmel a 20-30 évesek körében üti fel a fejét az emésztési rendszer krónikus gyulladásával járó betegség. Nők körében gyakoribb, bár ennek okát még nem tudjuk.

– A helytelen táplálkozási szokások vagy a stresszes életmód áll a háttérben?

– Az a rossz hírem, hogy a kutatók még nem tárták fel a valódi okokat. A stressz és a táplálkozási szokások súlyosbíthatják ugyan a kórt, de valószínűleg az immunrendszer állapota és genetikai hajlam vezethet el a Crohn kialakulásához. Egyes elméletek szerint valamilyen bakteriális vagy vírusfertőzés okozza a bajt. Mások szerint olyan autoimmun folyamatok váltják ki, amikor az immunrendszer fordul a bélnyálkahártya ellen anélkül, hogy bármilyen idegen kórokozó jelenlétét érzékelné. Annyi azonban bizonyos, hogy azok körében gyakoribb, akiknek a szülei vagy testvérei szintén szenvedtek ebben a betegségben. Vagyis egy öröklődő génmutáció okozza a rendellenességet. Mindazonáltal a tudósok arra jutottak, hogy a városi életmód vagy éppen a dohányzás is növeli a kockázatát.

– Voltaképpen milyen tünetei vannak a Crohnnak?

– Tudni kell erről a betegségről, hogy az emésztőrendszeren belül szinte bárhol felléphet a gyulladás. Van, amikor a vastagbélben jelentkezik először, máskor a vékonybelet vagy azt a szakaszt támadja meg, ahol a kettő találkozik. A megbetegedésnek nincsenek előjelei, bár előfordulhat, hogy a gyulladás apránként, lépésről lépésre hatalmasodik el a betegen. Máskor váratlanul és erőteljesen jelentkeznek a tünetek, a hasi fájdalom, a görcsök, a hasmenés, esetleg a véres széklet. Nehezíti a pontos diagnózist, hogy a kezdeti tünetek nagyon hasonlítanak a vastagbélgyulladáséira. Béltükrözés, CT- vagy MR-vizsgálat derítheti ki, hogy valóban Crohn-betegség áll-e a háttérben.

– A Crohn-betegekre jellemző fizikai állapotuk viszonylag gyors és látványos leromlása. Ennek mi az oka?

– A betegséget fáradékonyság, étvágycsökkenés és fogyás kíséri. Az állapot súlyosbodásával fekélyek, tályogok és fisztulák is megjelenhetnek a bélrendszer bármely pontján. A gyulladás kiterjedhet más, környező szervekre, például a májra vagy az epeutakra. De akár szemgyulladás vagy szájüregi fekélyek is jelezhetik, hogy súlyosbodott a beteg állapota.

– Mi a gyógymód ilyen esetekben?

– Sajnos azt kell mondjam, hogy ebből a betegségből nincsen végleges gyógyulás, a gyulladás bármikor, hosszabb nyugalmi állapot után is fellobbanhat. Az orvostudomány egyelőre csak arra képes, hogy enyhítse a tüneteket antibiotikumos vagy szteroidos kezeléssel. Súlyosabb esetben műtéti beavatkozásra is szükség lehet. Ám az ómega-3 zsírsavban gazdag táplálkozás, például a rendszeresen szedett halolaj vagy a gyakori halfogyasztás némileg segít megnövelni a tünetmentes időszakok hosszát. Az is fontos, hogy a beteg az átlagosnál jobban odafigyeljen arra, nehogy felboruljon a bélflóra egyensúlya. Ezt a célt a rendszeresen alkalmazott probiotikumok szolgálják. Összességében azonban elmondható, hogy ezzel a betegséggel együtt kell élniük az érintetteknek egy életen át.