Vigyázz, kész, rajt!

Hérodotosz, a történetírás atyja őrizte meg az utókornak Pheidippidész históriáját, amely szerint a görög katona gyalog tette meg az Athén és Spárta közötti távolságot, hogy segítséget kérjen a perzsák elleni háborúhoz. Az ókori legenda rekonstrukciójának gondolata John Foden brit repülőtiszt fejéből pattant ki az 1980-as években. Mivel a korabeli forrás szerint Pheidippidész már másnap visszatért Athénba, Foden 36 órás határidőt szabott ki magának és társainak az oda-vissza út megtételére, két főnek, köztük az ötletgazdának pedig sikerült is teljesítenie a kitűzött célt. Az első hivatalos spartathlonon, amit az eredményes kísérlet után rendeztek, alig több mint egy tucat nevező állt rajthoz, azonban a verseny mára a világ egyik legismertebb és talán legnagyobb presztízsű futama lett.

Éledező futóturizmus

A futás napjaink legnépszerűbb hobbi­sportja, hazánkban is évről évre egyre többen űzik: felmérések szerint ma már közel egymillió magyar fut rendszeresen. Az elmúlt két évben ugrásszerűen megnőtt az újoncok száma, amit egyértelműen a pandémia idézett elő: mivel a szabadidő eltöltésének lehetőségei sokáig korlátozottak voltak, rengetegen választották a kikapcsolódásnak ezt az egészség szempontjából biztonságos formáját. Míg azonban a sportág rajongóinak száma folyamatosan emelkedett a közelmúltban, az utcai futóversenyek bevétele – ami 2019-ben már a négymilliárd forintot is megközelítette – az ötödére esett vissza, miután a koronavírus magyarországi megjelenése után sorra le kellett fújni a nagy nemzetközi versenyeket. Pedig a járvány előtt az utcai futóversenyek száma is szépen gyarapodott: a 2010-es évek elején még csak 500-600, a Covid kirobbanása előtti évben azonban már több mint ezer ilyen rendezvényt tartottak az országban.

A nehéz időkben a Budapesti Sportiroda (BSI) igyekezett menteni a menthetőt, és némi forráshoz jutni: 2020 májusában meghirdették az első virtuális futóversenyt, ahol az indulók úgy mérhették össze teljesítményüket, hogy nem találkoztak, egyéni eredményeiket az online térben vetették össze. A versenyzés e formája a sporttevékenységeket érintő korlátozások feloldásával sem szűnt meg, sőt, olyannyira népszerűvé vált, hogy idén a lezajlottakon kívül még tíz ilyen futamot tartanak országszerte. Most, hogy kezd normalizálódni a koronavírus-helyzet, a futótársadalom előtt is megnyílhatnak a korábbi perspektívák: a BSI idén minden szokásos versenyét meghirdette, bár a jelentkezők száma egyelőre jóval elmarad a korábbi időkhöz képest.

Cipőt a cipőboltból

Míg a futóversenybizniszt ellehetetlenítette a pandémia, addig a sportfelszerelések piaca felpezsgett az elmúlt bő két évben. Ennek egyik bizonyítéka, hogy a Budapesti Sportiroda futóbolthálózata ismét bővült: legutóbb Székesfehérváron nyílt új üzlet, ahol a többi helyszínhez hasonlóan szakemberek nyújtanak segítséget a vásárlóknak, hogy melyik az ideális lábbeli számukra.

Merthogy nem mindegy, ki milyet választ. A futás egyik legnagyobb előnye, hogy minden költségével együtt a legolcsóbb sportágak egyike, semmi más nem kell ugyanis hozzá, mint egy jó futócipő. Ez viszont elengedhetetlen, hiszen a silány minőséggel, a nem egyénre szabott kialakítással komoly egészségi kockázatoknak tehetjük ki magunkat. A cipőválaszték hatalmas, így mindenki megtalálhatja az adottságaihoz és igényeihez leginkább illő modellt, az akciós darabokat 15-20 ezer forintért is megvehetjük. Amit a vásárlásnál érdemes figyelembe venni, hogy ki hányszor mennyit, milyen sebességgel és milyen terepen szándékozik futni, a lábbelik ugyanis használattól függően meghatározott ideig tartják a minőségüket. Emellett fontos szempont az is, kinek milyen a lábállása, vagyis az átgördülés fázisában a boka milyen mértékben dől befelé. Aki még professzionálisabb felszerelésre vágyik, annak széles termékpaletta áll rendelkezésére: a futóruházat mellett kiegészítőkből sincs hiány, övtáskákból, kulacsokból, napszemüvegekből, fényvisszaverő rátétekből, távolság-, sebesség- és pulzus­számmérőkből, de még GPS-es órákból is órákig válogathatunk.

Felkészülés e-edzéssel

A futás népszerűségének egyik legfőbb oka, hogy annak is hamar sikerélményt okoz, akinek nincs sportmúltja. A szakemberek azonban figyelmeztetnek, bár gyorsan lehet fejlődni, fontos a mértékletesség, vagyis hogy fokról fokra emeljük a teljesítményt. Veszélyes felkészületlenül belevágni nagyobb távba, a hirtelen terhelés ugyanis megviselheti a szervezetet. Ha valaki a nulláról indul, minimum egy-másfél év kell ahhoz, hogy gond nélkül teljesítsen egy maratont, aki tehát korábban szeretné versenyen próbára tenni az állóképességét, annak érdemes rövidebb távot választania.

Hogy a felkészülés minden esetben eredményes legyen, ma már lehetőség van ingyenes edzésterveket igényelni: a néhány kilométerestől egészen a négynapos Balaton-kerülő szupermaratonig mindenféle távra kínálnak ilyet, kezdőknek és haladóknak egyaránt, a jelentkezők ráadásul hasznos tanácsokat is kaphatnak a frissítés, a táplálkozás és a sérülésmegelőzés témakörében. A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák, a másokhoz való viszonyítgatás az örömfutás megrontója, ezért érdemes inkább saját magunkkal versenyezni. Rendkívüli sikerélményt adhat ugyanis, amikor korábbi önmagunkat hétről hétre sikerül felülmúlni.

Bár a futás bizonyítottan az egyik legjobb stresszoldó, ami energiával és örömmel tölti el az embert, mégis előfordul, hogy nehezünkre esik belevágni, vagy egyszerűen csak nem megy jól. Emiatt viszont nem szabad elkeseredni, hiszen természetes és átmeneti jelenségről van szó, amit hamar száműzhetünk, ha eszünkbe juttatjuk a céljainkat.