100 új gyár épül, mutatjuk az első fecskéket
Orbán Viktor évértékelő beszédében egyebek mellett arról is beszélt, hogy a beruházásoknál fokozni kell a tempót, harcolni kell az itt termelő gyárakért és azokért is, akik keresik a helyüket a világban. A miniszterelnök ezért meghirdette a 100 új gyár programot. Megnéztük, hogyan hozható tető alá a hatalmas vállalás. Nagy munka lesz, de az első fecskék már megérkeztek.
Orbán Viktor miniszterelnök évértékelőjében kiemelte, hogy Magyarország jelenleg is vonzó környezetet kínál a befektetéseknek, beruházásoknak. Idén 100 új üzem létesítése kezdődik el, ami a foglalkoztatás bővítését és a magyar gazdaság stabilitásának megőrzését célozza. Ezt vasárnap Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is megerősítette egy közösségi oldalára feltöltött videóban. A miniszter arról számolt be, hogy a 2025-ös évben száz új gyár építése fog megindulni.
„Az ehhez szükséges megállapodásokat a magyar és külföldi vállalatokkal már részben meg is kötöttük, és a tárgyalások is jól állnak”
– mondta a tárcavezető hozzátéve, az elmúlt két esztendő volt a magyar gazdaságtörténet legeredményesebb éve a beruházásösztönzés szempontjából, hiszen mind 2023-ban, mind 2024-ben több mint tízmilliárd eurónyi, vagyis 4000 milliárd forintnyi új, Magyarországra érkező beruházásról tudtak megállapodást kötni.
A kormány az idei esztendőre is ezt a célt tűzte maga elé, így idén megkezdődik 100 új gyár építése, ezek segítségével Magyarországon a teljes foglalkoztatást fenntartják, új munkahelyeket hoznak létre, a meglévőket pedig megvédik annak érdekében, hogy a családok élete és megélhetése kiszámítható és biztosított legyen.
Az első fecskéket már látjuk
A szükséges megállapodások egy részét már megkötötték a magyar és külföldi vállalatokkal, és a tárgyalások előrehaladottak. A kínai BYD és a német BMW autógyárai, valamint a kínai CATL által épített akkumulátorgyár Debrecenben várhatóan 2025 második felében kezdi meg működését. Ezek a beruházások már a befejező fázisban vannak, és biztosan hozzájárulnak majd az ország várható 3,4 százalékos gazdasági növekedéséhez. Azonban új bejelentésekben sincs hiány.
Friss hír, hogy A kínai Zoomlion, a világ ötödik legnagyobb építőipari gépgyártója 100 millió eurós beruházással új, környezetbarát emelőállványgyárat létesít Tatabányán. A pénteken bejelentett fejlesztés jelentős munkahelyteremtéssel jár: a tervek szerint 800 új munkahely jön létre a térségben, a gyártás pedig várhatóan 2025-ben indul el.
A beruházás az év egyik legnagyobb volumenű ipari projektje Magyarországon, amely erősíti a magyar–kínai gazdasági kapcsolatokat. Az elmúlt évtizedben Magyarország már mintegy 5500 milliárd forintnyi kínai befektetést fogadott be. A Zoomlion Tatabányát ipari hagyományai és a szakképzett munkaerő miatt választotta gyártóbázisának helyszínéül. Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára arról beszélt a beruházás kapcsán, hogy a vállalat a világpiacon 15 fő termékkategóriában, 75 terméksorozattal és 745 modellel van jelen. A Zoomlion nemcsak Kínában üzemeltet 29 ipari parkot, hanem globális jelenlétét is erősíti 10 tengerentúli kutatás-fejlesztési és gyártóbázissal.
Bővülni fog az elektromos járművek gyártása is
Januárban jött a hír, hogy a kínai Xinzhi Group, az elektromos járműipar egyik kulcsszereplője, 50 milliárd forintos beruházással épít új gyárat Hatvanban. A projekt célja, hogy erősítse Magyarország pozícióját az elektromos járműipar globális piacán. Az új üzem évente 1 millió elektromotor állórészét és forgórészét fogja gyártani, és várhatóan 900 új munkahelyet teremt a térségben. A beruházás nemcsak gyártási kapacitásokat hoz Magyarországra, hanem jelentős kutatás-fejlesztési tevékenységet is, amelyhez 30 magasan képzett mérnököt vesznek majd fel. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint ez az innovációs potenciál magas hozzáadott értéket jelent a magyar gazdaság számára. A Xinzhi Group 1990-ben alakult a kínai Taizhou városában, és mára az autóipari elektromos alkatrészek egyik vezető gyártójává nőtte ki magát. A cég elsősorban állórész- és forgórész-alkatrészeket gyárt elektromos járművekhez, valamint jelen van a dróniparban és a háztartási készülékek piacán is. A vállalat olyan neves partnerekkel működik együtt, mint a Volkswagen, a Bosch, a Denso és a Valeo. A kínai piacon jelentős együttműködéseket alakított ki a BYD, a Nio, a Dongfeng és a Geely vállalatokkal is. A Volkswagennel kötött megállapodásuk mérföldkőnek számít a cég nemzetközi terjeszkedésében. A hatvani beruházás egyértelműen jelzi, hogy Magyarország kiemelt szereplővé válhat az elektromos járműgyártás globális piacán. Az új gyár nemcsak munkahelyeket teremt, hanem hozzájárul az ország technológiai fejlődéséhez is, miközben tovább erősíti a magyar–kínai gazdasági kapcsolatokat.
Megkezdődhet a termelés a Benepack Hungary makói üzemében
Az eredeti terveknek megfelelően, időben elkészült a Benepack Hungary új üzemcsarnoka a makói ipari parkban. A kínai tulajdonú gyár 65 millió eurós (mintegy 26 milliárd forintos) beruházással épült fel, és 2024 elején kezdi meg működését. Az üzemben sörös és üdítőitalos alumíniumdobozokat fognak gyártani, kezdetben 150 munkavállalóval, akik többségében makói és környékbeli lakosok lesznek.
A beruházás infrastruktúráját a magyar kormány 6 milliárd forinttal támogatta közműfejlesztési projektek révén. A 25 ezer négyzetméteres gyártócsarnokban évente akár egymilliárd kétrészes alumíniumdoboz gyártására lesz kapacitás, elsősorban a Romániában és Szerbiában működő italgyártó partnerek ellátására.
Az üzem indulásakor 30 kínai szakember is részt vesz a munkában, akik a helyi dolgozókat betanítják a gyártástechnológia alkalmazására. Ahogy a helyi munkaerő elsajátítja a szükséges tudást, a kínai szakemberek száma fokozatosan csökken majd. A beruházás jelentős szerepet játszik Makó gazdasági fejlődésében, hiszen a Benepack az ipari park első kínai befektetője.
