Az infláció már most 4 százalék alatti, de bázishatások miatt a következő hónapokban átmenetileg ismét magasabb lehet – mondta az MNB alelnöke, aki 2025 elején vár újabb tartós csökkenést. Hozzátette, hogy az utóbbi hónapokban az inflációt meghatározó folyamatok lényegében nem változtak, a fontosabb jegybankok csökkentették a kamatokat, a monetáris politika szigora világszinten enyhült, a befektetői bizalom erősödött. Ettől függetlenül Virág Barnabás szerint az óvatosság továbbra is indokolt, mert a fellendülés hatása a feltörekvő piacon még bizonytalan, a makrogazdasági-pénzpiaci környezet szintén változékony, a geopolitikai feszültségek sem enyhülnek egyelőre.

Hirdetés

Az MNB-alelnök Magyarországon már idén is 4 százalék alatti inflációt vár, de a gyenge európai növekedés miatt a magyar GDP emelkedése is visszafogottabb lehet, idén 1-1,8 százalék, jövőre 2,7-3,7 százalék. A külső egyensúly közben tartósan javulhat, az elhalasztott beruházások egyre nagyobb mértékben járulhatnak hozzá a kivitelhez. Az inflációs helyzetkép és a kamatpiaci környezet mellett az országkockázati megítélés, a fogyasztói és a vállalkozói bizalom is javul, így a továbbiakban a fogyasztás lehet a gazdasági növekedés egyik legfontosabb hajtóereje. Ezt segíti a reálbérek egy éve tartó erőteljes emelkedése, amely hosszabb távon kissé mérséklődhet ugyan, de a fogyasztás- és béremelkedés üteme közötti különbség is csökken – tette hozzá.

A monetáris tanács továbbra is figyeli az inflációs kilátásokat, az ország kockázati megítélését, a péncpiaci stabilitást, de az előző kamatdöntés óta nem azonosított olyan tényezőt, amely indokolná az alapkamat várható pályájának jelentős módosítását. A gazdasági növekedés alapfeltétele az árstabilitás és az alacsony infláció, ezért a jegybank ezek elérése törekszik körültekintő, adatvezérelt monetáris politikával – mondta Virág Barnabás.

Korábban írtuk