Jövőre 221,7 milliárd forinttal több jut egészségügyre, mint ebben az évben – mondta az egészségügyért felelős államtitkár szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján az Országgyűlés által a múlt héten elfogadott 2018-as költségvetésről szóló törvénnyel kapcsolatban.

Fotó: Somfai Sándor/Demokrata

Ónodi-Szűcs Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy az alapellátásra és a népegészségügyi feladatokra jut jövőre jelentős pluszforrás, ez jól jelzi, mi áll az egészségpolitika fókuszában.

Az Egészségbiztosítási Alapban jövőre 178,3 milliárd forinttal több pénzzel számolnak, az Emberi Erőforrások Minisztériumának a fejezetén belül pedig 42,8 milliárd forint a növekmény 2017-hez képest – ismertette.

Az államtitkár elmondta: 2010-ben 79 milliárd forintot fordítottak alapellátásra, ez 2017-re 122,8 milliárdra nőtt, jövőre pedig a tervek szerint 139,1 milliárd forintot fordítanak erre, vagyis 2010-hez képest 76 százalék a növekedés. Ónodi-Szűcs Zoltán jelezte: a védőnői szolgálatra plusz kétmilliárd forint jut (összesen 27 milliárd) jövőre.

Elmondta azt is, népegészségügyi célra összesen 9 milliárd forintot fordítanak, az egynapos sebészet eszközfejlesztésére pedig 2 milliárd forint plusz áll rendelkezésre.

A kórházak 3 milliárd forint értékben tudnak majd pályázni működést javító fejlesztésekre, a mentők és betegszállítók pedig 10 százalékkal több forráshoz jutnak jövőre. Tovább bővül a rezidensösztöndíj-program, a növekedés több mint 1 milliárd forint lesz.

Az államtitkár kiemelte: az egészségügyi forrásnövekedés legnagyobb része bérnövekmény, idén több mint 81 milliárd forinttal költenek többet bérre, mint korábban, jövőre pedig 55 milliárd pluszforrás áll rendelkezésre erre a célra, vagyis idén és jövőre összesen 140 milliárd forintot fordítanak a bérnövekményre. Az Egészséges Budapest Programra 26 milliárd a jövő évi terv. 

Ónodi-Szűcs Zoltán kiemelte: a számok is azt mutatják, hogy a 2010-ben megörökölt lemaradásokat megpróbálják az ország képességei mentén minél hamarabb felszámolni.

Az államtitkár arra a sajtóhírre, hogy a tömegével mondanak fel az ápolók a dél-pesti Jahn Ferenc Kórházban, és emiatt egy belgyógyászati osztályt be is zártak, az államtitkár elmondta: a kórház vezetője cáfolta ezt a hírt. Mint mondta, a kórházigazgatók jellemzően nyárra időzítik a festéseket, és valószínűleg most is a szokásos nyári festés zajlik az intézményben. Hozzátette: nem tud osztálybezárásról beszámolni, a dolgozói fluktuáció pedig nem haladja meg a szokásosat.

Azzal kapcsolatban, hogy sajtóhírek szerint a fogorvosok sztrájkolni fognak szeptember 4-6. között, amennyiben nem tudnak megállapodni a kormánnyal a finanszírozás átalakításáról, az államtitkár azt mondta: tavaly kétmilliárd forinttal több jutott ere a területre.

Azzal a sajtóban megjelent tervvel kapcsolatban, amely szerint a jövőben nem kérhetnének térítési díjat a kórházak az egynapos sebészeti ellátást végző egészségügyi intézményektől az aktív fekvőbeteg-háttér biztosításáért, Ónodi-Szűcs Zoltán kifejtette: az előterjesztéssel azt szeretnék elérni, hogy az egynapos sebészeti ellátást nyújtó helyeket semmi ne fogja vissza abban, hogy minél több beteget el tudjanak látni.

Mint mondta, eddig ahhoz, hogy egy intézmény egynapos ellátást tudjon nyújtani, fel kellett mutatnia egy szerződést a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) felé, hogy van 30 kilométeren belül olyan kórház, amely – ha bármilyen komplikáció történne az egynapos ellátás során – fel tudja vállalni a beteg fekvőbeteg-ellátását. Hozzátette: volt, hogy ezért a szerződésért egyes kórházak külön pénzt kértek, és azt szeretnék megakadályozni a módosítással, hogy ezt a jogot ne árulhassa egy kórház sem. 

Hangsúlyozta: az ellátást eddig sem és ezután sem az ellátóhelynek kell finanszíroznia, hanem a NEAK-nak, vagyis, ha egynapos ellátást követően a beteg kórházba került, azt a NEAK fizette ki.

MTI