„Hitel BAR-listásoknak is”, „BAR-lista nem probléma” – olvashattuk még tavaly nyáron is nagy számban újsághirdetésekben. Ami valójában akkortájt csak a banki hiteláradat csúcsát jelentette. A pénzintézetek gyakran néhány perces, jelképes hitelbírálat után adtak kölcsönt igazolt munkahellyel nem rendelkező, bizonytalan egzisztenciájú, vagyontalan személyeknek is – s amikor a bankok már nem bírtak újabb rétegeket bevonni, fordultak a rendkívül kockázatosnak számító BAR-listások felé. A hitelrobbanás eredményeként 2004–2008 között évi 20-30 százalékkal nőtt a bankok hitelállománya, miközben a pénzintézetek 25-30 százalékos tőkearányos nyereséget könyvelhettek el. Most azonban a BAR-listások megugró számán is látszik: visszaüt a felelőtlen hitelpolitika.

Nyáron tízezrek adták fel

A bankok az ezredforduló után nyugati mintára hozták létre a Központi Hitelinformációs Rendszert, hogy megóvhassák magukat a hiteleket halmozó, felelőtlen, máshol már jócskán eladósodott ügyfelektől.

Korábban ugyanis a hiteligénylőknek csak nyilatkozatot kellett kitölteniük, hogy máshol nincs jelentős adósságuk, és – ha a jelenleginél sokkal szigorúbb elbírálási procedúrán megfeleltek – már vihették is a pénzt. A hitelinformációs rendszer úgynevezett BAR-listájára azok kerülnek fel, akik legalább 90 napos késésbe kerülnek valamely törlesztőrészletük fizetésével, ha az így felhalmozott tartozás meghaladja a minimálbér aktuális értékét. A megbízhatatlan adósok listájára szabad rálátásuk van a pénzintézeteknek. S aki egyszer felkerült a listára, hiába rendezi tartozását, öt évig rajta marad. A rendszerben folyamatosan nő a megbízhatatlan adósok száma.

2004 decemberében 246 ezer természetes személy szerepelt a nyilvántartásban. A következő két év lassú növekedést hozott: 2005 végén 321 ezren, 2006-ban még mindig csak 395 ezren szerepeltek aktív tartozással.

Az első nagy ugrást a Gyurcsány-csomag éve, 2007 hozta, amikor közel százezerrel növekedve, 486 ezerre ugrott a legalább három hónapnyi törlesztőrészlettel adósok száma. Akik 2008 végén, újabb 130 ezres növekedés eredményeként, immár 618 ezren lettek. S ez gyorsult tovább az idei évben: csak októberig 140 ezres gyarapodást mutat a nyilvántartás, vagyis az aktív BAR-listások száma eléri a 760 ezret.

S a számok még tovább nőnek, ha az adós személyek helyett az eseteket vizsgáljuk: ebben az esetben ugyanis 922 aktív, s 340 ezer már kifizetett, ám a listán – az ötéves nyilvántartás miatt – még szereplő adósságot találunk. Hazánkban tehát a csecsemőket is beleszámolva minden tizenharmadik személy minősül megbízhatatlan adósnak, vagyis – mivel négymillió háztartást tartanak nyilván – minden ötödik családnak nem volna szabad hitelt nyújtani.

Tanulságos havi bontásban is vizsgálni a BAR-lista alakulását. Eszerint a tavaly őszi hónapokban havi 8-9 ezerrel nőtt az adósok száma. Majd idén januártól a növekedési ütem 11-13 ezerre ugrott. Áprilisban és májusban további gyorsulás következett: havonta immár 15 ezerrel gyarapodott az adósok száma. Ám júniusban még ehhez képest is lórúgásszerű volt az emelkedés: egyetlen hónap alatt 33 ezer személlyel bővült a BAR-lista. Azóta lassult a tempó: a július már csak 16 ezres emelkedést hozott, augusztusban pedig 10 ezerrel csökkent a listán szereplők száma. Igaz, az augusztusi csökkenést szeptemberben valamivel nagyobb emelkedés követte, s a lista mintegy 20 ezer fővel októberben is tovább bővült.

Mégis profit

Banki elemzők úgy vélik: az év első felében a devizahitelek törlesztő részleteinek emelkedése, nyár elejétől pedig a meredeken emelkedő munkanélküliség okozza a hitelek bedőlését. Június azért volt különösen súlyos, mert ekkor egyszerre jelentkezett a két hatás. Jelenleg pedig azért aggasztó a helyzet, mert újabb és újabb rétegeket ér el a 10 százalék fölé emelkedő munkanélküliség.

Mielőtt azonban bárki a bankrendszer összeomlását jövendölné, fontos leszögezni: a bankrendszer helyzete messze nem olyan rossz, mint amire a BAR-listások száma alapján következtethetnénk. A BAR-listára valószínűleg a kisebb összegekkel eladósodottak kerülnek fel, forintban kifejezve ugyanis lényegesen kisebb arányú kintlevőségről tanúskodnak a statisztikák.

A bankrendszer által nyilvántartott problémás hitelállomány 2009 júniusában 1873 milliárd forintra rúgott. Figyelembe véve, hogy a hitelek teljes mennyisége 19 800 milliárd forint volt, ez mindössze 9 százalékos rossz hitelaránynak felel meg. Ez az arány semmivel nem rosszabb, mint 2004 óta bármelyik évben volt.

Ami romlott, a behajthatatlannak minősülő hitelek aránya. Míg korábban a problémás hiteltartozások döntő részét végül kipréselték ügyfeleikből a pénzintézetek, az idei évben várhatóan megháromszorozódik a reménytelen tartozások mennyisége. Egész pontosan a korábbi 1 százalékról júniusra 2 százalék fölé emelkedett, s a Nemzeti Bank becslése szerint év végére eléri a 3 százalékot. Emiatt a bankszektor az idei első fél évben 188 milliárd forint értékvesztést szenvedett, ami hat és félszeresen haladja meg az egy évvel korábbi mértéket.

Minden veszteség ellenére ugyanakkor a Nemzeti Bank stabilitási jelentéséből kiderül: a bankrendszer nyeresége semmivel sem esett vissza az előző évhez képest. Az első fél évet a bankok ugyanúgy 190 milliárd forint körüli profittal zárták, mint egy évvel korábban. Némi visszaesésről tanúskodik ugyanakkor az úgynevezett tőkearányos nyereség mutatója. Ez a tavalyi első féléves 19,5 százalékról (s a korábbi évek 25-30 százalékáról) 13 százalékra csökkent. Mindez azonban még mindig rendkívüli eredmény ahhoz képest, hogy Nyugat-Európában a válság óta veszteségesen működik a bankrendszer.

A problémás hitelek növekedése ellenére bezsebelt magas nyereséget elemezve az MNB megállapítja: ebben komoly szerepet játszottak a megemelt kamatjövedelmek. Ami 6 százalékkal nőtt 2009 folyamán. Nem csoda: a lakáshitelek kamata a válság kirobbanásakor 12-ről 16 százalékra emelkedett, a folyószámlahiteleké 23-ról 32 (!) százalékra – s az ország helyzetének konszolidálódása ellenére, azóta sem csökkent. A jelentés ugyanakkor azt is elismeri: a nyereséges működés fenntartásában szerepet játszott a bankok működési költségeinek csökkentése is.

Most a cégvilág jön

A továbbiakat illetően nem sok jót ígér a Nemzeti Bank jelentése. Ahogy írják: idén a banki profitokat jórészt egyszeri tényezők duzzasztják, vagyis nem lehet számítani a kedvező jövedelmezőség fennmaradására. Főleg, hogy a jövedelmezőség már most sem minden bank esetében kedvező.

Valójában a profit döntő részét néhány nagybank termeli, ugyanakkor soha nem látott mértékben magas, 15 százalék körüli a veszteséges bankok aránya. Mivel a munkanélküliség az előrejelzések szerint jövőre lassan tovább nő, valószínűleg ezzel együtt gyarapodik majd mind a problémás hitelek, mind a BAR-listások száma.

A nehezén azonban már túl vagyunk, a forgatókönyvek szerint a magyar gazdaság már jövőre, a munkaerőpiac pedig egy évvel később kiheveri a válságot, s ez a magánszemélyek hitelfelvételének, fizetőképességének is új lendületet adhat.

A háztartások hitel-visszafizetési problémáit ugyanakkor jövőre a vállalkozások fizetési nehézségei válthatják fel. Ezzel kapcsolatban eddig nem merültek fel különösebb problémák. A Központi Hitelinformációs Rendszer 436 ezer aktív BAR-listás vállalkozói tartozást tart nyilván. Ez egyenesen csökkenést jelent az egy évvel ezelőtti 464 ezerhez képest. S nem tekinthető jelentős megugrásnak a 2004-es 331 ezres mennyiséghez képest sem. A Nemzeti Bank szakértői azonban úgy vélik: a kisebb cégek – az eddigi kivárás helyett – épp a következő hónapokban kényszerülnek alkalmazkodni a válsághoz. Vagyis megnőhet a bezárások, felszámolások, s ezzel együtt a hitelek visszafizetésére képtelen vállalkozások száma.

Mindezt alátámasztják az Opten céginformációs szolgáltató statisztikái is: eszerint október közepéig már ugyanannyi, 11 500 cég ment csődbe, mint a tavalyi év egészében. Ami egyébként szintén történelmi rekordot jelentett…

A bankrendszernek ugyanakkor nincs más választása: amennyiben folytatni kívánja az elmúlt években megszokott növekedést, vagy csak szinten kívánja tartani magát, kénytelen lesz visszatérni az elmúlt években megszokott hitelkihelyezési tempóhoz. Ha ugyanis tartós marad a tavalyi tendencia, amikor a bankrendszer csupán feleannyi (!) új hitelt helyezett ki, mint egy évvel korábban, a Raiffeisen bankhoz hasonlóan jó néhány más pénzintézet is megkezdheti egyes fiókjainak bezárását. Az egymillió adós ellenére tehát meglehet: újra eljön még a BAR-listák növekedésének időszaka.

Kárász Andor