A baloldal a szankciók fokozását és kiterjesztését szorgalmazza
Inflációs nyomás és energia-veszélyhelyzet sújtja Európát az orosz–ukrán háborúra reagáló brüsszeli szankciók miatt – olvasható a Századvég elemzésében. „Ahelyett, hogy a békekötés elősegítéséről, a retorziók enyhítéséről, illetve feloldásáról esne szó, a baloldal a szankciók fokozását és kiterjesztését szorgalmazza, ami tovább növelné az európai országokban tapasztalható áremelkedés ütemét és egyre nagyobb veszélybe sodorja az energiaellátás biztonságát” – írják. A Századvég megvizsgálta, a hazai baloldal képviselői miként vélekednek a szankciós politikáról.Az orosz–ukrán konfliktus következtében hozott európai uniós szankciók miatt nagymértékben megemelkedtek az európai energiaellátás költségei, és háborús infláció sújtja a kontinenst. A kialakult nehéz gazdasági helyzetben a megoldás a békekötés mielőbbi előmozdítása, illetve a büntetőintézkedések felfüggesztése lenne, azonban a baloldal politikusai továbbra is szorgalmazzák a szankciókat. Teszik ezt annak ellenére, hogy a Krím-félsziget 2014-es megszállása után a Nyugat az Európai Unió energiaellátását veszélyeztető szankciók bevezetése nélkül is el tudta érni a fegyveres konfliktus befagyasztását és a minszki békefolyamat elindítását.
Az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján könnyen belátható, hogy a szankciós politika fenntartása, illetve kiterjesztése a már egekbe szökött európai energiaárak további emelkedéséhez, valamint az infláció fokozódásához vezetne, amely újabb – a mindennapokban is érzékelhető – nehézséget jelentene az európai polgárok számára. Ebből fakadóan a felelősségteljes politikának – a fegyveres konfliktus elhúzódásához vezető – szankciófókuszú stratégia helyett a béketárgyalások előfeltételeinek megteremtésére, az érintett felek közötti politikai párbeszéd előmozdítására kell törekednie.
A Demokratikus Koalíció politikusai többször nyilatkoztak arról, hogy támogatják az energiaárak emelkedését eredményező brüsszeli szankciókat.
A párt februári közleményében szorgalmazta a kedvező árú hazai energiaellátást lehetővé tevő Paks II. beruházás leállítását. Emellett Dobrev Klára, a baloldal árnyék-miniszterelnöke szerint „tény és való, hogy a szankciók végrehajtásában a magyar kormány nagyon sokat késlekedik, lásd […] a Paksi Atomerőmű-szerződést a kettes blokkra, amelyet abszolút fel lehetne most mondani és fel is kellene”. A DK európai parlamenti képviselője úgy véli, „[…] van elég időnk, hogy lássuk, hogyan működnek a bevezetett szankciók”.
Az Oroszországgal szemben foganatosított intézkedésekről időközben bebizonyosodott, hogy káros hatást gyakorolnak Európa gazdaságára, de a baloldal politikusai rendre kitartanak mellettük, sőt további szankciók bevezetését sürgetik. A legutóbb elfogadott hatodik szankciós csomag az orosz olaj behozatalának tilalmát érintette, de a magyar kormány mentességet harcolt ki az ország számára, hogy továbbra is biztosítsa a szükséges olajkészletet. Ezzel szemben a Momentum politikusai többször is amellett kardoskodtak, hogy Magyarország mondjon le az orosz olajról.
A további részletekről IDE KATTINTVA a Századvég honlapján olvashatnak.
