Fotó: Századvég
Hirdetés

A Századvég azt írta: a „balliberális tömb” vezető politikusainak nyilatkozataiban visszatérő elem a rezsicsökkentés magyar háztartásokra gyakorolt pozitív hatásainak megkérdőjelezése, a hatósági árak indokoltságának kétségbe vonása, továbbá annak sugalmazása, hogy a jelenlegi kormány említett intézkedése révén a lakosság összességében hátrányosabb helyzetbe került.

Ezzel szemben a rezsicsökkentésnek köszönhetően a magyar háztartások – az intézkedés bevezetésétől 2021-ig – összesen 2600 milliárd forintot takarítottak meg, egy háztartás 627 ezer forintot – havonta hatezer forintot – fordíthatott más célokra a rezsiszámláin kívül – tudatták az elemzésben.

Kifejtették: a rezsicsökkentés bevezetése előtt, 2005 és 2012 között a közüzemi díjak emelkedése következtében egy háztartásnak átlagosan 768 ezer forintos többletköltséggel kellett kalkulálnia a rezsiszámlák befizetésekor, ami havonta kilencezer forintos terhet jelentett. A rezsicsökkentési program következtében azonban a közművekre fordított kiadások aránya csaknem a felére, a háztartások jövedelmének 14 százalékáról 8 százalékára csökkent 2012 és 2019 között – írta a Századvég.

Hozzátették: összességében a rezsicsökkentés 54 százalékos kiadáscsökkentést eredményezett a rezsitételeken az összes kiadáshoz viszonyítva, így a háztartások egyrészt jelentősen növelhették más célú kiadásaikat, másfelől a jobboldal az intézkedéssel majdnem teljes egészében visszaadta azt az összeget a magyar családoknak, amelyet előtte a baloldal elvett tőlük.

Korábban írtuk

Összehasonlításképpen írtak arról is, hogy amennyiben 2021-ben – a Márki-Zay Péter és balliberális partnerei által javasolt – piaci árazás lépett volna érvénybe, tavaly egy átlagos magyar családnak 366 ezer forinttal többet kellett volna fizetnie a rezsiért. Egy átlagos egyedülálló éves energiaköltsége 190 ezer forintról 450 ezer forintra, egy nyolctagú családé pedig 480 ezer forintról 1,1 millió forintra növekedett volna, a fűtési nehézségekkel küzdő családok száma pedig a jelenlegi 172 ezerről 520 ezerre emelkedett volna, ami 12 százalékos növekedést jelentene – sorolták az elemzésben.

Több baloldali politikus kijelentéseit idézve a Századvég arra a következtetésre jutott, hogy Márki-Zay Péter és szövetségesei a választási kampánytevékenységükben kitüntetett szerepet szánnak a rezsicsökkentéssel járó előnyök elvitatásának, illetve figyelmen kívül hagyásának, azt a látszatot keltve, hogy a rezsicsökkentés „érdemi tartalom nélküli kampányfogás”.

A Századvég elemzésében hangsúlyozta: Márki-Zay Péter a „balliberális tömb” rezsipolitikájának alapjait nem változtatta meg, csupán ezek politikai „elmaszkírozására” tett kísérletet az „okos rezsicsökkentés” meghirdetésével.