Kiemelte: ennek megfelelően a kormány 13 ezermilliárd forintnál is többel segíti a hazai vállalkozásokat.

Hirdetés

A magyar gazdaság több mint egy éve folyamatosan erősödő teljesítményt mutat, a második negyedévben rekordmértékű, 17,9 százalékos volt a növekedés – idézte fel Varga Mihály, aki egyben a JVSZ társelnöke is.

A kedvező tendenciák miatt a kormány 7-7,5 százalékos gazdasági növekedésre számít idén, ami óvatos becslés egyes piaci előrejelzésekhez képest – hangsúlyozta a miniszter utalva arra, hogy mértékadó szervezetek 8 százalék feletti GDP-növekedést is prognosztizálnak.

A gazdaság állapotát jól tükrözi a foglalkoztatás, amely mára már ledolgozta veszteségeit, a munkavállalók száma meghaladja a járvány előtti szintet – mutatott rá. A 4,1 százalékos magyar munkanélküliségi ráta az egyik legkedvezőbb az Európai Unióban – fűzte hozzá.

Varga Mihály elismerését fejezte ki a vállalatok helytállásáért, azért, hogy „keményen dolgoztak” és megtalálták a megoldást az ellátási láncok elakadásaira, illetve a termelést és a szolgáltatást a megváltozott körülményekhez igazították.

Számos cég új beruházást jelentett be, a piac szereplői bíznak a jövőben, abban, hogy a fejlesztéseik később meg fogják hozni a kívánt eredményt – ecsetelte. Arra is kitért: továbbra is számít a szövetség partnerségére, az együttműködés is hozzájárul ahhoz, hogy az ország a járvány után nyertesként kerüljön ki a válságból.

A beruházások területén nem is volt válság

A beruházási ráta a második negyedévben 27 százalékot tett ki, évek óta ezen a magas szinten áll az adat, a beruházások területét mintha elkerülte volna a válság – mondta Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium (PM) pénzügyekért felelős államtitkára.

Kiemelte: jelenleg 6700 milliárd forint értékű beruházás van folyamatban, ami átadást követően 25 százalékpontnyit lesz képes hozzáadni a GDP-hez.

Az állami és magánberuházások magas szintje a jövőbeni GDP alakulását kedvezően befolyásolja, annak köszönhetően hosszabb távon is 4 százalékos maradhat a gazdasági növekedés – mutatott rá az államtitkár, aki azt is felidézte, hogy az idén várhatóan 7-7,5, jövőre 5 százalék körüli lehet a növekedés mértéke.

Amikor a vírus elérte az országot, azaz 2020-ban a magyar kormány, a nemzeti bank és a bankrendszer a GDP 30 százalékát kitevő összeget mozgósított a gazdaság ösztönzése érdekében – tájékoztatott Gion Gábor. A fiskális kiadások közül a különféle beruházásösztönző támogatásokat, egészségügyi kiadásokat és adókönnyítéseket említette meg, továbbá a jegybank hitel- és kötvényprogramjaira hivatkozott, illetve szólt arról is, hogy a bankszektornak a hitelmoratórium jelentett nagy áldozatot. A magyarországinál nagyobb gazdaságvédelmi csomag egyedül a németeknél és a cseheknél volt – fűzte hozzá.

A gazdaságvédelmi intézkedések tavaly 5,5 százalékpontos hatást fejtettek ki a GDP-re, ami azt jelenti, hogy a beavatkozás nélkül nem 5, hanem 10 azázalék feletti lett volna a visszaesés mértéke – ecsetelte az államtitkár. Idén már az ösztönző programok befolyása a GDP 8 százaléka fölé tehető, a kormányzati intézkedések nélkül tehát 2021-ben is recesszióban maradt volna a magyar gazdaság – tette hozzá. Ezzel szemben a második negyedévre a magyar gazdaság elérte a válság előtti szintet, az uniós országok között a harmadik leggyorsabb kilábalást mutatta.

Gion Gábor hangsúlyozta, hogy a 25 év alattiak szja-mentessége nem populista, hanem racionális döntés. A svédországi munkaerőpiac tanulmányozása után jutottak arra, hogy Magyarországon három csoport – az 55 év fölöttiek, a 30-as éveikben járó nők és a fiatalok – foglalkoztatását érdemes lenne ösztönözni. Magyarországon a munkanélküliségi ráta a 2010-es 10 százalék feletti szintről jelentősen, 4 százalék körüli szintre csökkent mostanra. Ezen a téren uniós szinten az élvonalhoz tartozik az ország, a foglalkoztatásban ugyanakkor közepesen teljesít – magyarázta a hátteret.

A gazdaságot övező kockázatokról beszélve Gion Gábor elmondta, hogy a járvány tartós fennmaradása és új vírusmutációk felbukkanása mellett a chiphiánynak nevezett „mindenhiánnyal” is számolni kell a jövőben. Szinte minden iparágban panaszkodnak a vállalatvezetők az ellátási láncok „komoly megroppanására”. Kettős nyomás figyelhető meg a világgazdaságban: amellett, hogy „mindenki egyszerre próbált meg újraindulni”, az akadozások miatt azok is elkezdtek készleteket felhalmozni, akik korábban ezt nem tették meg.

Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy az árak „előbb-utóbb elérnek egy inflexiós pontot”, és ha elindulnak lefelé, akkor – ha a drágábban vásárolt alapanyagot olcsóbban eladható termékbe kell beépíteni – jelentős értékvesztések is keletkezhetnek.

Gion Gábor arról is beszélt, hogy a növekedést Magyarországon a digitalizációval is lehet ösztönözni a következő években, a járvány ezen a területen sok korábban áthidalhatatlannak beállított problémát megoldott.

Az automatizációról szólva azt mondta, hogy az nem opcionális, hanem kötelező abba befektetni. Aki nem automatizál és robotizál, az addig tud versenyképes maradni a piacon, ameddig versenytársa nem ruház be a fejlett technológiákba – húzta alá utalva arra, hogy például Svédország és Hollandia példáját is érdemes megnézni.

A gazdaságösztönző intézkedéseket a kormány nem kívánja leállítani, azért is lenne korai ezt tenni, mert egyelőre a régiós versenytársak sem léptek még erre az útra – mondta végül Gion Gábor.

Korábban írtuk