A dán gazdasággal van egy szinten a magyar high-tech-arányban
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint a magyar iparban a legnagyobb, 70 százalékos a high-tech aránya, Németországgal és Dániával van egy szinten. Ráadásul Magyarországon az unortodox, patrióta gazdaságpolitikának köszönhetően több mint harmadával nőtt az egy évben előállított hozzáadott érték – mondta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára vasárnap az MTI-nek Washingtonban, ahol bemutatták legújabb, Egyensúlyteremtés című könyve angol nyelvű változatát.
Az eseményen hangsúlyozta, a kormánynak fontos szerepe volt és van például a tőke és a munka világa, valamint a külföldi és a hazai tulajdon aránya egyensúlyának megteremtésében.
Kifejtette, a magyar gazdaság nyitott, ám ez sebezhetőséggel jár, és a kormányzati politika célja éppen e sérülékenység csökkentése. Ennek eszközeiként a többi között a munkahelyteremtést, valamint a külföldi beruházásokat ösztönző intézkedéseket említette. A magyar gazdaság eredményességéről példaként elmondta: brit startup vállalkozásokat kérdeztek arról, hogy a Brexit után hol tevékenykednének a legszívesebben, és az első helyen Magyarországot jelölték meg.
György László elmondta: az angol nyelvű kiadást azért tartja fontosnak, mert angol nyelvterületen is szeretné megértetni, hogy mit jelent az unortodox gazdaságpolitika. „Az általuk ismert és elfogadott közgazdászokra hivatkoztam, az ő Nobel-díjasaikra (…) hivatkozva szeretném megértetni, hogy lényegében olyasmiért támadnak bennünket, amit ők az itteni politikusoknak javasolnak. Ezeket az itteni politikusok nem hajtják végre, mi viszont megcsináltuk” – fogalmazott.
Kifejtette: „Bár az Egyesült Államokban úgy gondolják, hogy bezárkózunk, ugyanakkor miénk a világ legnyitottabb gazdasága: ha az export GDP-ben mért szintjét nézzük, ha a külföldi tőke GDP-ben mért arányát vizsgáljuk, akkor is a világ egyik legnyitottabb gazdasága vagyunk. Ezzel együtt viszont, csakúgy mint az amerikai gazdaság, mi is a hazai szereplőket részesítjük előnyben.”
György László az elmúlt kilenc év gazdaságpolitikájáról szólva három – együttesen unortodox – intézkedést idézett fel: a jövedelem átcsoportosítását a bérből és fizetésből élő és gyermeket vállaló családoknak; a technológiát, tudást hozó és munkahelyeket és piacokat teremtő külföldi működő tőke Magyarországra hívását; és a kedvezőbb feltételek megteremtését a kis- és középvállalkozói rétegnek.
Az államtitkár felidézte: a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint a magyar iparban a legnagyobb, 70 százalékos a high-tech aránya, Németországgal és Dániával van egy szinten. A kis- és középvállalkozók pedig jelentős adóteher-csökkentésnek örülhetnek: míg 2009-ben 54 százalékos adót kellett fizetniük, 2019-ben ez 36 százalékosra apadt, és György László szerint 2022-23-ig 30 százalék közelébe csökken.
György László szerint az Egyesült Államokban ideológiai okok miatt vannak, akik nem értenek egyet a magyar gazdaságpolitikával. Példaként említette, hogy Magyarország idő előtt visszafizette az IMF-nek a hitelt, és visszautasította a javaslatokat. Miközben például Görögország elfogadta és alkalmazta az IMF-receptet, negyedével csökkent a GDP-je, Magyarországon pedig éppen az unortodox politikának köszönhetően több mint harmadával nőtt az egy évben előállított hozzáadott érték.
Az államtitkár hozzátette, Magyarország megadóztatta azokat a cégeket, amelyek a 2008-as világgazdasági válsághoz hozzájárultak, akik úgy alakították előtte a játékszabályokat, hogy a teljesítményüknél több profitot tudjanak kiszedni a világgazdaságból. Leszögezte: „a magyar bankrendszer profitabilitása igen kimagasló, és bár a hitelek aránya növekszik, de sokkal egészségesebb szerkezetben, mint 2010 előtt”.
Az államtitkár kiemelte: a napokban több nagy amerikai egyetemen, így a kaliforniai Berkeleyn tartott előadást és mutatta be a könyvet, a következő napokban pedig Washingtonban és a kongresszusban is tart előadást.
Elmondta, a magyar megoldás egy globális problémára adott válasz, és azért szeretné minél többekkel megismertetni ezt, mert a rugalmasan gondolkodni képesek profitálhatnak belőle nemzetállamaik számára.
