Fotó: shutterstock.com
Hirdetés

Az egyes nemzetgazdasági ágakat tekintve kiemelhető, hogy a gazdaság gerincét jelentő feldolgozóipar nem csak folyó áron volt képes növelni a beruházások szintjét a háború és a szankciók okozta nehéz gazdasági helyzet ellenére, hanem volumenét tekintve is 7,7 százalékos növekedést tudott elérni – írták.

Közleményében a GFM úgy értékeli, hogy a beruházások volumenében látható csökkenést elsősorban az elhibázott szankciók miatt létrejött infláció, valamint az így kialakult kedvezőtlen kamatkörnyezet okozta, továbbá a bázishatáson keresztül meghatározó a tavalyi időszak erős teljesítménye is. Az árnövekedésen túlmutatóan a beruházásokat az is visszavetette, hogy a brüsszeli bürokrácia két ország esetében kizárólag politikai okokból tartja vissza a forrásokat, így sem Magyarország, sem pedig Lengyelország nem jut hozzá a neki járó pénzügyi eszközökhöz.

A GFM megerősítette: a kormány célja, hogy 2023-ban az év egészét tekintve elkerülje a recessziót, 2024-ben pedig újra dinamikus, 4 százalékos növekedési pályára állítsa a gazdaságot, miközben megvédi a nyugdíjasokat, a családokat és a munkahelyeket.

A beruházás- és exportvezérelt gazdaság további megerősítése érdekében a kormány legutóbb arról hozott döntést, hogy a mezőgazdasági beruházások elősegítését szem előtt tartva az Agrár Széchenyi Kártyán keresztül többlettámogatott hitelekkel segíti a gazdálkodókat. Az intézkedésnek köszönhetően az agrár mikro-, kis- és középvállalkozások számára a források a jelenlegi szankciós kamatkörnyezetben rendkívül kedvező, 5 százalékos kamat mellett lesznek elérhetők.

Korábban írtuk