A fellendülés motorja
Gyorsan magához tért a hazai autóipar a koronavírus okozta sokkból. Míg tavaly tavasszal leállt a munka, nyáron már szinte mindenhol a szokásos ütemben folyt a termelés. A kapacitásnövelő, robotizációs és modernizációs programok még fel is gyorsultak a járvány hatására. Ugrásszerű fejlődés tapasztalható a jövő szempontjából meghatározó elektromobilitás területén is, közel állunk ahhoz, hogy akkumulátorgyártásban hazánk a kontinens éllovasa legyen. Mindez azt jelenti, hogy Magyarországon az autóipar jobb helyzetben lesz a járványhelyzet végén, mint előtte volt, és számos cég lehet nyertese a globális változásoknak.
– A járványhelyzet nagyjából ugyanúgy hatott a magyar autóiparra, mint más európai országokban, megszakadt a termelési lánc. Tavasszal még senki nem tudta megmondani, mit hoz a jövő, mára viszont a piac beárazta a rizikófaktorokat, és az autók iránti kereslet sem omlott össze világszinten. A kínai piac rekordot döntött, az Egyesült Államokban is pörögtek az eladások, ami azért fontos, mert a hazai autógyárak nem csak Európának gyártanak. A csapnivaló tavaszt így fellendülés követte nyáron, a második hullám pedig már nem tudta annyira megakasztani a ritmust – foglalja össze a Demokratának Várkonyi Gábor autópiaci szakértő.
Élre törhet, aki most fejleszt
A Központi Statisztikai Hivatal adataiból az derül ki, hogy tavaly novemberben a járműgyártás teljesítménye 7,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A közúti gépjármű gyártásának volumene 5,7, a közúti jármű alkatrészeinek gyártásáé 9,9 százalékkal nőtt, azaz a magyar autóipar gyorsan talpra tudott állni a koronavírus okozta sokkból.
A Coface hitelbiztosító előrejelzése egyenesen azzal számol, hogy Magyarországon a fellendülés egyik motorja az autóipar lesz. És bár úgy látják, a cégek többsége fejlesztés helyett először a pandémia során csökkenő gyártási kapacitásait igyekszik majd felpörgetni, a gazdaságösztönző kormányzati lépések a fejlesztések élénkülését eredményezhetik. Az autóiparban ez máris látható, hiszen az önerőből végrehajtott vagy a kormány által támogatott fejlesztések, a kapacitásnövelő, robotizációs és modernizációs programok nem álltak le, sőt a járvány hatására még fel is gyorsultak.
– Rosszul indult ez az év, ezúttal a globális chip-, félvezetőhiány okoz problémát az autóipari elektronikai beszállítóknak, végső soron pedig az autógyártóknak, napirenden voltak az egyhetes, tíznapos leállások. A megrendelésállomány viszont a vártnál jobban alakul. Az előttünk álló fél évet már lehet előre látni, és úgy tűnik, a gyártók jobb eredményt érnek majd el, mint 2020-ban – véli Kilián Csaba, a Magyar Gépjárműipari Egyesület (Mage) főtitkára. Szerinte jól látszik a fejlődés is, egyre több cég fektet be a digitalizáció, ipar 4.0 és az elektromobilitás területén. Ez a beszállítóiparban is megfigyelhető, ami nagyban segíti, hogy ezek a cégek a jövőben is versenyképesek legyenek. Akik ezeken a területeken időben tudnak lépni, most megalapozhatják a jövőjüket.
– Európai viszonylatban nézve mi idejében kezdtük meg az elektromobilitásra való átállást, ami elképesztően drága beruházás, viszont erősíti Magyarország pozícióját az európai autógyártásban. Míg tíz-tizenöt éve azt láthattuk, hogy a csehek vagy a szlovákok zsinórban viszik el az orrunk elől a nagy autóipari beruházásokat, gondoljunk csak a KIA-ra, a Hyundaira vagy a Jaguarra, mostanra megfordult a helyzet a régiós országok versenyében, és rendre minket választanak a cégek – mutat rá Várkonyi Gábor. A szakértő szerint ez siker a kedvezőbb befektetői környezetnek és adórendszernek, a jó infrastruktúrának köszönhető, valamint annak, hogy sok jól képzett szakemberünk van.
Elektromobilitásból jeles
Idén januárban derült ki, hogy a dél-koreai SK Innovation már meglévő két komáromi üzeme mellé felépít egy 30 gigawattóra éves gyártókapacitású akkumulátorgyárat is Iváncsán. Érdemes ezt összevetni a világ legnagyobb akkumulátorgyárával, a Nevadában működő Tesla Gigafactoryvel, amelynek éves gyártási kapacitása 35 GWh. A kétmilliárd euróból megvalósuló óriási építkezés Magyarország történelmének legnagyobb zöldmezős beruházása lesz, de ennél is fontosabb, hogy ennek köszönhetően hazánk az élbolyba kerül a kontinens akkumulátorgyártása terén, mivel a korábbi években is számos cég épített hasonló üzemet nálunk. Az SK Innovation első két európai gyára itt létesült, de a Samsung SDI, a GS Yuasa és az Inzi Controls is Magyarországra hozta a gyártást.
Várkonyi Gábor szerint azért különösen jó ez nekünk, mert az akkumulátorokat világszerte bárhol bárkinek el lehet adni, nagyon válságálló termék: nem függ egy-egy autómárka sikerétől. Ráadásul az előttünk álló tíz-tizenöt évben biztosan lesz rá kereslet. Az egyre szigorúbb károsanyag-kibocsátási előírások eleve gondoskodnak róla, hogy az európai autógyártók számos új, részben vagy teljesen elektromos autót dobjanak piacra, ezekből már tavaly is rekordszámú példány kelt el a kontinensen. Nincs viszont megfelelő akkumulátorgyártó kapacitásuk, ezért a villamos meghajtás egyik legfontosabb kellékét ázsiai gyártóktól vásárolják, amelyek éppen ezért döntöttek úgy, hogy közelebb kerülnek a tűzhöz, és költöztették gyáraikat a járműipar fellegvárainak térségébe. Így esett sokak választása Magyarországra, ahol az előnyös földrajzi elhelyezkedés mellett a gazdasági környezetet is jónak találták, megjelenésükkel pedig a magyar gazdaság kiszolgáltatottságát is csökkentették.
Közel sem csak futószalag
Míg az autóipar kapcsán gyakran elhangzik a vád, hogy a hazai termelés csupán összeszerelésből áll, Kilián Csaba szerint ez messze van a valóságtól. Számos cég hozta már ide a kutatás-fejlesztést is, például a mesterséges intelligencia és az önvezető autók terén történtek jelentős beruházások.
– A Bosch magyarországi kutatóintézete háromezer magasan képzett mérnököt foglalkoztat, a Continental, a Knorr-Bremse és a Jaguar fejlesztőközpontja is Magyarországon van, Veszprémben most épül a ThyssenKrupp legújabb kutatóközpontja, de van már egy Budapesten is, amely közel kétezer embernek ad munkát – sorolja a főtitkár. Az elmúlt években nagyon komoly fejlesztői háttér épült ki, és nem csak a külföldi nagyvállalatok járnak élen, egyre több magyar cég is megjelenik ebben a szegmensben, az önvezető autók fejlesztése terén már nemzetközi sikerekről is beszélhetünk. Folyamatosan épül a zalaegerszegi tesztpálya is, ahol egyre nagyobb hozzáadott értékű munka folyik, itt lehetőség lesz többek között az önvezető autók próbafutamaira, a jövőre nézve ebben is nagyon sok lehetőség van.
Várkonyi Gábor arra is felhívja a figyelmet, hogy a hagyományos nyugat-európai autóipar folyamatosan leépül. A belső égésű motorok gyártását pár éven belül teljesen felszámolják, de nem fog azonnal megszűnni, hanem kitelepítik Kelet-Közép-Európába. Ez a folyamat szintén jelentős nyereséget hozhat majd a régiónak.
