– Rekordösszegű segítség a károsultaknak, ami révén már augusztusban pénzhez juthatnak a gazdák – kommentálta Németh Imre agrárminiszter a 60 milliárdosnak nevezett támogatáscsomagot.

– A kormány aszálykár-rendezési terve semmiféle segítséget nem jelent, hiszen abból csupán tízmilliárd a vissza nem térítendő támogatás, s ez még a tarlóhántás költségeit sem fedezi – nyilatkozott fél órával később ugyanerről Faludi Sándor, a Fidesz gazdatagozatának elnöke.

Trükkös támogatás

Adott is a kormány, meg nem is. A rekordkárokat okozó aszályhoz valóban illene a rekordösszegű kártalanítás, hiszen szocialista politikusok sem vitatják, a gazdálkodók idei kára eléri a százmilliárd forintot. Magda Sándor, a Mezőgazdasági Bizottság szocialista elnöke mégis úgy véli, a költségvetés jelenlegi helyzetében nem lehet tízmilliárd forintnál nagyobb összeget a közvetlen kártalanításra kihasítani. A kormány jó szándékát jelzi, hogy mégis további ötvenmilliárdos hitelkeretet biztosít a gazdáknak veszteségeik részbeni kompenzálására.

– Csakhogy a gesztusokkal nem sokra megy a vidék társadalma – kontráz Glattfelder Béla, a Fidesz mezőgazdasági kabinetjének vezetője, aki arra hívja fel a figyelmet, hogy nemrég még Magda Sándor is komolyabb kárenyhítést látott indokoltnak, hiszen a Mezőgazdasági Bizottság MSZP-s többsége korábban 15 milliárdos közvetlen támogatást és további hatvanmilliárdos hitelt javasolt a kormánynak. Medgyessy Péterék azonban még ebből a szűkös keretből is lecsíptek. Az az MSZP-s javaslat pedig, hogy a három hektár alatti kisgazdaságok hektáronként húszezer forint azonnali támogatásban részesüljenek, nyomtalanul elvérzett a kormány asztalán. A Fidesz egyébként harmincmilliárdos vissza nem térítendő támogatást tartana szükségesnek, s az MDF is 25 milliárdos összegről beszél.

Kérdés persze, hogy a kormány által felállított kárkategóriák mennyiben fedik a kárenyhítésre melléjük rendelt összegeket. A rendelet szerint a vissza nem térítendő támogatásból azok részesülhetnek, akiknél „az igazolt hozamkiesés meghaladja a 30 százalékot”, s a kárenyhítés a „30 százalékot meghaladó mennyiség forintban kifejezett összege”. A kedvezményes hitelre pedig az jogosult, aki legalább 20 százalék hozamkiesést szenvedett el a 20 százalék fölötti mennyiség erejéig. A hitelt természetesen vissza kell fizetni, azonban a kamatok 70 százalékát az állam magára vállalja. Hogy a lehetőséggel a kisgazdaságok közül is többen élhessenek, a hitelösszeg 60 százalékára az állam kezességet vállal.

De vajon tényleg 50+10 milliárd lesz-e a közepesen, illetve súlyosan károsodott gazdák (limit fölötti) „igazolt vesztesége”? Honnan fizetik, ha sokkal több? S a költségvetés megtakarítása lesz, ha kevesebb? Bár az, hogy a „támogatás” nagy része hitel, már eleve komoly kiadáscsökkenést jelent a kormány számára. S nem csak azért, mert a hitelt vissza kell fizetni. A kisgazdaságok jelentős része nem hitelképes, már eleve súlyosan eladósodott, és még ha szóba is állnának velük a bankok, félnek az eladósodás következményeitől. A viszonyulást jól mutatja egy Somogy megyében tartott sajtótájékoztató, ahol a felszólaló megyei érdekképviseletek mind elvetették a hitelből történő kárenyhítést.

– A bankok 100-120 százalékos garanciát kérnek, a kisgazdaságoknak pedig nincs ennyi fedezetük, vagyis számukra nem nyújt megoldást a kormány – hangsúlyozta Androsovits Jenő, a megyei gazdakörök elnöke.

– A gazdák már így is tele vannak tartozással a korábbi gépvásárlási hitelek miatt, s a mostani döntés tovább fokozza eladósodottságukat – tette hozzá Varga László, a somogyi agrárkamara alelnöke.

– Hibát követ el a kormány azzal, hogy bankok kezébe helyezi a gazdaságokat – összegzett Torma László, a Parasztszövetség megyei titkára.

De az MTI hírei szerint az országos érdekvédelmi szervezetek is egységesen felsorakoznak a kormánydöntés ellen. Jakab István, a Magyar Gazdakörök Országos Szövetségének elnöke arra hívja fel a figyelmet, hogy a kormány korábban a kár 30 százalékának megtérítését vállalta. Márpedig ha a kárt 100 milliárd forintban ismerik el, a vissza nem térítendő támogatás nem lehet csupán tízmilliárd forint. Kisgazdaságok tízezrei számára ugyanis a banki hitel nem jelent segítséget, mivel a bankok nem fogadják el partnernek őket. Magyar György, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Szövetségének főtitkára arra hívja fel a figyelmet, hogy tavaly a kormány 15 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást adott lényegesen kisebb aszálykárokra. A jelenlegi tízmilliárd legfeljebb a nyári betakarítású növények károsodását kompenzálja. Csikai Miklós, az Agrárkamara elnöke úgy számol, a vissza nem térítendő támogatás a gazdaságok kárának csupán tizedét fedezi. A szükséges 20-30 ezer forint helyett Forgács Barna alelnök szerint a támogatás csupán 5 ezer forint hektáronként, amit a kormány a másik kezével rögtön vissza is vesz a műtrágyákra kivetett vámpótlékkal.

Hetente nő az ár

Tény, hogy az idei rendkívüli aszály az elmúlt évtized legrosszabb terméseredményét valószínűsíti. Búzából például a hétről hétre egyre lehangolóbb jóslatok ma már csak 3,2 millió tonnát ígérnek, ami 300 ezer tonnával kevesebb a tavalyi és 1,1 millió tonnával kisebb a tavalyelőtti mennyiségnél (ilyen szűkös esztendőre utoljára 1993-ban volt példa). A szokásos 4,5-5 millió tonnás terméseredményéhez képest ez azt jelenti, hogy a gazdaságok terményének egynegyede-egyharmada veszett el a forró időjárás következtében – bár a nyolcvanas évek nagyüzemi átlagához képest 50 százalékos a veszteség.

De nem csak a búza mennyisége, minősége is siralmas. A búzaszemek ritkák, aprók, égettek, a minőség erősen ingadozó, néhol a kenyérgabona-minősítés alsó határát is lejjebb kellett engedni. Az aszálytól legjobban sújtott Szolnok, Bács-Kiskun és Békés megyében a búza potenciális termőképességének csupán egyharmadát tudta elérni.

Hasonló a helyzet az összes többi szántóföldi növény esetében. Árpából az egy hektárra vetített terméshozam csupán 2 tonna körül alakul, ami minimum 40 százalékkal kevesebb a szokásos 3,5-4 tonnás eredménynél. Cukorrépából a termés 22, kukoricából 17 százalékát emésztette el a rendkívüli meleg. Burgonyából pedig annyira kevés terem, hogy az ország várhatóan behozatalra szorul majd.

A csökkenő mennyiségek komoly lökést gyakorolnak az árakra. A tavalyi 23-24 forinthoz képest 30 forintra nőtt az étkezési búza kilónként ára – de az árutőzsdén az augusztusi szállítás már 33,40, a szeptemberi 34,20, a decemberi pedig 34,90 forint. Immár a rosszabb minőségű takarmánybúza is (a szállítás időpontjától függően) 29-31 forint között jár, vagyis közel 20 százalékkal drágább, mint tavaly az étkezési búza volt. A hiánynak köszönhetően idén nemhogy elmaradt az aratáskor szokásos búzaárcsökkenés, hanem hetente(!) 1-1,80 forinttal nő az ár! Ennek ellenére a termelők mégsem szívesen adják el terményeiket. Aki teheti, raktározni próbál, a későbbi még magasabb árakban bízva – ez viszont tovább fokozza a hiányt. Vagy külföldre próbál szállítani, ott ugyanis még a hazainál is jobb árak érhetők el. Békésből, Szabolcsból és Hajdú-Biharból Romániába viszik az árut, Somogyban pedig néhol közvetlenül a kombájnok mellől szállítják Horvátországba, Szlovéniába a búzát, árpát. De komoly forgalmat mutat a bosnyák és a szerb viszonylat is, sőt egyes hírek szerint Ukrajna is számít a magyar kenyérgabonára.

Ösztönzött kivitel

Az aszályos időjárás ugyanis nem csak Magyarországon tombol, Kárpát-medencei szomszédainkat sem kíméli. Az ukrán búzatermés például a tavalyi 38 millió tonnáról 25 millióra zuhan, s mivel Ukrajna az elmúlt fél évben 11 millió tonnát értékesített külföldön, belső tartalékai kifogytak, s most kétmillió tonna hiányzik a hazai ellátáshoz. Keleti szomszédunk már el is törölte a hazai termelést preferáló 20 százalékos védővámot, s augusztus elsejétől ugyanerre készül Románia is.

Magyarország viszont – a szakmai szervezetek nagy megrökönyödésére – az elmúlt három hónapban épp fordított ösztönzést folytatott. Áprilistól a külföldre szállított búza minden tonnáját 2000 forintos exporttámogatással jutalmazta a kormány. Akkor ugyanis még úgy vélték, hogy nem biztosított a tavalyról raktárakban maradt búza eladása, s attól tartottak, a készletek lenyomják az idei árakat. Csakhogy a támogatás még azután is sokáig fennmaradt, miután nyilvánvalóvá vált az idei kritikus helyzet, s csak az aratási szezon dandárjában, július közepén állították le. Sőt a Magyar Nemzet információi szerint a magyar állam még a biztonsági tartalékokat is exportra bocsátotta – ráadásul a tőzsdeinél 4-5 forinttal olcsóbb áron! A Gabonaszövetség nyilvántartásai szerint április és július között kétszázezer tonna búza hagyta el az országot. S az utolsó kiszállítások már az új termés terhére történtek. Az ukrán példa intő jel lehet Magyarország számára, idén ugyanis hazánk csak 200-400 ezer tonna fölösleget termel, 250 ezer tonna volt a tavalyról megmaradt készlet, vagyis a további jelentősebb kiszállítások már a belső ellátást fenyegethetik. Nem is beszélve arról, hogy a kormány négyszázmillió forintot fizetett a veszélyes helyzet kialakításáért, miközben most meg nincs pénz a termelők kártalanítására.

A kritikus helyzet ellenére a Földművelésügyi Minisztérium továbbra sem tervezi exportstop bevezetését. Bár ennek szükségességéről már valóban megoszlanak a szakmai vélemények. Egy biztos: az export fokozza a hiányt, s a hiány felhajtja az árakat. Augusztusban 20 százalékkal nő a liszt ára, ami minden bizonnyal meglöki 5-10 százalékkal a kenyérárakat. S az árutőzsdei hisztériát nézve, ősszel minden bizonnyal sor kerül további áremelésekre is.

– A termelőknek ugyanakkor nem rossz a hiány, hiszen a magasabb árak legalább részben kompenzálják a rossz termés miatti veszteségeiket – hívja fel a figyelmet a fideszes Faludi Sándor.

Vagyis ha több pénzt nem tud adni a kormány, akkor a hiány fokozásával tudja elviselhetőbb helyzetbe hozni a termelőket. S a dolog működik: bizonyos térségekben a gazdák már berendezkedtek a 38-40 forintos árszint kiböjtölésére.

Mivel a tízmilliárdos keretnél nagyobb pénzösszege nincs, a tönkremenő gazdaságok és a belföldi hiány rémképei között egyensúlyozó szakminisztérium most kivárásra rendezkedik be. Ez azonban bizonytalanná teszi a piacokat. A gabonakereskedő cégek például nem mernek nagyobb mennyiséget felvásárolni, hiszen ha nagyon megszalad a kivitel, a kormány mégis kénytelen lesz exporttilalmat bevezetni, ami viszont azonnal letörné az árakat. Ebben az esetben persze rosszul spekuláltak a terményeiket jelenleg visszatartó termelők is. Ugyanakkor a gazdaságoknak mielőbb pénzhez kellene jutniuk, hiszen augusztus-szeptemberben már meg kell kezdeni a jövő évre szóló talaj-előkészítési munkálatokat.

Hogy erre mennyi pénz lesz, igen bizonytalan, az viszont biztos: vissza nem térítendő állami támogatás legfeljebb csak mutatóban. Hiszen ne feledjük, a tízmilliárdos állami keretből nemcsak a búza, de az összes kalászos, a cukorrépa, a napraforgó, sőt a szőlő- és gyümölcskertészetek kárenyhítésére is át akar csoportosítani a kormány.