A hagyományos életformákra lehet építeni

Nagy István a Búza téren tartott termelői és kézműves vásáron mondott köszöntőjében aláhúzta: a hagyományos életformákra lehet építeni.

Ma a piac sokkal inkább agóra, közösségi tér, ez a plusz adja az értékét, találkozhat a termelő és a vásárló, lehet bizalmat építeni – mondta az agrártárca vezetője.

Hozzátette: az önkormányzatok százmillió forint támogatásért pályázhatnak piacfejlesztésre azért, hogy a piac valóban modern agóra legyen, hogy a termék és a kultúra együtt lehessen.

Azoknak a kistermelőknek, akik hajlandóak megművelni a kertjüket, és ezt 5 évig fenntartják, 5,5-6 millió forintot tudunk adni – tette hozzá az agrártárca vezetője.

Beszélt arról, hogy 10-15 éve senki nem gondolta, hogy a magyar tanyának, a magyar falunak van jövője. Ma a tanyán élők 65 százaléka nem ott született, hanem újonnan költözött oda. Ők azok, akik forradalmasították a magyar gasztronómiát, nekik köszönhetjük a kézműves termékeket, újra divatba hozták a gyümölcsfeldolgozást, megjelentek a tájfajták – fogalmazott.

Divatot kell csinálni a piacból, amelynek nagy szerepe van az élelmezésbiztonságban is; az itt eladott terméknek sokkal kisebb az ökológiai lábnyoma, mint a távoli országokból érkező árunak – mutatott rá a miniszter.

Hozzáfűzte: a piac megtartó erő a nagyon gyorsan identitását vesztő világban, a vásárló olyan minőséget, frissességet, sokszínűséget kap a piacokon, amit a konzumkultúrában nem kaphat meg.

Hoppál Péter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kiemelt kulturális ügyekért felelős miniszteri biztosa arról beszélt, hogy az elmúlt tíz évben sikerült helyreállítani a város és a vidék egyensúlyát. Pécsen, a Búza és a Kossuth téri piacokon közvetlenül a termelőtől kerül a fogyasztóhoz az áru, és nem multikon keresztül – emelte ki.

Azt mondta, az Európai Unió láthatóan nem a vidéki életet támogatja, ezért a magyar kormánynak kellett létrehoznia a Magyar falu programot nemzeti forrásból. Az egyensúlyt a főváros és a vidék között meg kell őrizni, ahogy a háborús törekvésekkel szemben a békét és a biztonságot – hangoztatta.

Őri László, a Baranya Vármegyei Közgyűlés elnöke ismertette: Baranyában 8 helyszínen 2,3 milliárd forintért alakítottak ki termelői piacokat megyei fejlesztési forrásból, ezt egészítették ki a vidékfejlesztési források, amelyből további ilyen piacok jöttek létre. Kiemelte: Pécsen a kormány támogatásával épült új vásárcsarnok.

A Búza téren 2012-ben Pécs akkori vezetésével sikerült a termelői piacok hagyományait visszahozni a városba, amelynek mai, baloldali vezetése nem tartja fontosnak, hogy támogassa a termelői piacot – jegyezte meg.

Őri Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat területi felelőse egyebek közt azt mondta, a Búza téri piac nem csak beszerzési forrás, hanem közösségi tér is, ahol van lehetőség személyes kapcsolatokra.