A hazai cégek nélkül nem lett volna tripla rekordév a tavalyi
A hazai tulajdonú vállalkozások megerősödése nélkül nem tudta volna a magyar gazdaság tavaly megdönteni a foglalkoztatottság, a beruházások és az exportteljesítmény rekordját – közölte a tárca közleménye szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Szombathelyen.A tárcavezetőa Galambos Logistic Kft. új központjának ünnepélyes alapkőletételén hangsúlyozta, hogy az erősödő magyar vállalatok fontos alapját képezik az elmúlt évek nemzetgazdasági teljesítményének, és a válság azt is megmutatta, hogy mekkora szükség van ezekre a kulcságazatokban.
Ennek kapcsán pedig rámutatott, hogy nem szabad szembe állítani egymással a hazánkban működő nagy nemzetközi cégeket és a kis- és közepes vállalkozásokat, ugyanis előbbiek sikere nagyban hozzájárul utóbbiak eredményeihez is.
A szállítmányozással foglalkozó, családi tulajdonban lévő Galambos Logistic Kft. 5,6 milliárd forintos beruházását az állam 1,9 milliárd forinttal támogatja, így hozzájárulva 56 új munkahely létrehozásához.
Szijjártó Péter beszédében emlékeztetett rá, hogy a koronavírus-járvány nyomán nem várt nehézségekbe ütközött a nemzetközi kereskedelem, a lezárások miatti szállítási nehézségek a beszállítói láncok megszakadását eredményezték világszerte.
Szavai szerint ez hatalmas kihívást jelentett az alapvetően exportorientált magyar gazdaság számára is, azonban a nehézségek ellenére nem akadt el a kivitel, nem jöttek létre ellátási zavarok. „Nem voltak üres polcok a boltokban, mint ahogy az előfordult néhány, nálunk nagyobb és gazdagabb országban” – fogalmazott.
A miniszter ezután arról számolt be, hogy a nemzetgazdasági szempontból is meghatározó szereppel bíró logisztikai szektor a bruttó hazai termék (GDP) 6 százalékát adja, s hozzáadott értéke 6 százalékos növekedés után a tavalyi évben megközelítette a 2000 milliárd forintot. Ekkor rekordot döntött a légi teherforgalom, az ország repülőterein 185 ezer tonna áru fordult meg, ami 36 százalékos növekedést jelent.
Aláhúzta, hogy az elmúlt két évben harminc nagy logisztikai beruházásra került sor Magyarországon. Erre a fényeslitkei intermodális központ építését hozta fel példának, ami azt célozza, hogy hazánkban jöjjön létre a leggyorsabb vasúti szállítási útvonal Kína és Nyugat-Európa között.
Végezetül a válságkezelés tapasztalatait is érintette, hangsúlyozva, hogy bevált a magyar modell. „A kormány döntése, hogy nem segélyekre, hanem beruházásokra költi az állami forrásokat, a vállalatok bátor beruházási döntései és a kiváló magyar munkaerő lehetővé tette azt, hogy a magyar gazdaság ne csak túlélje a válságot, hanem a maga javára is tudja fordítani az új világkereskedelmi korszak sajátosságait” – mondta.
