A költő szabadsága

Szögezzük le: a magánember pénz, már ma is maradéktalanul nyomon tudják követni. Miután a jövedelmünk kötelezően bankszámlára kell hogy érkezzen, legális bevételeink nagyságát és forrását az állam pontosan ismeri. A banki tranzakciókon keresztül tételesen látják azt is, hogy mikor hol mennyit és mire költöttünk, amiből pontos kép rajzolható személyiségünkről, életünk minden részletéről, preferenciáinkról, anyagi helyzetünkről. Ha a bolti fizetést ráadásul a telefonunkkal intézzük, az adóhivatal szerverébe bekötött terminál és a telefon cellaadatai révén azt is valós időben tudhatják, hogy a vásárlás pillanatában éppen kinek a társaságában vagyunk, ki áll előttünk a sorban. A legprivátabb magánszféránkba is belelátnak – ha akarnak –, hiszen az algoritmusok és kémszoftverek segítségével gond nélkül nyomon követhetik internetes kereséseinket, felmérhetik közösségi médiás kapcsolatrendszerünket, kiértékelhetik kommentjeinket és lehallgathatják beszélgetéseinket is a lehallgatókészülékként működő telefonjainkon keresztül. Mert ugye ki ne észlelt volna már olyasmit, hogy valakivel négyszemközt, de az okostelefon társaságában beszélget egy tetszőleges dologról, mire csakhamar az adott témával kapcsolatos hirdetést dob fel az internet… Azon, hogy fizikai mozgásunkat is gyerekjáték lekövetni a mindenütt jelen lévő térfigyelő kamerákon keresztül, talán már nem is akadunk fenn. Nyitott könyv az életünk, a kérdés, hogy olvassák-e valakik, és ha igen kik?

E kontroll alól egyedül a készpénzhasználattal vagyunk képesek – valamelyest – kibújni. Nem véletlenül fogalmaznak sokan úgy, hogy a készpénz az emberi szabadság utolsó bástyája.

Van még ellenállás

Szlovákiában tavaly július 1-i hatállyal foglalták alaptörvénybe a készpénzhasználat alkotmányos védelmét, és Ausztriában is folyamatban van ugyanez. Magyarországon e gondolatot elsőként a Mi Hazánk Mozgalom emelte be politikai programjába. Azt feltételezve, hogy a kormány nem ért velük egyet, céljuk érdekében online aláírásgyűjtésbe kezdtek. Kétségeik alapja az volt, hogy frakcióvezetőjük, Toroczkai László 2023. áprilisi interpellációjára válaszul Tállai András pénzügyminisztériumi államtitkár kijelentette: „A digitális fejlődéssel a magyar kormányzatnak is haladnia kell, ezért cél és szándék a készpénzforgalom visszaszorítása. […] A legtöbb visszaélés készpénzben történik, mert a banki utalásnak nyoma van, a készpénz viszont szabadon mozoghat” – mondta indokként az államtitkár. Másrészt Gulyás Gergely kormányszóvivő egyik tájékoztatóján kijelentette, hogy személy szerint ő inkább a készpénzhasználatot részesíti előnyben, Orbán Viktor pedig a parlamentben azt válaszolta a Mi Hazánk felvetésére: „Ha Önök azt gondolják, hogy érdemes ezt az alkotmányba emelni, nem leszünk akadályai ennek.”

Az Index ugyancsak szóba hozta a témát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnökével, Virág Barnabással készült idei február 22-i interjújában, amelyben a tisztviselő elismerte: „Saját digitális jegybankpénz-fejlesztéseinknek párhuzamosan kell haladniuk az európai trendekkel.” Árnyalásként hozzátette: „Két tévhitet e téren is érdemes eloszlatni. Egyrészt ez nem lesz egyszintű bankolás. A digitális jegybankpénzt a jegybankok és kereskedelmi bankok közös megoldásai fogják működtetni. Másrészt a készpénz nem tűnik el. A digitális pénz és a fizikai pénzek még nagyon sokáig párhuzamosan fognak létezni.”

Tehát az MNB az EKB-t követve valóban dolgozik a digitális pénz bevezetésén, de ebből az alelnök szerint egyelőre nem következik a készpénz megszüntetése.

Információ = hatalom

A készpénz előnye a rugalmasság, illetve hogy nem kötődik költséges bankszámlához vagy bankkártyához, továbbá hogy az egyénnek lehetőséget ad a külső ellenőrzés nélküli pénzköltésre, vásárlásra. Persze egyben lehetővé teszi feketeügyleteket, a zsebből zsebbe típusú korrupciót és az adózás elkerülését is – foglalja össze Csath Magdolna közgazdász, egyetemi tanár. Úgy látja: a két patrióta párt valóban egyetért abban, hogy meg kell adni rá a jogot az egyénnek, hogy bankszámlanyitás, bankkártyahasználat nélkül is fizethessen. Ez különösen a kispénzű nyugdíjasok esetén fontos. Egy részük nem is érzi otthon magát a banki ügymenetben, meg nincs is annyi nyugdíja, hogy a kezeléséhez szüksége volna bankszámlára. Kisebb bevásárlásaikat egyébként is könnyebben oldják meg készpénzzel. Ráadásul készpénzzel a kezükben úgy is érezhetik, hogy egyszerűbben, átláthatóbban tudnak egyik hónapról a másikra gazdálkodni.

A professzor asszony emellett vitatja azt a gyakori érvet, hogy a készpénz megszüntetésével jelentős kiadástól mentesülne a Magyar Nemzeti Bank. Úgy véli, nehéz volna számszerűsíteni, hogy az így elért költségmegtakarítás haszna milyen viszonyban van a társadalmi károkkal, mert talán nem is ez a költségmegtakarítás a legnagyobb haszon. Sokkal inkább az az adattömeg, amihez a készpénz megszüntetésével hozzá lehet jutni, és amit nagyon sokféle, esetenként akár emberiségellenes célra is fel lehet használni. Létrejöhet a totálisan ellenőrzött társadalom, amiben az embereknek már jóformán semmilyen privát szférájuk nem marad. Az egyetlen lehetőség teljesen lekapcsolni magukat a „központi rendszerekről”. Persze ezzel elesnek olyan szolgáltatásoktól – pl. egészségügy, oktatás –, amelyek igénybevétele a „rendszeren kívül” valószínűleg nem lesz lehetséges. Hacsak meg nem szervezik úgy magukat, hogy egymásnak kölcsönösen biztosítják a szükséges szolgáltatásokat, vagyis visszatérünk a pénzhasználat nélküli áru- és szolgáltatáscserére. Remélhetőleg azért eddig nem jut el az emberiség – zárja gondolatait Csath Magdolna.

Újabb világboldogító

Fontos kérdés, hogy vajon milyen érdekek, illetve érdekeltek állhatnak a készpénzeltörlés szándéka mögött.

Fricz Tamás politológus-közgazdász-publicistának erről határozott véleménye van. Szerinte a globális elitnek van egy olyan átfogó elképzelése az emberiség problémáinak kezelésére, hogy a világot át kell alakítani: a nemzetállamok helyett kevert világtársadalmat kell létrehozni, amelyet egy világkormány irányít. Egy globális hatókörű technokratikus államot képzelnek el, amelynek nem volna demokratikus legitimációja, azt lényegében a nagybankokkal összefonódott cégbirodalmak alkotta rendszer képezné.

Ezt az elképzelést Klaus Schwab német mérnök-közgazdász, a davosi Világgazdasági Fórum alapító elnöke vetette papírra Covid–19: The Great Reset (A nagy újrakezdés) című könyvében, amelyet 2020 júniusában, a járvány kezdő évében publikált. Gondolatmenetét a Bilderberg-csoport által is fémjelzett globalista „elit” persze azonnal a magáévá tette. Tézisei közt szerepel, hogy a világállam fokozatos létrehozatalához vezető ösvény egyik állomása a készpénz megszüntetése lenne. Schwab a Central Bank Digital Currency (DBDC) elnevezésű digitális valuta egész glóbuszra kiterjedő bevezetését vizionálta. Ahhoz, hogy a világállam mindennemű ellenszegülés nélkül működhessen, az emberek felügyeletét tökélyre kell fejleszteni, amihez nyomon kell tudni követni valamennyi pénzmozgást. Ehhez pedig a digitális pénz egyeduralma a legalkalmasabb eszköz – vélekedik Fricz Tamás.

A CBDC-k jelenlegi koncepciója csak abban különbözik a kriptovalutáétól, hogy az előbbit jegybankok bocsátják ki. Pillanatnyilag kilencven központi bank, köztük az amerikai dollárt kibocsátó magánpénzintézet, a Federal Reserve Board (Fed) futtat kísérleti programokat a digitális fizetőeszköz bevezetése érdekében. Az USA mellett dolgozik az ügyön többek között Nagy-Britannia, Norvégia, Svédország, Izrael, sőt még a fizetésképtelenség felé haladó Ukrajna is. De vannak az említett szlovákokon és osztrákokon kívül idejében ébredő ellenzők is, így például az USA-ban elsőként a republikánus Ron DeSantis kormányzósága alatt álló Florida, majd Észak-Karolina és Észak-Dakota szövetségi államok is törvényben tiltották meg az állami kifizetéseket DBDC-ben. Döntését mindhárom állam adatvédelmi aggályokkal indokolta.

Persze a globalisták sem tétlenkednek. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője, Krisztalina Georgieva és a világ messze legnagyobb vagyonkezelője, az Ukrajna nemzeti vagyonának felvásárlásában is érdekelt Black Rock elnöke, Laurence D. Fink (Larry Fink) is a világpénzként kibocsátandó digitális fizetőeszköz leghangosabb támogatói közt tartható számon – mutat rá Fricz Tamás.

Csath Magdolnához hasonlóan ő is úgy véli, hogy a CBDC nem szabad felhasználású fizetőeszköz, hanem a totális kontrollt szolgálja, amellyel ellenőrizhető, hogy az egyes ember mire költi a pénzét. A hatalom kezében fegyver arra, hogy akár feltételekhez, időkorláthoz kösse a magánpénz elköltését.

Az ilyen természetű hatalmi visszaélésre már precedens is született: Kanadában 2022-ben a Justin Trudeau vezette liberális kormány önkényesen zárolta a járványügyi korlátozások ellen tüntető kamionosok magánszámláit. Az orwelli „nagy testvér” legjobb példája pedig a kínai „társadalmi kreditrendszer”. A kísérleti jelleggel bevezetett rendszer lényege, hogy az állam az állampolgárról gyűjtött információk alapján pontrendszer keretében bünteti vagy jutalmazza az illetőt. Papíron a rendszer célja, hogy „növelje a bizalmat az állampolgárok között, valamint elősegítse az igazságos és békés szocialista társadalom kiépítését”, a gyakorlatban azonban nemcsak szemetelésért, közlekedési kihágásért, adócsalásért osztanak ki büntetőpontokat, hanem az állami narratívától eltérő vélemény kinyilvánításért is. Aki meghatározott mennyiségű büntetőpontot szed össze, annak korlátozzák a hozzáférését egyes állami szolgáltatásokhoz.

Kommunizmus 2.0

Fricz Tamás szerint a világállamban érdekeltek pontosan tudják, hogy lehetetlen a saját lokális érdekeikért kiálló, önálló, erős nemzeteket egyetlen központi hatalom alá begyűrni, Sztálinnak is csak leigázás, a társadalmi szerkezet megbontása, népirtás és katonai megszállás révén sikerült. A globalistákat most egy erre nagyon is emlékeztető, neokommunista gondolat vezérli. Csakhogy mi, akik a szovjet érdekszférában átéltük a szocializmust, tudjuk, hogy ez egy életidegen és rosszul működő politikai-gazdasági modell. Úgy tűnik, hiába bizonyosodott be, hogy egy a mostanihoz hasonlóan világuralomra apelláló társadalmi kísérlet egyszer már megbukott – mondja a politológus.

A politikát is uraló globális pénzhatalmi játékosok törekvéseivel szemben a nemzetállamok függetlenségének, a demokratikusan választott kormányok hatáskörének megőrzése a kulcs – vélekedik Fricz Tamás. Ennek része, hogy a nemzeti fizetőeszköz és a szabadon felhasználható készpénz egyaránt megmaradjon. Jó hír és némi derűlátásra ad okot, hogy legalább a szuverenista erők ellenállnak, megpróbálják kivonni magukat ebből a szörnyű hatalmi játékból, ebből az újabb borzalmas társadalmi kísérletből.