A kormány akkor is folytatja az adócsökkentést, ha a baloldalnak ez kínt okoz
Adóügyi könnyebbség az otthonra vágyó családoknak, és tehercsökkentés a kisebb cégeknek – ezeket nevezte a 2021. évi adóügyi változtatások legfontosabb pontjainak Tállai András, a pénzügyminiszter helyettese a Magyar Nemzetnek adott nyilatkozatában.A Pénzügyminisztérium államtitkára a lap szombati számában megjelent cikkben úgy fogalmazott: a kormány akkor is folytatja az adócsökkentést, ha az ellenzéknek ez kifejezett kínt okoz.
Tállai András kiemelte: az adófizetők az utóbbi években hozzászokhattak, hogy az adószabályok év eleji módosulásai kedvezőbb feltételeket teremtenek. A Gyurcsány-Bajnai-kormányok idején rendre csak adóemeléseket, megszorításokat hoztak a változtatások – emlékeztetett.
Az államtitkár ismertette: január 1-jén 22 százalékponttal, öt százalékra csökkent az újlakás-értékesítések áfája. Az otthonra vágyó családok helyzetén könnyíthet az is, hogy a lakásvásárlás – a 2020. december 31. után kötött adásvételi szerződéseknél – mentes lett a visszterhes vagyonszerzési illeték alól, ha a vevő családi otthonteremtési kedvezményt használ fel. A mentesség a kedvezmény összegétől és a lakás forgalmi értékétől függetlenül igénybe vehető, és jár akár új, akár használt ingatlan megvásárlásakor.
A magánszemélyeknek kedvez az is, hogy könnyebb lesz az esetleges adótartozások rendezése: az érintettek évente egyszer, az eddigi félmillió helyett egymillió forintig igényelhetik a 12 havi automatikus részletfizetési lehetőséget.
A kisvállalkozások szempontjából a legfontosabb a helyi iparűzési adó átalakítása. Eszerint a felére csökken a helyi teher maximális mértéke, vagyis legfeljebb egy százalék iparűzési adóval számolhatnak 2021-ben az egyéni vállalkozók, az egyéb vállalkozó magánszemélyek, így az őstermelők is, és azok a kisebb cégek, amelyeknek összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb és az árbevétele vagy a mérlegfőösszege legfeljebb négymilliárd forint.
Az adókönnyítés mintegy nyolcszázezer vállalkozást hoz kedvezőbb helyzetbe – jelezte a miniszterhelyettes.
A kisvállalati adó, a kiva mértéke 12-ről 11 százalékra csökkent, bevételi értékhatára pedig a jelenlegi egyről hárommilliárd forintra, a kilépési háromról hatmilliárd forintra nőtt – folytatta a felsorolást.
Az év elejével átalakultak a kata szabályai is. Ezentúl a kisadózó vállalkozások tételes adójánál negyvenszázalékos extra adó terheli a katás vállalkozásokat alkalmazó cégeket, ha a megbízások összértéke egy éven belül meghaladja a hárommillió forintot. – Az új teher kizárólag a kifizetések hárommillió forint feletti része után alkalmazandó, és nem a katásnak kell megfizetnie – húzta alá az államtitkár. Hozzátette: a módosítás az igazságosságot növeli, ráadásul az a katások nyolcvan százalékát nem is érinti.
Tállai András kitért arra, hogy teljes sikerrel zárult a magyar „pálinka-szabadságharc”: az év első napjától nem kell jövedéki adót fizetni, ha a magánszemélyek akár otthon, akár bérfőzdében főzik, főzetik ki cefréjüket. A mentesség 86 liter párlatig él.
Az államtitkár végezetül a dohánytermékek jövedéki adójáról szólt, ez a teher szerinte éppen az unió nyomása miatt nő. A január 1-jei emelést áprilisban újabb követi majd, így a jelenlegi 1400 forintról akár 1600 forintig is felszökhet egy doboz cigaretta átlagára.
