A kormány Dél-Magyarországra irányítja a beruházásösztönzés fókuszát

A tárcavezető a Joint Venture Szövetség (JVSZ) rendezvényén leszögezte, hogy noha a magyar gazdaság továbbra is Budapest-központú, az elmúlt hat-nyolc évben sokat javult az egyensúlytalanság a beruházások földrajzi elhelyezkedésének tekintetében.

„Amellett, hogy a budapesti beruházások mellett különböző ösztönző eszközökkel elértük, hogy inkább menjenek vidékre a beruházások, azért volt még egy komoly egyensúlytalanság a magyar gazdaságban, ez pedig az, hogy a nyugati, főleg az északnyugati országrész tőke- és beruházásvonzó képessége sokkal erőteljesebb volt, mint a keleti országrészé”

– mutatott rá. „Az elmúlt években megfeszített munkával sikerült elérnünk azt, hogy a keleti és nyugati országrészek közötti tőkevonzó képességbeli különbségeket kiegyenlítsük. És mára a Miskolc-Nyíregyháza-Debrecen hármas olyan beruházásokat vonzott keletre, amelyek nemcsak Magyarország, hanem egész Európa legnagyobb beruházásai közé is tartoznak” – tette hozzá.

„Mindez megadja nekünk azt a lehetőséget, hogy miután a keleti és a nyugati országrészek tőkevonzó és beruházásvonzó képességét nagyjából egyensúlyba hoztuk, innentől kezdve a magyar kormányzati beruházásösztönzés stratégiai fókusza Dél-Magyarországra irányuljon”

– szögezte le. Szijjártó Péter kijelentette, hogy a kormány ennek megfelelően kiemelt fókuszként fogja kezelni a Szeged-Pécs-Békéscsaba sávot a következő időszakban.

Mint közölte, fel kell deríteni, majd meg kell szüntetni azokat az okokat, hogy eddig miért nem sikerült Baranya vármegyébe több és nagyobb beruházást hozni. Ennek egyik fő oka, hogy eddig nem volt erre alkalmas, elég nagy, jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkező, jól közművesíthető terület.

Ezt sikerülni fog megszüntetni egy 600 hektáros ipari beruházási terület létrehozásával Kővágószőlős és Kővágótöttös környékén, majd használhatóvá kell tenni a Pécs-Pogány repülőteret, mint az Győrben is történt nagy sikerrel. Emellett fontos lépés, hogy jövő év végére kész lesz a közvetlen gyorsforgalmi összeköttetés Pécs és Eszék között, illetve napirenden van a mohácsi Duna-híd kérdése is – tudatta, és érintette a paksi bővítés rendkívüli szükségességét is.

Végül hangsúlyozta, hogy 2010 és 2022 között Baranya vármegyében az ipari termelés 280 milliárdról 960 milliárd forintra emelkedett, a munkanélküliség pedig 13 százalékról 4 százalékra esett.

„Az elmúlt 12-13 év fejlődése eléggé stabil alapot és jó ugródeszkát ad nekünk ahhoz, hogy a következő időszakban itt még ennél is látványosabb fejlődést tudjunk elérni”

– összegzett.

A miniszter az elmúlt másfél évtizedet a veszélyek és a válságok korának nevezte, és rámutatott, hogy az utóbbi négy év során kétszer is feje tetejére állt az egész világgazdaság a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború következtében.

Beszédében bírálta az Oroszország elleni, eredménytelennek bizonyult európai uniós szankciókat, arra is kitérve, hogy ezek nyomán összeomlott az addigi gazdasági növekedés modell, amely a fejlett nyugati technológiák és a viszonylag olcsó keleti energiahordozók kombinációjára alapult.

Aláhúzta: miközben a kontinens versenyképessége drámai mértékben romlott, Magyarországon tavaly megdőlt a beruházások, az export és a foglalkoztatottság rekordja is, és idén újabb csúcsok várhatók.

Mindez csakis úgy volt lehetséges, hogy a krízis és az ellenzékkel folytatott viták ellenére sem adta fel a kormány a beruházások ösztönzésére épülő gazdaságpolitikáját azért, hogy ezen forrásokat inkább a munkanélküliség finanszírozására fordítsák – vélekedett.

Majd a meghirdetett robosztus beruházástámogatási programokat méltatta, amelyeknek szavai szerint a jövőben is fontos szerepük lesz, mivel a világon egyre élesebb verseny zajlik a beruházásokért.

„Csak úgy tudunk sikeresek maradni a következő években, ha a magyar beruházástámogatási rendszer Európa legjobb beruházástámogatási rendszere marad, és nem Közép-Európáé, nem a térségé, hanem Európáé”

– fogalmazott.