Gerlaki Bence, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért, fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős államtitkára (b) és Farkas Gábor, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának vezetője a PwC Magyarország budapesti adókonferenciáján 2025. november 21-én
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Hirdetés

Az államtitkár hangsúlyozta: a GDP felhalmozási oldaláról nézve a fogyasztás mintegy 2 százalékpontos hozzájárulása nélkül a magyar gazdaság recesszióba süllyedt volna 2025-ben, a GDP korábbi két motorja, a nettó export és a beruházások is lefelé húzzák a növekedését. A fenntartható növekedés biztosításához ezért kiemelten fontos, hogy mind a nettó export, mind a beruházások ismét bővüljenek.

A vállalkozások forráshoz jutását támogatta a Demján Sándor Program. Ennek részeként a kormány a GDP 2-3 százalékát, 1800-1900 milliárd forintot mozgósított hitel, tőke és vissza nem térítendő támogatások formájában a vállalkozások számára – ismertette.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával kötött 11 pontos vállalati adócsökkentési csomag 230-240 ezer vállalkozót érint, amelyek nagy része egyéni vállalkozó, mikrocég és kkv, de a kormány gondolt a nagyobb árbevételű vállalkozásokra is – mondta az államtitkár.

Részletezte, hogy az alanyi áfamentes értékhatár lépcsőzetes megemelése, az átalányadózó egyéni vállalkozók elszámolható költséghányadának növelése és a szocho adóalapszorzó megszüntetése több százezer egyéni vállalkozásnak nyújt segítséget. A kiva belépési és megszűnési értékhatárok duplázása 3-5 ezer társaságot érint, jelentős gazdasági súllyal, amelyek 150 ezer embert alkalmaznak.

A nagyvállalkozásokat segítő intézkedések közé sorolta, hogy kármentesítés jogcímen 2026-tól a taóban elérhető lesz a beruházási támogatás, továbbá a nagy energiaszolgáltatók a Robin Hood adóból leírhatják beruházási költségeiket. Az így megvalósuló hálózatfejlesztések a nagy ipari parkok mellett a kisebb cégeket és a háztartásokat is segíti – tette hozzá.

Szólt arról is, hogy a tárca a Vállalkozások Országos Szövetségével is egyeztetett arról, hogyan „csatlakozhatna” az adórendszer a beszállítófejlesztő programokhoz, ezzel támogatva a magyar kkv-k külföldi piacra jutását és integrálódását a nemzetközi ellátási láncokba.

Elhangzott, jelenleg mintegy 30 ezer exportképes vállalkozás működik ma Magyarországon, ami a mintegy 300 ezer társas vállalkozás tizede, és nemzetgazdasági cél, hogy számuk növekedjen.

Gerlaki Bence kiemelte: a gazdaság fehérítésében és az adminisztráció csökkentésében jelentős eredményeket ért el Magyarország, az áfarés a 2010-es 22 százalékról 2022-re 2,3 százalékra esett, de azóta megtört a csökkenő trend, a mutató 2023-ban emelkedett, ezért tovább kell folytatni a gazdaságfehérítést és az adózás digitalizációját.

Nemzetközi viszonylatban nagyon jó úton halad a magyar adóhatóság, hogy minél kevesebb adminisztrációval adózhassanak a magyar vállalkozások, de a cégeket is érdekeltté kell tenni a „láthatatlan” adózásban, adataik átadásával az adóhatóságnak, így cégek működésükre fókuszálhalhatnak – tette hozzá.

Az e-nyugta kötelező használata 2026. szeptember 1-jétől lép életbe, és az államtitkár elmondása szerint széleskörűen alkalmazzák már a vállalkozások, de még több százezer vállalkozásnak kell erre áttérnie.

Gerlaki Bence a távol-keleti e-kereskedelmi platformok európai térnyeréséről szólva elmondta, hogy ennek fogyasztóvédelmi, versenypolitikai és adózási szempontjai vannak. Az Európai Bizottság is felismerte a problémát és kezdeményezte a vámmentes értékhatár eltörlését 2028-as céldátummal, amit egy átmeneti időszak előzhet meg. Tíz százalékos átalányvámmal számolva ez 35 milliárd forint bevétellel járna Magyarország számára – vélekedett. Hozzátette, hogy a belföldi kereskedők védelmében, valamint a piacfelügyelet és a fogyasztóvédelem miatt is fontosak lennének ezek az intézkedések.

Az NGM az elmúlt napokban a nagy nemzetközi tanácsadó cégeknél – Deloitte, EY – ismertette az őszi adócsomag részleteit, a pénteki esemény ennek a roadshow-nak a harmadik eleme volt.

Kapcsolódó cikkünk